50 év barlangkutatás 1952-2002

TÖRTÉNETI RÉSZ

Előzmények

Az 1952 előtti eseményekről ma már csak igen szórványos információink vannak. Az akkori idők barlangos tevékenységéről vagy nem készült írásos feljegyzés, vagy nem maradt fent az anyag. Naplót is csak később kezdett el vezetni a magát SAO-nak (Societas Antrorum Obscurorum = Sötét Barlangok Kutatóinak Szövetsége) nevező csoport, és bár ez a "szövetség" 1951-53 között létezett, de a napló csak 1953-tól ismert.

Közvetlenül a II. világháború utáni években az emberek inkább élelem után jártak, mint barlangokba. Emiatt a barlangbejárások intenzívebben csak 1947-48-ban kezdődtek. Szétszórt csoportok egymástól függetlenül, sőt a kezdet kezdetén egymásról sem tudva járták a barlangokat. Ebben az időszakban még kutatásról sem igazán beszélhetünk. Ennek ellenére erre az időre esett a Kőlyuk II. (ma Hillebrand Jenő-barlang) üregének felfedezése. Ez az 1948-as év eseménye volt, és a feltárás Balogh Tamás nevéhez kötődik. A barlang a mai napig fontos ősrégészeti lelőhely. 1949-ben a Kőlyuk III-ban (Kiskőlyukban) is folyt feltárás, ebben is többen részt vettek, úgymint Szabadkay Béla (ő helyezte el a feltárást segítő, ma is látható vaskampót a bejárat fölé) és Várszegi Sándor is.

Várszegi Sándor és még néhányan 1950-ben dolgoztak a Kőlyuk I. (Nagykőlyuk) ásatásánál is. A feltárást Kadic Ottokár irányította, aki meglett kora ellenére (akkor 74 éves volt) többször is felgyalogolt Szentlélekre, a szállására. (Az ásatás helyszínén azonban a gyakorlati munkát többnyire segítőtársa, Klein József, az Állami Földtani Intézet restaurátora/mindenese irányította.) Kadic tervei között a bejárat előtti rész szálkőtalpig való leásása is szerepelt, ami végül nem valósult meg. A barlangcsoport Szabadkay Béla-féle 1949-es felméréséről az idős tudós elismerően nyilatkozott.

A régészeti jellegű feltárások között érdemes megemlíteni, hogy a megásott Varbói-barlangot, amely később a Lambrecht Kálmán-barlang nevet kapta, Balogh Tamás mutatta meg Vértes Lászlónak.

Ugyancsak létezett, de szinte semmilyen információt nem találtunk a Megay Géza-féle múzeumi körről, amely múzeumbarátok köre volt, közvetlenül barlangkutatással nem foglalkozott.

A Kis-fennsíkon Szabadkay Bélához (aki ebben az időben a DVTK Turista Szakosztály Barlangkutató Csoportját vezette) csatlakoztak a barlangok iránt érdeklődő fiatalok, cserkészek. A barlangbejárások mellett feltárásokat is végeztek a Csókási, az Augusztus 20. és a Sánta-tehén-barlangban, valamint a Sólyomkúti-sziklaüreg (Vidróczki-barlang) alatti sziklafal kisebb üregeiben is. Ezekben a munkákban Szabadkay Béla "jobbkeze" Várszegi Sándor volt. A Nagy-fennsíkon ugyanekkor Borbély Sándor, Prahács Katalin valamint Szepesi Zoltán és felesége járták együtt a barlangokat. Ez utóbbi társaság már 1948-ban is közösen túrázott.

Ez az időszak volt a barlangokkal való megismerkedés ideje. Az embereket a kíváncsiság, a virtus, az ismeretlen megismerésének vágya és legtöbbször romantikus hajlamok vezérelték. A csoportok tagjai egy-egy barlangnál összetalálkozva elmondták egymásnak, hogy ki hol járt, mit ismert meg. Lassan kialakult egy-egy állandó társaság, melynek tagjai ezután már együtt jártak. Felszerelésük teljesen egyéni volt, ki overálban, ki elnyűtt ruhában járt barlangba, de olyan is volt, aki csak fürdőruhában. A világítóeszközeik is meglehetősen vegyes képet mutattak: kocsilámpától a gyertyáig minden megtalálható volt a kelléktárukban. Mindehhez járult még egy-két ócska, kideríthetetlen forrásból származó kötél is. Lassan-lassan a környék nyitott, bejárható barlangjait megismerve a puszta bejárás már nem elégítette ki a társaságot. Az ismeretlent megismerték, újabb ismeretlen után vágyakoztak. Ekkor vetődött fel legelőször egy barlangkutató csoport létesítésének terve. A fentebb már említett SAO csoportot Kuchta Gyula, Láner Olivér, Molnár Jenő és Molnár Gyula "találta ki". Később Vértes László javaslatára ("Ne maszek kutassatok!") csatlakoztak a Zsombolyosokhoz.

E vegyes - önálló vagy valamilyen szervezethez tartozó, különböző területeken tevékenykedő, feltáró munkákkal vagy csak bejárásokkal foglalkozó - barlangos társaság az alapvető szakmai ismereteket Megay Géza (1904-1963) tanfolyamán szerezhette meg. A történész-muzeológus az egyéves előadássorozata keretében ásatás, őslénytan, antropológia, régészet és általános barlangkutatás tárgykörében tartott előadásokat nem elsősorban csak barlangkutatóknak, hanem az éppen jelen levő, vegyes érdeklődésű és műveltségű hallgatóságnak is.

1952. június 6-án megalakult Miskolcon az egyébként már 1917 óta létező Magyar Hidrológiai Társaságnak a Miskolci Csoportja. Munkaprogramjában a "Bükk-hegység zsombolyainak karsztvíz szempontjából való feltárása" is szerepelt. Alig egy hónap múlva, 1952. június 30-án a Lenin Kohászati Művek Vendégházába összehívott találkozón a csoporton belül létrejött a Zsombolykutató Munkabizottság, amely a megelőző évek legaktívabb, legérdeklődőbb barlangosait, az akkor létező három csoport (DVTK, SAO, Múzeumi-kör) tagjait és további kutatókat (pl. Jakucs László bükki segítőit) tömörítette egységes, szervezett keretek közé. Emiatt ezt az időpontot egyúttal a szervezett miskolci barlangkutatás kezdetének is tekinthetjük. Az alakuló ülés résztvevői titkárnak Borbély Sándort, elnöknek az ekkor már idős, de kellő tekintéllyel rendelkező Balogh Ferencet választották meg, aki ezen az ülésen felolvasta a csoport azóta híressé vált, a további kutatások irányát meghatározó munkaprogramját (a programot Borbély Sándor állította össze):

  • Felkutatni, bemérni az összes nyitott és felületén eltömődött zsombolyokat.
  • Nyitott zsombolyok feltárása, felmérése, a víz hozzáfolyásának megállapítása.
  • A feltárt zsombolyokban karsztvíz-megfigyelés, mérés.
  • Felületén eltömődött zsombolyok feltárása, előző pont szerinti megfigyelése, mérése.
  • Búvópatakok feltárása, földalatti medrének kikutatása, esetleges vízgyűjtő medencék felmérése.
  • Kisebb búvópatakok felszínre törésének vízfestéssel való megfigyelése.
  • Forrásmegfigyelések, hőmérséklet-, esetleg vízhozam-mérés.
  • A felkutatott és feltárt zsombolyok, barlangok kataszterbe foglalása.

A Zsombolykutató Munkabizottság alapító tagjainak személye ma már nem állapítható meg teljes bizonyossággal. A feldolgozott dokumentumok közül két listát tekinthettünk volna hitelesnek: az alakuló ülés jelenléti ívét és az elvileg ugyanakkor aláírt nyilatkozatot az önkéntes belépésről és munkavégzésről. Sajnos azonban néhány körülmény kétségessé teszi, hogy a rajta szereplő személyek valamennyien részt vettek az alakuló ülésen, illetve ténylegesen a csoport tagjai voltak:

  • Az 1953. március 20-i dátummal Borbély Sándor által összeállított "Beszámoló a Magy. Hidr. Társ. Misk. Csop. Zsomb.kut. Munk.biz. 1952. évi működéséről" című írás szerint az 1952. június 30-i alakuló ülésen 30 fő vett részt (de neveket nem említ).
  • Ezzel szemben, a jelenléti íven mindössze 26 aláírás szerepel.
  • Az alakuló üléssel azonos idejű, azaz ugyancsak 1952. június 30-i keltezésű "önkéntességi nyilatkozaton" viszont 35 aláírás olvasható. Ez ráadásul csak 34 nevet jelent, mivel Krok István kétszer írta alá, egyszer az elején és egyszer a végén.
  • Az alakuló ülés jegyzőkönyvének 3. sorában "Jelen van kb. 30 fő." mondat olvasható!

A 30 fő említésére Borbély Sándor beszámolójában, valamint a jegyzőkönyvben való rögzítésére azért volt szükség, mert az akkori rendelkezések ezt a minimális megalakulási létszámot írták elő. E célból számos ismerőst, barátot, rokont és szimpatizást kértek meg a csoport leendő tagjai, hogy vegyenek részt az alakuló ülésen és vállaljanak egyéves tagságot (az éves tagdíj befizetésével együtt).

Fentiek (de más körülmények miatt is) gyanítható, hogy az önkéntességi nyilatkozatot nem mindenki ugyanakkor (az alakuló ülésen) írta alá. A később született és írásban is megjelent alapítói névsorok egyes (sokszor legaktívabb vagy a csoport meghatározó személyiségű) tagjai a saját nyilatkozataik (pl. barlangos önéletrajzuk) alapján csak az alakulás után csatlakoztak a csoporthoz. Van olyan személy, aki saját állítása szerint 1950-től barlangászik, és a csoportnak megalakulása óta tagja, azonban az alakuló ülés jelenléti ívén nem szerepel az aláírása. És van olyan is, akié szerepel, de az azt követő rendszeres heti összejöveteleken már nem. Mindezek miatt az 1952. évi alakulást megelőző és követő években a csoporthoz tartozó alábbi személyeket tekinthetjük alapítóknak, a szervezett bükki barlangkutatás úttörőinek (kiemelve az alakuló ülésen valóban jelen levőket, az aktivitásukkal kiemelkedőket vagy valami egyéb tevékenység miatt meghatározó személyiségeket):

Balogh Ferenc, Balogh Tamás, Balogh Tamásné (Balikó Ágnes), Bayer Sarolta, Borbély Sándor, Csongor Gábor, Csontos István, Danó László, Gera László, Gönczy Károly, Gulyás Gábor, Gulyás Gyöngyi, Gulyás László, Gyenge Albert, Gyenge János, Gyenge Lajos, Király Lajos, Kosárik László, dr. Krompaszky Géza, Kuchta Gyula, Láner Olivér, Lukácsik József, Molnár Gyula, Molnár Jenő, Nahalka Ferenc, Papp Antal, Prahács Katalin, Rácz Olga, Ráczi Győző, Sasvári Ferenc, Schmidt Tibor, Szabadkay Béla, Szabó László, Szepesi József, Szepesi Zoltán ????-1951 (már az alakuló ülés előtt meghalt), Timschmidt Ernő, Tóth József, Várszegi Sándor.

1952.

Az alakulás évének első felében, az alakulást megelőzően is szép eredményeket értek el a csoport későbbi tagjai. A nyár folyamán a SAO tárta fel a Szeleta-zsombolyt, június 8-án pedig Borbély Sándor, Szabadkay Bélával (Krok István és Prahács Katalin segédlete mellett) a Hársasi-zsombolyt. A Bolhási-víznyelőt június 14-én bontották meg első ízben (Borbély Sándor, Balogh Tamás, Gulyás Gábor, Prahács Katalin), június 27-én pedig 16 fő vonult ki az Imó-kői időszakos forrás barlangjához. A feltárásakor a végső, szűk részekbe Várszegi Sándornak sikerült bejutnia, közben Szabadkay Béla nagyjából fel is mérte a barlangot.

júl. 4. Már az alakulás utáni első csoportgyűlésen megállapodás született arról, hogy a kutatásvezetők ezentúl írásban kötelesek a végzett munkáról beszámolni. (Ez rendszeressé azonban csak 1967-től vált!)

aug. 2-3. A Zsombolykutató Munkabizottság aggteleki tanulmányútja során részt vett a(z akkor még ismeretlen és névtelen) Béke-barlang feltárási munkálataiban. Dolgoztak 2-án az éjszakai műszakban a Szomor-hegy tövében levő Sziklás-nyelőben, bejárták az addig "kiásott" 200 méternyi szűk, omladékos, nehezen járható barlangot, majd sikertelenül próbáltak továbbjutni a végponti szűkületén. A következő napon, 3-án, bontottak az új munkahelyen, a Bíbic-töbörben délutánig. Aznap este már ismét Miskolcon voltak. A bejutás Jakucs Lászlóéknak másnap, augusztus 4-én sikerült a Bíbic-töbörnél ...

Távirat:
Címzett: Jakucs László, Jósvafő, Barlangigazgatóság
Sikeretekhez őszinte szívvel gratulálunk, és további munkátokhoz kívánunk jó szerencsét.
Borbély Sándor és munkatársai.
1952. VIII. 6-án, 11h-kor
(18 szó, 7,50 Ft)

aug. 17-20. Balogh Tamás kibontotta a Szinva felső szurdokában levő időszaki forrást. Feltevése szerint a vízmennyiség igen nagy. A forrásból kiszedett kőtörmelék közül előkerült egy 20x20 cm-es, mésztufára települt cseppkőképződmény is. A következő vasárnap a tűzoltóktól kölcsönkapott 400 l/p-es szivattyúval max. 20 cm-es vízszintsüllyedést lehetett elérni, amely pár perc alatt visszatöltődött. A vízhőmérsékleti adatok kizárták az összefüggést a Szinva-forrásokkal vagy a patakkal. A forrás sokkal melegebb volt! A Szinva kb. 10, a forrás kb. 17 C°. (Ez a Miskolc-Tapolcáról jól ismert mélykarszti melegvíz-feltörés hideg karsztvízzel keveredve. Mindkét feltörés ladini mészkőben és azonos hegységszerkezetben van.)

aug. 22. Zsombolyos heti ülés jegyzőkönyvéből: a "Várszegi szaktárs által felfedezett és a Száraz-Szinva baloldalán levő barlang" 12 méter hosszan 3 m mély, amelyben a "barlangfal korrodálási nyomai alapján nagy vízjárás volt", de a "kő és egyéb hordalék továbbjutásra nem ad lehetőséget".

aug. 29. Zsombolyos heti ülés jegyzőkönyvéből: "a Létrás-hegy alatt megbontott friss beszakadás"-ban 4 m mélységben kis terem, majd egy 3 méteres szűk hasadék után "egy másik 6x7x6 m méretű alsó terem" van, ami agyaggal van feltöltve, továbbjutási lehetőség nem látszik. (A barlangot ma már nem sikerült azonosítani.)

szept. 5. Az MHT Miskolci Csoport vezetőségi ülésén szóba került az István- és az Anna-barlang kezelésre való átvétele.

szept. 14. A zsombolykutató bejárótúrán megtekintett István-lápai-zsombolyt a jelenlevők nem tartották célszerűnek kibontani.

Mai ismereteinkkel furcsának tűnhet, hogy a kis beszakadás, amelyben később az ország legmélyebb barlangját sikerült feltárni, nem izgatta különösebben a Zsombolyosok fantáziáját. A hangsúly azonban abban az időben a Jávorkút-Garadna rendszeren volt. A vízművek minden hétvégén biztosította a személyszállítást teherautóval, ezért a távol fekvő jávorkúti területre összpontosult a munka a nagy felfedezések (ekkor a Bolhási-, később pedig a Jávorkúti-víznyelőbarlang) miatt. Ez a figyelmet István-lápáról teljesen elvonta.

szept. 30. A lillafüredi barlangok lassan tönkrementek. Levélben felajánlottuk, hogy gondozásra és üzemeltetésre átvesszük őket.

okt. 3. Javaslatként elhangzott, hogy a felszerelés tárolására kérjük el a lillafüredi állomás egyik kis raktárhelyiségét.

okt. 18-19. Az MHT Hidrogeológiai Szakosztálya és a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztálya Aggteleken hidrológiai ankétot rendezett. A Zsombolykutató Munkabizottság 25 fővel vett részt az MHT 3500,- Ft-os támogatása mellett. Barlangi túra a Béke- és a Baradla-barlanban volt.

okt. 24. A Balogh Tamás által megtalált "időszaki Szinva-forrás feletti barlang" elnevezés helyett először szerepel a Vesszős-gerinci-barlang név. Az elkészített térképét Szabadkay Béla december 5-én mutatta be.

1953.

jan. 16. A Zsombolykutató Mb. felosztotta tagjai között a tevékenysége egy részét: Láner Olivér munkanapló-vezető, Balikó Ágnes jegyzőkönyvvezető, Kuchta Gyula oktatási felelős, dr. Krompaszky Géza sajtó- és propagandafelelős, Szabadkay Béla katasztervezető, Balogh Tamás forrásnyilvántartó, Schmidt Tibor, Gyenge Lajos régészeti adatgyűjtő, Gyenge Lajos műszaki vezető, Molnár Jenő, Timschmidt Ernő fényképészek.

márc. 14. Az MHT vidéki csoportjainak elnökségi ülésén a Zsombolykutató Munkabizottságról többet - főleg jót - mondtak, mint a másik hét miskolci munkabizottságról együttvéve.

ápr. 14. Először kértük kölcsön a létrási munkásház egy szobáját.

ápr. 22. Felterjesztettük a zsombolykutatókról szóló film forgatókönyvét dr. Kessler Hubertnek.

Az MHT helyi titkára felajánlotta a DIGÉP-nek, hogy a sebesvízi üdülője vízellátási gondjainak megoldásában a Zsombolykutató Munkabizottság segítséget nyújt. A munka során az Y-völgyi-víznyelő sózása megtörtént, és javasoltuk a nyelő kibontását vízszerzés céljából.

máj. 6. Dr. Mosonyi Emil, az MHT elnöke, az MTESZ alelnöke dicsérő levele: "... Nagymiskolc zsombolykutatóit lelkesedésük és eddig végzett munkájuk országos viszonylatban is a legkiválóbbak közé emeli."

máj. 9. Bejutás a Bolhási-víznyelő szifonokkal lezárt szintes ágába. (84 méteres mélységig május 24-én.)

máj. 12. A szakosztályi ülésre meghívott Vértes László és Jakucs László válaszolt a jelenlevők (Gyenge Lajos, Láner Olivér, Balogh Tamás, ...) kérdéseire. (Mai ismereteink birtokában érdekes, hogy a Bolhási-víznyelő barlangját Jakucs László már ekkor is "csak egy mellékág"-nak tartotta.)

máj. 27. A VITUKI megbízásából felmértük a Mexikó-völgyi Nagysánci-barlangot és a patak eltűnésének helyét. Az elvégzett munka ellenében 396,- Ft-ot kaptunk.

június Kuchta Gyula egy tanfolyamtervet és a Barlangtani Intézet alapítására vonatkozó tervét küldte meg a Magyar Tudományos Akadémiának. Az MHT rosszallotta, hogy megkerülésével ment el az indítvány. Viszont a hidrológusi tanfolyam megszervezését vállalta.

jún. 7. Dr. Leél-Őssy Sándor diákjaival az István-barlang meglátogatását tervezte. Útbaigazítást kért a Zsombolyosoktól.

jún. 12-13. Aggregátorról villanyvilágítás gyulladt ki a Bolhási-víznyelőbarlangban. Vízáramlási vizsgálatokat végeztünk a tó vizének szakaszos leeresztésével.

jún. 19. A lillafüredi barlangok kezelésére munkabizottságot hoztunk létre. Vezető: dr. Krompaszky Géza, tagok: Gyenge Lajos, Láner Olivér, Szabadkay Béla.

jún. 20. Egy hét bontási munkával sikerült bejutni a Jávorkúti-víznyelőbarlangba, 13 méter mélységbe.

júliustól Elkezdtük az István-barlang takarítását, felújítását, ideiglenes villanyvilágítással való ellátását. A munkabizottság tagjai szabad idejükben idegenvezetést is végeztek.

júl. 2. A Természetvédelmi Tanács a SZOT-tól az MHT-nek adta át a lillafüredi Anna- és István-barlangot. A kezelés, az üzemeltetés az MHT Miskolci Zsombolykutatók vállalt feladatává vált. Szóbeli ígéretek történtek, hogy a Természetvédelmi Tanács ad pénzt a helyreállításra. A pénzügyeket és egy fő barlangi vezető költségeit a Borsodi Vízművek vállalta. (A Természetvédelmi Tanács 824/1953. sz. határozata.)

júl. 10. Az MHT Nagymiskolci Csoport[1] vezetőségi ülése. Jelen voltak: dr. Tregele Kálmán, a helyi MHT csoport titkára; Borbély Sándor, a Zsombolykutató Mb. titkára; dr. Krompaszky Géza, a Barlangbizottság vezetője; Domonkos Vincéné, az MTESZ helyi I. B. szervező titkára. Téma: a lillafüredi barlangok átadás-átvételi jegyzőkönyvéből - dr. Krompaszky Géza tiltakozásai ellenére - kimaradtak az anyagi jellegű részek. A költségvetési tervet megvitatták, továbbították az MHT-nek.

júl. 13. Prahács Katalin és Borbély Sándor esküvője az Anna-mésztufabarlangban. A helyszínt előzőleg felszentelte a pap, és gazdagon fel volt díszítve lombokkal, virágokkal, fenyőgallyal. Mint első barlangos esküvő, országosan nevezetes esemény volt.

szept. 8. Az MHT Nagymiskolci Csoport vezetőségi ülése (15 fő, ebből 5 Zsombolyos). Problémák a lillafüredi barlangok körül. Kevés a bevétel, a barlangvezetők nincsenek állományban, villanyvilágítás támogatás hiányában nincs, a pénzkezelést az MHT nem vállalhatja. A problémák megoldására ígéreteket kaptunk.

szept. 24. Három fő a Filmhíradó munkatársaival bejárta a Bolhási-víznyelőbarlangot. Tervek készültek a forgatáshoz.

okt. 3-10. A munkabizottság tagjai részvételével a Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyár filmriportot készített a Bolhási-víznyelőbarlangban. Ez egyben a csoport első tábora volt a Bükkben, kifejezetten barlangkutató célzattal.

okt. 15. Az MHT közölte, hogy az általuk szervezendő hidrológusképző tanfolyamra a Magyar Tudományos Akadémia 10.000,- Ft-ot adott. Kérték a csoportunktól a felhasználási tervet.

okt. 16. Filmezéssel egybekötött barlanglátogatást tettünk a Pálvölgyi-barlangban 5 fő részvételével.

nov. 2. Wiedermann Károly Zsombolykutatók című filmjének (Magyar Híradó, 44. sz., 3. jelenet) kópiáját kértük a karsztankétra.

nov. 8. A Jávorkúti-víznyelőbarlangban a Patakos-ág szifonjaiig sikerült lejutni. Az aknarendszer leküzdésén túl jelentős nehézséget jelentett a barlangban a Rókafogó és a Fejenállós szűkületek kibontása, valamint a bejárati zónában állandóan záporozó víz. A Patakos-ágból való továbbjutást ekkor (és még évekig) megakadályozták az áthatolhatatlannak tűnő szifonok.

nov. 11. Az MHT-nek a lillafüredi barlangokkal és a hidrológusképző tanfolyammal kapcsolatos álláspontja miatt az elnök és a titkár le akart mondani. Ez esetben a tagság is kilépett volna. Határozat: az ankét után visszatérünk a kérdésre.

nov. 14. A pénzkezelés megoldatlansága miatt az MHT a lillafüredi barlangokat további intézkedésig bezáratta. A "jogtalan bevételből" származó 12.330,- Ft-os takarékbetétkönyvet átadtuk az MHT-nek.

nov. 21-22. (szombat-vasárnap) Az MHT Nagymiskolci Csoportja és az MFT Barlangkutató Szakosztálya karsztankétot rendezett Miskolcon. A nyolc előadóból kettő a munkabizottság tagja volt, valamint két felkért hozzászóló is volt a munkabizottságból.

nov. 27. A Városi Tanács 8000,- Ft-ot adott víznyelők bontására.

dec. 1. A miskolci műszaki egyetemen beindult az MHT által szervezett, az MTA támogatását élvező hidrológusképző tanfolyam. Első előadásán 31 fő vett részt. A tanfolyam összetétele: geológia 73 óra, műszaki enciklopédia 47 óra, hidrológia 16 óra, barlangtan 43 óra. Összesen 44 féle előadás szerepelt a tanmenetben. A barlangtan előadásai cím szerint: A barlangok rendszertana, A barlangok keletkezése, A barlangi kitöltés, Barlanglakó gerincesek, Barlangi biológia, Ősrégészet, A barlangkutató felszerelése, A barlangkutatás technikája, A barlangok felmérése, A barlangok fényképezése, Ásatások, Biológiai gyűjtések, A barlangok hasznosítása, A magyarországi barlangok ismertetése.

dec. 10. Az ÉSZAKMAGYARORSZÁG december 6-i számában közzétett felhívásra, miszerint barlang és zsombolykutatáshoz kedvet érző fiatalokat keresünk, Bakó Dezső jelentkezett levélben Edelényből és a miskolci Frisnyák Sándor főiskolai hallgató (később neves földrajztudós) Egerből. Ő éppen pályadolgozatot készített a Bükkről, amelyhez barlangi adatokat kért, és szeretett volna a barlangosokhoz csatlakozni.

1954.

jan. 19. A lillafüredi barlangok kezelésének ügyében értekezletet tartottak az illetékesek. Jelen voltak a Miskolc Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Építési és Közlekedési Osztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Hidrológiai Társaság Nagymiskolci Csoportja (Tregele Kálmán, dr. Krompaszky Géza, Borbély Sándor), a Szakszervezeti Üdülők Bükkvidéki Központja, a Miskolci Állami Erdőgazdaság képviselői. Döntés: a barlangok kezelését a tanács végzi ezután.

ápr. 26. Feljegyzés az István-barlang kiépítését végző KÉV-dolgozók ellen, mert a munkaterületükön kívül vandál módon cseppköveket tördeltek.

júniustól A tapolcai Tavas-barlang tisztogatását végeztük a kiépítéséhez segítségként. Tagtoborzó felhívást küldtünk az iskoláknak.

nov. 8. Az Idegenforgalmi Hivatal az István-barlangban végzendő karbantartási munkákat rendelt meg a csoportunktól.

nov. 8-12. Ekkor zajlottak az MHT szervezésű, MTA támogatásával lefolytatott hidrológus-technikusi tanfolyam záróvizsgái. A tanfolyamra beiratkozott 60 fő, lehallgatta 38, vizsgára jelentkezett 29, a vizsgán megjelent 18, sikeres vizsgát tett és bizonyítványt kapott 17 fő.

dec. 30. A csoport tovább az MHT Nagymiskolci Csoportja Zsombolykutató Szakosztálya néven fog működni. (Az MHT Nagymiskolci Csoportja elnöksége december 16-án előzetesen jóváhagyta a névváltozást.)

1955.

1954-55 telén lehetett: Fülöp András mindkét térdét eltörte egy hágcsószakadást követő zuhanásban a Vártetői-barlang Nagytermében. Az ő felszínre hozatala volt az első ismert barlangi mentés Magyarországon. Bár a hatóságok tudtak a balesetről (a kórházon, mentőkön keresztül), az ügy nem kapott publicitást, az újságok nem írtak róla. A téma kívül volt a politikai érdekeken, mi pedig szégyenkeztünk miatta. Mindnyájan tudtuk, hogy a hágcsó rossz volt, de reméltük, még egy mászást kibír. András is azt remélte, jobban mint mi, mert nem kötötte fel a biztosítókötelet. A balesetből tanultunk, de nem beszéltünk róla, nem akartuk, hogy más barlangkutatók tudomást szerezzenek az esetről.

A hágcsószakadás körülményei: egy hosszabb kutatási időszak után a Vártetőiből kiszereltük a hágcsókat. Az egyik túl rossz állapotban volt, ezért felcsavarva a barlangban hagytuk. Néhány hónappal később a hágcsókat visszaszereltük. A Nagyterembe két összekapcsolt hágcsót szereltünk be, de ezek is foszladozóban voltak. A maradék kb. 6-7 métert kötélen reméltük lemászni. A hágcsók rossz állapota és a kötélmászás miatt a Nagyteremben biztosító kötél használata mellett döntöttünk.

Fülöp András szállt le először. Elérve a hágcsó végét, jelentette, hogy a szabadon lengő hágcsóról a leszállás, de különösen a visszatérés körülményes és nehéz feladat lesz a napi bontás után. Közös egyetértéssel leeresztettük a régi rossz hágcsót a biztosítókötélen. Ehhez Andrásnak le kellett venni a biztosítókötelet, és a hágcsófokok között karját, lábát átdugva várta ki a hágcsó leérkezését. Hasonló helyzetben kötötte össze a hágcsókat. Ez nehéz munka volt, mivel karabinerünk nem volt abban az időben. A harmadik hágcsó egyik végét áttette a második hágcsó alsó fokán, és a harmadik hágcsó teljes hosszát áthúzta az áttett hágcsófokon.

Összekapcsolás után András nem kötötte fel a biztosító-kötelet, és lemászott a harmadik hágcsóra. Amikor teljes súlya a harmadik hágcsón volt (kezeivel az első vagy második fokba kapaszkodott), az arca magasságában, a szemei előtt mindkét drótkötél elszakadt.

Fent a szakadás és becsapódás hangja hallatszott. Kétségbeesett kiáltásunkra András azt válaszolta, hogy rendben van, de kissé később mondta, hogy nem tud felállni. Ez délelőtt 10-11 óra között történt. Kevéssel hajnali 1 óra után értünk ki vele a barlangból. Egy felszínen összetákolt hordágyon vittük le Andrást a műúthoz, ahol a mentőkocsi várt.

Tél volt, vékony, foltos hótakaró, az éjszaka hideg volt, az utolsó busz elment, s ki kellett várnunk az első buszt, ami kb. 4.30-kor indult. Nem volt hely és alkalom mosdásra, átöltözésre, az overáljainkban mentünk haza.

Tavasz közepéig András nem jött gyűlésekre és terepre (mindkét lába gipszben volt), az időt valószínűleg vidéken, feltehetően szülei otthonában töltötte. Bolháson tűnt fel először egy napfényes, hűvös, tavaszi napon. Visszatérése rövid volt, lassan eltűnt a terepről. Hallottuk, hogy barlangtérképek rajzolásával, térképjelek kialakításával foglalkozik.

Az esemény minden résztvevőben mély nyomot hagyott: a zuhanást követő pillanat feszültsége, az aggodalom, hogy a Nagyterem szűk bejáratából a sérült visszaeshet, a mindent kitöltő, égető és teljesíthetetlen kívánság, hogy fájdalom nélkül hozzuk át a sérültet két törött lábbal a szűkületeken, a reménytelen kísérletek a szűkületek tágítására puszta kézzel és kövekkel. Akkor, ezekből az érzésekből született meg a barlangi mentőszolgálat gondolata, amelyet Láner Olivér valósított meg először nem hivatalos formában, és tartott életben később is. Listát készített a tagok elérhetőségéről, majd kapcsolat-címeket adott a mentőknek és a rendőrségnek barlangi, felszín alatti és sziklafali mentések esetére.

jan. 7. Az MHT Misk. Csop. Zsombolykutató Szakosztálya 3 munkabizottságot alakított: Karszthidrográfiai Mb. (vezetője Timschmidt Ernő), Zsombolykutató Mb. (v. Gyenge Lajos, helyettese Láner Olivér), Barlangtudományi Mb. (v. Tóth József, h. Ráczi Győző).

febr. 18. A "Mátra és a Bükk", valamint a Zsombolykutatók című híradófilmek bemutatása.

márc. 7. (helyenként tévesen 14.) A Magyar-Szovjet Baráti Hónap rendezvény-sorozatában az MHT Nagymiskolci Csoportja Zsombolykutató Szakosztálya hidrológiai tanfolyamot végzett hallgatóinak dr. Mosonyi Emil akadémikus kiosztotta a bizonyítványokat.

ápr. 26. A szalonnai mészkőbánya 4 db művelés közben feltárult barlangjának megóvását javasoltuk a Herman Ottó Múzeumnak, a Miskolc Város Tanácsa V. B.-nek, az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és a VITUKI-nak.

jún. 23. Az MHT Nagymiskolci Csoportja alacsony részvétel miatt ismételt vezetőségválasztó közgyűlést tartott.

júl. 9. Az MHT Elnöksége nehezményezte, hogy a karsztankétra a tematika és a meghívók elküldése után kérte a csoport az elnökség jóváhagyását. Egyben megjegyzik, hogy nem az első eset, hogy a Zsombolyosok "túlzottan önállóak". Javasolták, hogy a beérkezett előadásanyagot Budapesten lektorálják, egy pesti szakember összefoglalva előadná, és hozzá lehetne szólni.

júl. 19. Válaszunkban leszögeztük, hogy a zsombolykutatók az MHT-hez tartozóknak érzik magukat a téma közössége miatt. A barlangkutatók ankétja az MHT egészének is hasznos. Nem kerültük meg az elnökséget, csak nem hivatalosan, szóban értesítettük. Az összefoglaló helyett az önálló előadásokat feltétlenül szükségesnek tartottuk.

júl. 24. Az égerszögi Szabadság-barlang avatási ünnepségén 10 fővel képviseltettük magunkat.

aug. 2. Víznyelőbontási és sózásos nyomjelzési munkáinkat a VITUKI 500,- Ft-tal segítette. (Később is történtek hasonló mértékű munkák.)

aug. 13. Dr. Kessler Hubert nem tudott részt venni a tervezett ankéton. Idézet a leveléből: "... Nektek, miskolci barlangosoknak, akik közismert kezdeményező erőtökkel ezt a régen szükséges barlangos összejövetelt megszerveztétek, további sikereket, eredményeket kívánok."

aug. 19-20. Az első hazai barlang- és karsztvízkutató ankétot rendeztük Miskolcon az MHT keretében. Három előadást tartottak a miskolciak, és a Jávorkúti-barlangot mutattuk be az érdeklődőknek.

Az ankét határozatai:

  1. Országos összefogó szerv kell! Erre ideiglenesen az MHT alkalmas.
  2. Az ország csoportjai terveket és beszámolókat küldenek a központi bizottsághoz.
  3. Minden év augusztus 20-án országos találkozót kell rendezni!
  4. Önálló barlangos kiadványt kell létrehozni!
  5. A kapcsolatot ki kell építeni a TTIT felé!
  6. Az egységes barlangkataszter elveit ki kell dolgozni!
  7. Egységes barlangtérképjeleket kell megalkotni!
  8. Az egyes csoportok szervezzenek helyi kiállításokat munkájuk propagálására!
  9. Az állandó és rendszeres továbbképzést meg kell oldani!
  10. 1955. szeptember 30-ig az ankét anyaga sokszorosított formában jelenjék meg!

szept. 16. A Bükk-fennsík víznyelőinek bemérését végeztük el a VITUKI megbízásából.

okt. 6. Balázs Dénes levélben köszönte meg Borbély Sándornak a megküldött Kuchta Gyula Barlangrendszertan című anyagát.

okt. 7. Borbély Sándort a választmány - tiltakozása ellenére - a szakosztály vezetőjévé választja, azonban ő másnap levélben bejelenti az MHT-ból való kilépését.

okt. 28. A miskolci kezdeményezést meghallgatva Kessler Hubert 1955. november 3-ra összehívatta a Központi Karszthidrológiai és Barlangkutató Bizottságot. Kilenc fővárosi és öt vidéki csoport képviselői voltak jelen. Miskolcot Láner Olivér képviselte.

nov. 10. A Hazai Barlangkutatást Egyeztető Munkabizottság megalakulását elősegítő titkárságnak részletes felvilágosítást adtunk a csoport tagjairól, felszereléséről, munkájáról.

1956.

jan. 15. Az MHT Nagymiskolci Csop. Zsombolykutató Szakosztály Soproni Részlege (Tóth József, Fülöp András) elküldte Miskolcra a jelentését az 1955-ös évről, valamint az 1956-os munkatervét.

febr. 23. Tóth József a Barlangméréstan I-II. kéziratait megküldte az MHT illetékeseinek.

júl. 1. A tapolcai Tavas-barlang átalakítási (karbantartási) munkáiért 3057,- Ft-ot kapott a csoport.

1957.

Megkezdődtek a rendszeres támogatások az MHT-től. Először havi 200,- Ft-ot, később 400,- Ft-ot, 1962-től pedig 600,- Ft-ot kaptunk útiköltségre.

febr. 12. Az MHT Miskolci Csoportja héttagú vezetőségi ülésén három fő Zsombolyos volt jelen. Az elnök megemlíti, hogy az MTESZ vándorzászló elnyerésében a Zsombolyosoknak igen nagy érdemeik voltak. Egyúttal megállapodtak abban, hogy a tudományos tevékenység önállóságát biztosítják, de ez nem mehet a feltáró kutatás rovására.

okt. 5-6. A budapesti III. országos barlangásztalálkozón kilenc fővel vettünk részt.

nov. 14. és 22. A nagykőmázsai kőbányában próbarobbantások történtek geofizikai mérésekhez. (500 ill. 1500 kg robbanóanyaggal). A Nagykőmázsavölgyi-víznyelőben -45 m-en, ill. -52 m-en enyhe kőzetrezgést, kisebb omlást észleltünk. (Láner Olivér barlangbeli megfigyelése.)

1958.

február Az MHT Borsodi Csoportjának 81 fő tagja volt hivatalosan. Ebből 40 fő csak a Zsombolykutató Szakosztály tagja, míg 24 mindegyiknek, így a Zsombolykutató Szakosztálynak is tagja. Ennek megfelelően az összes többi szakosztálynak 17 tagja volt.

febr. 4. Az MHT Miskolci Csoportja vezetőségválasztó közgyűlése. Ellenőrök voltak: Juhász András és Kuchta Gyula

febr. 6. MHT Misk. Csop. I. félévi költségvetése 11.707,- Ft, ebből a Zsombolyosoknak kiszállásra 2400,- Ft lett tervezve.

febr. 17. A Miskolci Szervező Bizottság megalakulása az önálló, országos barlangkutató szerv létrehozására, ill. támogatására. A Bizottság első ténykedéseként 133 aláírást gyűjtött össze azoktól, akik az országos szerv létrehozását szeretnék.

márc. 5. Az MHT Nagymisk. Csop. vezetőségi ülésének döntése: ha lesz önálló barlangkutató társulat, azt anyagilag is támogatja. (Jogi tagdíjakból.)

márc. 9. Az MHT Borbély Sándornak - saját kérésére - robbantási engedélyt kért.

máj. 13. A vízművek felkérésére az MHT Nagymiskolci Csoportja Zsombolykutató Szakosztálya az Anna-forrás szennyeződésének kivizsgálására készített kutatási tervet.

június Szakosztályunk egy csoportja Korényi Endre vezetésével Miskolc-Tapolcán megkezdte rendszeres és állandó hidrológiai megfigyeléseit és kutatásait, melyek főleg a Tavas-barlangra és annak közvetlen környékére terjedtek ki. Egyelőre csak hőmérsékleti és vízszintmagassági adatokat tudtak gyűjteni. Kessler Huberttől vízhozam- és csapadékmérő műszert kértek.

jún. 13-14. Karsztárvíz a Szinva- és Garadna-völgyben. Árvízi túlfolyók működését figyelte meg és rögzítette csoportunk. (Ráczi Győző, Tóth József, Láner Olivér, Farkas János, Veit Sándor, Zámpory Vilma, Oswald György)

szept. 25. Kuchta Gyula javasolta az Ém.-i Intéző Bizottságnak, hogy hozzanak létre "Természettudományi Alap"-ot, melyből kiadványokat lehetne megjelentetni. Egyben nyolc kézirat nyomdakész voltát is bejelentette.

okt. 17. Borbély Sándor tagja volt az albániai magyar vízkutató expedíciónak. Erről ezen a napon vetítettképes előadást tartott.

okt. 20. Király Lajos, az MHT Nagymiskolci Csop. elnöke az 1954-58 közti időről szóló beszámolójában megemlítette, hogy rendszeres tagdíjfizetés csak a Zsombolyosok részéről történt.

dec. 10. Az MHT főtitkári beszámolója szerint a legjobb vidéki csoport a miskolci - de a Zsombolyosokat nem említette név szerint.

dec. 12. Ezen a napon volt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat alakuló közgyűlése Budapesten.

dec. 18. Csoportunk tagjai szifonúszásra alkalmas búvárfelszerelést akartak összeállítani. Segítséget kértek mindenkitől.

1959.

jan. 22. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Észak-magyarországi Csoportjának alakuló közgyűlése. Az MKBT kérésére a saját magunk készítette szervezési tervezetet elfogadta a közgyűlés. Egyben a helyi vezetőséget is megválasztották.

Az MKBT Észak-magyarországi Csoportja 30 órás barlangkutatási tanfolyamot indított az érdeklődők részére.

márc. 2. Kiderült: az MKBT nem tudja anyagilag segíteni a csoportunkat.

márc. 5. Az MKBT Észak-magyarországi Csoportjának létszáma: 45 aktív, 30 pártoló, 8 aktív ifjúsági tag.

márc. 7-8. Az MKBT budapesti, országos ankétján hat tagunk vett részt.

márc. 13. Az MKBT-t bomlasztó, belső frakcióharcok ellen a csoport határozottan fellépett a társulat egységének védelmében.

ápr. 7. Az MKBT (Bertalan Károly) megköszönte a csoportnak (Balogh Tamásnak) az eddig elvégzett (és hozzájuk eljuttatott) kataszterezési és bibliográfiai munkát. Felajánlotta segítségét, és kérte, hogy a Bükkre vonatkozó ("a legterjedelmesebb, de hiányos és esetenként hibás") katasztert segítsünk kijavítani.

ápr. 21. Az MKBT új vezetőségének megválasztására alakult háromtagú jelölőbizottság egyik tagja Borbély Sándor volt.

ápr. 25. Rimányi Jenő feljelentésének bizottsági kivizsgálása. Az ügy: 1958. december - 1959. január között a Kuchta - Rimányi konfliktus, amelyben mindketten "átvettek" a másik cikkéből, adataiból. Rimányi volt a megbántott, de ő is vett át az "Ismerjük meg a barlangokat"-ból, Kuchta pedig Rimányi "Tapolca" cikkének rövidített változatát (szerkesztői kérésre - miután Rimányi megtagadta a rövidítést) a saját nevén adta le. Rimányi végül egy saját előadással megbékélt.

máj. 14. Megnyitották a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőt. Csoportunknak a barlangfürdőre vonatkozó terveit - a helyiek közömbössége után - Kessler Hubert meghallgatta, és megindultak a kiépítési munkák, melyből a csoport igen aktívan vette ki a részét. A barlang kitisztítása rendkívül sok időt és munkát igényelt. A II. világháború éveiben óvóhelynek használták, a víz fölé deszkapadlót építettek be, amely azóta tönkrement. A barlangban rengeteg korhadt fa volt, hatalmas, rozsdás szögekkel. A víz felszínén vastagon úszott a denevérguanó. A szag kibírhatatlan volt. Combig, derékig érő vízben kellett a több teherautó-rakományt kitevő korhadékot és guanót kihordani. Kaptunk érte némi pénzt a Fürdő Vállalattól, de a pénzért csupán nem vállaltuk volna a munkát. A barlangfürdő látomása volt a hajtóerő.

jún. 1. Az MKBT Ém.-i Barlangi Mentőszolgálatának megszervezésére ekkor tartottuk az első megbeszélést (a Rendőrség, a Tűzoltóság, a Mentők és a Vöröskereszt helyi szerveinek részvételre való felkérésével).

jún. 21. Imókői barlangos találkozó. 15 fő miskolci, 8 egri, 1 rudabányai kutató részvételével.

júl. 7. Pótjelentés az MHT Borsodi Csoportjának 1959. első félévi munkájáról (Király Lajos, Gerhard Károly) - ..."vezetőségi határozatot kívánunk hozni, hogy ezen legaktívabban működő szakosztály rendszeresített évi jelentéseit adja ki." ...

nov. 13. Kértük az MKBT-t, hogy ígéretéhez híven támogassa a csoportot mind szervezetileg, mind anyagilag.

dec. 13. Az MKBT közgyűlése Ém.-i Osztállyá minősítette a csoportot.

Az év folyamán Gyenge Lajos és néhány társa kivált az MHT-ből, és a DVTK Természetjáró Szakosztálya keretében megalakították a Herman Ottó Barlangkutató Csoportot.

1960.

Az MHT Borsodi Csoportjának 49.220,- Ft-os költségvetéséből a Karsztvízkutató Szakosztálynak 4800,- Ft (azaz 12 x 400,- Ft útiköltség) jutott.

Az István-barlangban végzett munkák esetén az Idegenforgalmi Hivatal fizette az útiköltséget a csoport tagjainak.

Az MKBT Ém.-i Osztálya keretében működő munkacsoportok vezetői és tevékenységük területe a következő volt:

  1. Tóth József: István-barlang
  2. Láner Olivér: Bükk-fennsík
  3. Gyenge Lajos: Szinva-források, Oroszkút, Tornanádaska
  4. Korényi Endre: Térképezések és Fenyvesrét
  5. Molnár Gyula: Kurtabérc

jan. 7. Az MKBT Ém.-i Osztálya az önálló (de a társulathoz szervesen kapcsolódó) ügyrendet elfogadta.

jan. 13. Anyagi fedezet hiányában Borbély Sándor nem tudott elmenni az MKBT vezetőségi ülésére.

febr. 3. Borbély Sándor az MKBT társelnökeként működött.

tavasz Lukácsik József kivált az MHT Zsombolykutató Szakosztályából, és megalakította a Diósgyőri Bányász Barlangkutató Csoportot. (Néhány év múlva a Bányász Sportkörnél történt fúzió következtében az elnevezés Miskolci Bányász Sk. Barlangkutató Csoportjára változott.)

ápr. 5. Az MHT Borsodi Csoportja vezetősége a Karsztvízkutató Szakosztály ellentéteinek kivizsgálására a Juhász András, Király Lajos, Szabó László, Gerhard Károly, Csoport Dezső összetételű bizottságot küldte ki.

máj. 28. Borbély Sándor több alkalommal próbált kiselejtezett bányamentő légzőkészüléket szerezni könnyűbúvár célokra - végül sikeresen, ugyanis 3 darab CN-250 típusú cseh készüléket (kétliteres oxigénpalackkal, de tartalék palack nélkül) a Borsodi Szénbányászati Tröszttől (október 17-én, könyvjóváírással) megkaptunk.

aug. 14-28. Az 1. sz. kutatócsoport felmérte Balatonfüreden a Lóczy-barlangot.

nov. 1. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság tanulmánytervet kért az MTESZ-től az idegenforgalom fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatára. Ebben egyik súlyponti téma a barlangok feltárása volt.

nov. 5. Köszönetünket fejeztük ki a 15 bükkszentkereszti fiatalnak, akik besegítettek a III. sz. csoportnak az Oroszkúti-víznyelő barlangjának feltárásába.

nov. 13. Az MKBT november 20-án rendezte meg először a "Barlangok napját". Ezen - jeleztük - anyagi okokból nem tudunk részt venni, versenyző csoportot nem tudunk indítani. A szakmai megbeszélésre utazni szándékozó két fő részére útiköltségtérítést kértünk. Az MKBT közölte, hogy a barlangnapra érkezők vasúti jegyének félárát megtérítené, de kérte, hogy legalább négy fővel vegyünk részt.

nov. 20. Az első barlangnap Budapesten a Pálvölgyi-barlangnál. (Bejárás és verseny a Pálvölgyi-, a Mátyáshegyi- és a Szemlőhegyi-barlangban volt.) Két fővel vettünk részt.

dec. 15. Az MKBT Ém.-i Osztályának vezetőségi ülése. A meghívott nyolc főből csak Balogh Tamás, Borbély Sándor, Gyenge Lajos és Tóth József jelentek meg. Döntések:

  1. A vezetőség egyhangúlag lemond.
  2. A nagy csoport helyett kisebb csoportokat alakítanak.
  3. Az életképes kutatócsoportok patronáló szerveket keresnek az önálló csoportok megalakításához.

1961.

ápr. 11. Gerhard Károly javaslata alapján az MHT Borsodi Csoportja a Karsztvízkutató Szakosztály személyi ellentéteit lezártnak tekinti.

máj. 2. Az MHT Borsodi Csoportjának vezetősége Juhász András előterjesztéseit egyhangúlag jóváhagyta:

  1. A szakosztállyal kapcsolatos minden ügy csak személyi hozzájárulása esetén válik érvényessé.
  2. A havi kiküldetés összegét 400,- Ft-ról 600,- Ft-ra emelik, amit a végzett munka alapján Juhász András oszt majd szét.
  3. Új tag felvétele esetén az egyik ajánló csak Juhász András lehet!

jún. 2. Az MHT Borsodi Csoportja Karsztvízkutató Szakosztálya úgy döntött, hogy karszt- és barlangkutatási ügyekben az MKBT-hez fog tartozni. Neve ezentúl: MHT Bors. Csop. Karszt- és Barlangkutató Szakosztálya.

Elnök: Juhász András
Titkár:Láner Olivér (az MHT felé) és Várszegi Sándor (az MKBT felé 1961. december 8-tól).
Kutatócsoportok:Borbély SándorIdegenforgalmi bg.-ok
Láner OlivérBükk-fennsík
Gyenge LajosOroszkút, Szinva-források
Kuchta GyulaKomplex szpeleológiai felvételek
Papp GyulaEgyetemistákból, időszakosan

A felsoroltak adták a vezetőséget. A tagok tetszés szerint lehettek az MHT vagy az MKBT tagjai.

júniustól Az Idegenforgalmi Kutatócsoport Borbély Sándor és Tóth József vezetésével igen aktívan tevékenykedik.

nov. 25. A bódvarákói bányában, a legfelső szinten, meddőletakarítási munkák közben a Bányászati Földkotró Vállalat feltárt egy cseppkőbarlangot. Bejártuk, felmértük, a dokumentációt az MKBT-nek megküldtük. A barlangot később berobbantották.

1962.

márc. 10. A lillafüredi Vesszős-völgyben útépítés közben megnyílt barlangot feltártuk és felmértük (Borbély Sándor), majd javasoltuk törmelékkel való feltöltését.

jún. 8. Borbély Sándor még mindig az MKBT társelnöke, dr. Juhász András és dr. Jakucs László társaságában. Balogh Tamás a tanácsadóbizottság tagja.

jún. 10. Bejutás a Szepesi-zsomboly szintes ágába. A még az 1950-es évek legelején talált, és először 1955-ben megbontott barlangba 1957-ben 21, 1960-ban pedig 47 méter mélyre sikerült lejutni. 1961 nyarán a Nagy-gambi alatti ferde járat robbantását, illetve bontását végezte a csoport Láner Olivér vezetésével. Több hetes robbantássorozat és erőfeszítés után megnyílt az út a Harang-kürtőbe. Az ez alatti ún. Húszas-aknába nem sikerült bejutni a nyár folyamán. 1962 februárjában Molnár Gyula, Bödör István és Kutas Tamás nagy nehézségek árán lejutott a Húszas aljába. Közben kisebb-nagyobb balesetek történtek: a Harang-kürtőben hágcsó leszakadás, a Húszasban egy kenderkötélen alig sikerült visszamászni. Ekkor kapcsolódtak be a Bányászok tapasztalatukkal és robbantástechnikájukkal. A Rom-terem elérésekor a feltárás elakadt, de ezt is kompenzáltuk soványságunkkal és eltökéltségünkkel. Június 9-én este Molnár, Bödör és Kutas, a Bányászoktól "kölcsönvett" kötelekkel lementek a barlangba, és éjjel lejutottak a szintes ágba. Az öröm óriási volt. Irány a Keleti-ág! 30 méter után megtorpantak egy cseppkőzászló miatt, de ezt ott rögtön felrobbantották. Elérték a Tavat, Molnár átúszott a végpontig. Itt feladták, dideregve. Irány a Nyugati-ág. A Tufa-gátakon átjutva, a Nagytravi, a Kilométerkő következett, majd a Homok-szifonig sikerült eljutni. Elindultak kifelé. A hiányos és primitív felszerelésük miatt csak reggel értek a felszínre. Ekkor látták meg Várszegi Sándorékat, hogy ők is indulnak lefelé. A hírek hallatán óriási öröm tört ki. Megbocsátották a "kölcsönvett" köteleket és egy hordó sört ígértek, ha a hír igaz. Annak a sörnek a megivására azóta sem került sor, pedig a hír igaz volt.

Kiegészítésként: augusztusban volt egy búvármerülés: Almády András a Tóban 12,2 méter mélységig jutott. Az akció során a búvárral telefon-összeköttetés volt (1962-t írtunk!).

Legközelebb 1971-ben merültek a Tóban a Mozsáry-testvérek, de ők is csak ugyanazt tudták megállapítani. Telefonkapcsolat ekkor is volt a búvárral.

jún. 24. A dorogi barlangnapon öt fővel vettünk részt.

júl. 5. Az LKM-től 60 m 1-2 m-es darabokból álló vaslétrát kért a csoport. A megkapott létrákat a nyári tábor alatt a Szepesi-barlangba építettük be.

júl. 16. Király Lajos (az MHT helyi elnöke) robbanóanyag-vásárlási engedélyt kért a csoportnak.

júl. 28. Az MHT Borsodi Csoportja Karsztvízkutató Szakosztályának Borbély Sándor által készített, 4000,- Ft-os tábori költségvetését Juhász András jóváhagyta.

aug. - szept. A bányász barlangkutatókkal közös tábor feladata a Szepesi-zsombolyon keresztül felfedezett Herman Ottó-cseppkőbarlang[2] újabb részeinek feltárása, a lejárati szakasz kiépítése, a barlangrendszer felmérése, a hidrológiai összefüggések feltárása a Keleti-ág tavának három mázsa sóval való megjelölésével, a tó vízalatti részeinek feltárása volt.

A gyors felmérés eredményeként a barlang Magyarország legmélyebb (165 m) és a Bükk leghosszabb (1660 m) barlangja lett. A Tóból továbbjutni nem sikerült, és a - végül 1963 augusztusában elvégzett - vízfestés eredménye is részben kétséges lett, mert a Szinva-forrást későn kezdtük el figyelni.

szept. 29. Az óbudai Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregysége könnyűbúvárainak megköszöntük, hogy a Szepesi-barlang szifontavában első ízben 1962. szeptember 14. és 17. között összesen négy alkalommal végeztek merülést.

1963.

jan. 8. Az MHT Borsodi Csoportja vezetősége elfogadta Juhász András javaslatát, hogy 1963. január 25-én (megkésve) tartsa a csoport fennállásának tízéves évfordulóját. Három rövid előadás hangzott el a Szepesi-barlang (Létrástetői-barlang) feltárása alkalmából.

Borbély Sándor: A kutatás története
Juhász András:A barlang kialakulása, összefüggése más barlangrendszerekkel
Várszegi Sándor:A barlang leírása, képződmények.

Ugyanekkor egy 1000,- Ft összegű jutalomról is szó esett, melyet a szakosztály fog szétosztani.

febr. 2. Bihary Zoltán, Ócsay László és Mezei Ferenc ´62-63 telén a Létrási-Vizes-barlang alsó Patakos-ágának szifonjait ásva, ezen a napon jutott el a Kuszodán át a Tóig.

Az eset előzménye Jakucs László 1950-es Vizes-barlang feltárása volt. Ebben Muntyán István, Gera László, ... stb. vettek részt. Ekkor 4 szifont átásva a Geológus-teremig jutottak el, megtalálva a korhadt nyelű "kapát", amely Jakucs László könyveiben rövid nyelű evezőként jelenik meg, sejtetni engedve a legendás, barlang mélyén rejlő, mindent (csónakot, embereket) elnyelő tó létezését. Egyébként a "kapa" valóban létezett, Gönczy Károly vitte el. Utóbb a barlangnak egy másik, később felfedezett szakasza kapta a Kapás-ág elnevezést, ahol Jakucsék még nem járhattak. 1962-re a Patakos-ág szifonjai ismét feltöltődtek kavicsos, agyagos üledékkel.

február eleje "Nyolc óra a hideg barlangban" címmel számolt be az ÉSZAKMAGYARORSZÁG napilap Kutas Tamás barlangba szorulásáról. A négyméternyi, szűk, kettős kanyarulatú folyosón sikerült bejutni és felfedezni a Létrási-Vizes-barlang Visszhang-termét, a visszaút azonban többszöri próbálkozás után is, meztelenre vetkőzve is sikertelen maradt. A mentésben a lillafüredi honvédség és a mártabányai bányászok (Lukácsik József) is segítettek.

máj. 24. Az MHT Karsztvízkutató Szakosztálya az MKBT-n keresztül kutatási engedélyeket kért a OTvH-tól az alábbi kutatási területekre (aláírta: Tokár Ferenc, Juhász András):

  1. kutató csoport: A Létrási-Vizes-barlang (Tokár Ferenc, Ócsay László)
  2. kutató csoport: A Szepesi-barlang (Molnár Gyula, Láner Olivér)
  3. kutató csoport: Hollóstető (Zsellér György, Papp Gyula)

jún. 22-23. Országos Barlangnap Miskolcon. Az összejövetelt az ország különböző részeiből származó barlangkutató csoportok rendezték. A három rendező csoportból az egyik a miénk volt.

aug. 16-18. Megrendeztük a Szepesi-barlangban az első háromnapos időtartamú földalatti tábort. Résztvevői Gyurkó Péter, Láner Olivér, Tokár Ferenc, Zámpory Vilma voltak.

aug. 22. Az MHT Karsztvízkutató Szakosztálya megbízást kapott a Szinva-forrás vizsgálatára. A Borsodi Csoport előleget adott a munka gyorsítása érdekében a végelszámolás terhével.

augusztus A Szepesi-barlang Tavának sózása. A kutatótábor a Speizi-víznyelő melletti réten volt. Igen küzdelmes munkával vittük le a 300 kg sót zsákokba szétosztva, karabinerek híján egyik kötélről a másikra átkötve, századszor is újracsomózva. A források megfigyelését két hétig folytattuk 24-órás váltásokban, hordozható ellenállásmérővel. Mértünk a Szinva-forrásoknál, az Eszperantó-forrásnál, a mésztufabarlang alatti forrásnál (Anna) és a Margit-forrásnál. Résztvevők: Ócsay László, Huszár Tamás, Barotányi György, Gyurkó Péter, Zámpory Vilma, Láner Olivér, Jurek Sándor, Bihary Zoltán, Madácsi József, Liptai Gábor, Tokár Ferenc, egy Füles nevű fiú Budapestről és még néhányan. Az akciót Juhász András szervezte.

ősz Látogatást tettünk a Vass Imre-barlangban és a jósvafői kutatóházban kb. 8-10 fővel.

nov. 4. Juhász András aláírta a végszámlát a Lillafüred környéki víznyelők sózási és a források vízmegfigyelési munkáiról:

3 q só576,- Ft
átrakása kisebb zsákokba500,- Ft
9 forrás sózás előtti bemérése, vízmintavétel640,- Ft
a 3 q só leszállítása a Szepesi-barlang tavához4.000,- Ft
gátkészítés a barlangban az öblítővíznek2.000,- Ft
a 9 forrás 7 napi folyamatos figyelése11.900,- Ft
30 vízelemzés1.500,- Ft
kiértékelés600,- Ft
grafikonok, rajzok500,- Ft
-----------------
22.216,- Ft

Karácsony Tokár Ferenc és Gyurkó Péter megkezdte a Lengyel-szifon bontását a Létrási-Vizesben.

Az MHT Borsodi Csop. 1963. évi jelentésében a Karsztvízkutató Szakosztály: "... oly társadalmi és tudományos munkásságot mutatott fel, mely valóban a párját ritkítja ..."

Az MHT Borsodi Csoportja a jóváhagyott 33.000,- Ft-os költségvetéséből csak 17.000,- Ft-ot használt fel.

1964.

febr. 23. Tokár Ferenc, Jurek Sándor és Gyurkó Péter a Létrási-Vizes-barlang Kuszodáján végighaladva ezen a napon tárta fel a Tótól visszafelé tartó Tavi-Felső-ágat a cseppköves termekig, és fedezte fel a Patakos-ág felé összekötést adó Tyúkbél kürtőjét.

május Tokár Ferenc és Gyurkó Péter az Útmenti-barlangot bontották.

jún. 20-21. Részt vettünk az abaligeti országos barlangásznapon.

júl. 15. Az MHT Borsodi Csop. vezetőségválasztó (ismételt) közgyűlése. A 137 nyilvántartott tag közül 17 (!) volt jelen.

aug. 10. Az MHT jóváhagyta a rendelkezésre álló keretből 3500,- Ft kifizetését az 1964. évi tábor céljaira (21 fő útiköltsége és 5 napi napidíja). A tábor augusztus 8-23. között volt megrendezve a létrási forrás (Róka-kút) felett, a Nagy Baglyas Nyírfa alatt. Programja a Létrás-tető és környékén kialakult barlangkomplexum részletes karszthidrológiai felvétele és a Létrási-Vizes-barlang földtani és vízföldtani feldolgozása volt. Az igen aktív kutatási tevékenység elsősorban a Vizesre koncentrálódott, de munkák a Szepesiben, a Kis-Mogyorósban és a Tuskósban is folytak. A Vizes (oldal)aknájának (Tokár Ferenc javasolta) feltárása sikertelen maradt, az elfolyó vizet sem sikerült megtalálni, de ekkor tárta fel egy csapat Balogh Tamás vezetésével, rövid munkával a Cubákost.

A tábor utolsó napján népes (8-9 fős) lengyel vendégcsapat érkezett. Gyurkó Péter és Tokár Ferenc a Szepesit mutatta meg nekik, valamint a Vizest csak a főági szifonokig, mert a víz lezárta a további utat. Ekkor alakult ki a kapcsolat a czestochowai Zbisekkel (Zbigniew Biernaczki) és csoportjával.

aug. 25. Július 6-án a Létrási-Vizes közelében, a Jávorkúti-út mellett, az út É-i oldalán egy új víznyelő tárult fel. Egy nagy fatuskó és kőtörmelék volt benne, bottal kb. 2 méterig lehetett belenyúlni. Az út alá húzódott, nagyobb esőnél jó esély lett volna az út beszakadására. Veszélyessége miatt felhívtuk rá az erdészet figyelmét. Ez volt az "Idő Vasfoga" felszakadás. Később betömedékelték.

Közben azért a barlangászok többször "piszkálták" (eredmény nélkül), az úton járók pedig visszatömték. Szállóigévé is vált, ha valami tönkrement: "megette az Idő Vasfoga".

szept. - okt. A Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály három tagja lengyelországi barlangos jutalom tanulmányúton vett részt (Juhász András, Láner Olivér, Szabó László). Az utazás célja a kapcsolat kiépítése volt, barlanglátogatás ekkor nem történt. (Az utazásra Juhász András kocsijával mentek. A hazaúton olyan köd volt Szlovákiában, hogy egy embernek a kocsi előtt gyalog kellett az utat keresni.)

november Az előző úton felfedezett olcsó lengyel kötél beszerzésére újabb háromfős társaság utazott Lengyelországba vonaton, szalámival megpakolva (Szabó László, Mezei Ferenc, Hornyák Erika). Az útiköltséget saját zsebből, illetve az előző jutalomútra kapott pénz maradékából fedezték. A szalámi bevételéből 4-5 km különböző átmérőjű kötelet sikerült vásárolni. Ez alkalommal barlanglátogatás is volt: egy éjszaka három barlangot is sikerült bejárni.

tél Ismét fogadtuk a nyári lengyel vendégeket Létráson.

1965.

Király Lajos nem csekély közbenjárására az erdészet átadta a létrási munkásházuk egy szobáját, és engedélyt kaptunk a szénacsűr alkalmi használatára is. (Ebben az időben éghetett le a vesszősi munkásház, ahol az utóbbi években "laktunk". A házat az erdészek és a vadászok is használták, de állítólag gyakori viták voltak miatta. Ezekre tett pontot a tűz.) Társulati tevékenységünk központját ezzel Létrás-tetőre tettük át. A létrási ház, illetve valamely szobája azóta is a csoportunk kutatóbázisa.

Célunk a rendelkezésre álló karsztvízkészletek megállapítása volt, amelyhez elkerülhetetlen szükség volt a barlang fejlődésében résztvevő folyamatok megismerésére. Ehhez a kőzettani felépítés és szerkezet, csapadék, eróziós és korróziós viszonyok, valamint az ősföldrajzi fejlődés megismerése vált szükségessé. A feladat mérhetetlenül nagy volt, de a lelkesedés felnőtt a feladatokhoz. Az új téma és perspektíva felpezsdítette a szakosztály életét, az aktív tagok létszáma növekedett.

1965-re kielégítő ismeretanyagot szereztünk ahhoz, hogy a szomorú-völgyi dolomitbánya létesítésébe beleszólhassunk szakértői minőségben, és karsztvízvédelmi intézkedésekre kényszeríthessük a hatóságokat.

ápr. 4. Az MHT Borsodi Csoportja Karsztkutató Szakosztálya "felszabadulásunk" 20. évfordulójára koszorúzási ünnepséget, ünnepi tábortüzet rendezett Létráson, az emlékműnél.

máj. 5-6. Az MHT Bors. Csop. Karsztvízkutató Szakosztálya ankétot rendezett a Bükk-hegység és előtere vízföldtani viszonyainak jobb megismerése céljából. A határozati javaslatban hidrometeorológiai mérőállomás felállítása, víznyelők, barlangrendszerek és források összefüggés-vizsgálata, földalatti és felszíni víztározás, valamint bányavizek elleni védekezési mód kutatási terveinek kidolgozása szerepelt.

nyár A Létrási-Vizes-barlang sózását ekkor végeztük. A feloldott mennyiség itt is (mint a Szepesinél) 300 kg volt, külszínen a patakban oldva, barlangba engedve. Az Eszperantó-, a Margit- és a Szinva-forrást figyeltük 24-órás váltásokban. A mérést Szabó László szervezte.

aug. 31. A Karsztvízkutató Szakosztály nyári kutatótáborának költsége az útielszámolások szerint 5220,- Ft volt, melyre központi engedélyt kaptunk. A tábor a sebesvízi üdülő mellett volt megrendezve, augusztus 1-15. között.

aug. - szept. A Bükk-fennsík víznyelőinek és barlangjainak geodéziai bemérését végeztük.

szept. 12-26. A ljubljanai IV. Nemzetközi Szpeleológiai Találkozón az MHT jóváhagyásával és részbeni támogatásával Juhász András és Szabó László vettek részt.

okt. 3-5. A czestochowai szpeleológiai szimpóziumon Juhász András, Szabó László és Láner Olivér vettek részt.

okt. 18. Osztrák barlangkutatók előadása Miskolcon. Tárgyaltunk a szélesebb körű kapcsolat felvételének lehetőségéről is.

okt. 10. Ócsay László, Mezei Ferenc és Gyurkó Péter feltárta a Létrási-Vizes-barlang Patyolat-ágát, az Agyagfej-teremig (Patyolat akció!).

okt. 28. A javaslatunkra tartott megbeszélésen, amelyet a miskolci barlangkutató csoportok összefogása céljából hívtunk össze, felvetődött a Ém.-i Karszt- és Barlangkutató Bizottság megalakításának szükségessége. Tagjai a miskolci barlangkutató csoportok lettek volna, vezetője a terv szerint Verebélyi Kálmán egyetemi adjunktus. A bizottság az MTESZ-en belül fejtette volna ki a tevékenységét.

nov. 11. Vezetőségi megbeszélés. Az alábbi döntések születtek:

  1. A DVTK barlangkutató táborába hat fő megy segítségként: Balogh Tamás, Gyurkó Péter, Huszár Tamás, Csontos János, Zámpory Vilma, Láner Olivér.
  2. Juhász András az MTESZ Barlangkutató Bizottságába 3-4 embert javasolt.
  3. Akcióegység az egyetemi barlangkutatókkal.

nov. 16. Nagy sikerű ankétot tartott az MHT Borsodi Csoportja Karsztvízkutató Szakosztálya a "Szomorúvölgy-Nyavalyáshegy karszthidrológiai megkutatása" címmel.

A témát a Lenin Kohászati Művek tervezett zsugorítóműve nyersanyag-ellátását biztosító, az itt található dolomiton nyitandó bánya előzetes tervei, előkészítő vizsgálatai szolgáltatták.

nov. 19. Valutanehézségek miatt megszakadtak a kapcsolatfelvételre irányuló tárgyalásaink az osztrákokkal.

dec. 9. Szabó László a Magyarhoni Földtani Társulat szervezésében skandináviai útiélmény-beszámolót tartott másfélhónapos - Svédország-Finnország-Norvégia-Grönland - útjáról, elsősorban a megismert finn ércbányákról, színes diákkal és kőzetmintákkal illusztrálva.

1966.

1965 szilveszterén Aggteleken pannonhalmi diákok barlangi táborozása tragédiába torkollott. A földalatti országhatárhoz tartó túrán a Styx medrében többen rosszul lettek, és három 14-15 év körüli fiatal meghalt. A túrát Pászthory György Valter paptanár vezette. Január elején Láner Olivér vezetésével meglátogattuk a helyszínt, elő akartuk segíteni az okok feltárását. Nem nagyon igényelték a segítségünket. Az ügy igen bonyolult lett, és egyházellenes hangulatban bírósági eljárással végződött[3].

Az MHT Borsodi Csoportjának 1966. évi jóváhagyott költségvetése 78.000,- Ft volt. Ez öt szakosztály és a vezetőség működését biztosította. A Karsztvízkutató Szakosztály számára ebből 26.200,- Ft volt előirányozva.

Az utóbbi években a növekvő lakosságú Miskolc vízellátása a Szinva-forrás foglalása ellenére is egyre rosszabbá vált. Az új lakótelepeken, a magasabb emeleteken a víz csak csepegett a csapokból. Hajnali 3-4 órára gyűlt össze elég víz a fürdőkádakban ahhoz, hogy az egész család megmosakodhasson.

A kormány a Sajó kavicsteraszaiban létesítendő kútsorozatból nyert vízzel akarta a vízellátási problémát megszüntetni. A kutak létesítéséhez a csehszlovák kormánytól kért garanciát arra, hogy a Sajó vizét nem szennyezik el a szlovákiai vízgyűjtőn. 1966-ban ez a garancia már hatodik éve nem érkezett meg. Helyette döglött hal hullámok jelentek meg a vízgyűjtő területen létesített papírgyár kísérleti üzemelésével párhuzamosan (fenol- és higanyszennyezés).

Ekkor hoztuk nyilvánosságra az anizuszi mészkőre vonatkozó tanulmányunkat, amely módot adott a vízprobléma enyhítésére, de sokkal fontosabb, hogy lefektette a karsztvízkészletek becslésének módszerét. Ez lehetővé tette a ladini mészkő tudatos és hatékony bevonását a vízellátásba (pl. a tapolcai vízmű-források hozamának növelése), és újabb források bekapcsolását a sajóparti vízmű létesítési költségeinek csupán egy töredékéért.

Eddig jutottunk, amikor a szakosztályt feloszlatták ...

febr. 5. Az MKBT főtitkárának újabb személyes tárgyalásai voltak várhatók Miskolcon. Titkárunk kérte, hogy először vele beszéljen.

ápr. 16. Szabó László megvalósítási szerződést kötött Nébli Vendellel egy tranzisztoros hordozható vezetőképesség-mérőre.

máj. 18-19. Az MHT Karsztvízkutató Szakosztályának és a társrendezőül felkért Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatnak közös karsztankétja Miskolcon. Az ankéton előadások sorozatában számoltunk be csoportunk sokéves bükki karsztkutató munkásságának eddigi eredményeiről. Bár a meghívott szakemberek egy része bejelentette távolmaradását, de az összességében igen sikeres és elismeréssel végződött ankéton a szakterület tekintélyes képviselői nagy számban vettek részt. A megjelenő tudósokat arra kértük, hogy fejtsék ki véleményüket, és működjenek közre a vitában. Az érdemi vita elérése céljából az ankét szakmai anyaga előzetesen (egy hónappal az ankét előtt) megjelent 50 példányban "Összefoglaló jelentés a felsőanizuszi mészkőréteg Lillafüred és Jávorkút közötti szakaszának hidrológiai kutatásáról" címmel, és a meghívottak rendelkezésére bocsátottuk. Terveztünk egy ankét utáni kiadványt is, amely a megjelent kiemelkedő szakemberek véleményét, kritikáit, tanácsait tartalmazta volna, azonban a csoport életében bekövetkezett változások miatt ennek már az összeállítása is meghiúsult.

jún. 10. Levél ment dr. Juhász Andrásnak a Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály 33 tagjának aláírásával. A csoporttal szembeni közömbös, negatív, esetenkénti ellenséges magatartása miatt felkértük, hogy mondjon le elnöki tisztségéről, és a kezelésében levő közös pénzekkel számoljon el a csoport vezetősége előtt.

jún. 18-19. Részt vettünk a budapesti karszt- és barlangkutató ankéton.

jún. 28. Az MHT Borsodi Csoportjának rendkívüli ülése a június 10-i, dr. Juhász Andrásnak címzett (lemondásra felkérő) levél nyomán. (A csoportból jelen volt dr. Juhász András és Szabó László.)

Gerhard Károly ügyvezető elnök "... a mai ... ülés ... a szakosztály vezetőségén belüli egyenetlenség és viták miatt ..." ült össze. Az elnökség megteszi előterjesztését ...

Gulyás Zoltán titkár "... Csoportunk Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztályának tevékenysége egyre inkább túlnő feladatkörén. (A Bükk-hegység egy részén vasárnapi táborozások, évente egy alkalommal nyári tábor) ... Szakmai, közlekedési felszerelések, eszközök beszerzése nem az MHT és nem az MTESZ feladata ... Ennek következménye az, hogy hiányos felszereléssel csak veszélyes körülmények között végezhette a szakosztály a gyakorlati kutatásokat. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság a gyakorlati barlangkutatáshoz szükséges felszerelést, eszközöket nem forgácsolhatja szét ... Hiányossága a szakosztályunk működésének, hogy a felszín alatti hidrogeológiai feltárásra, kutatásra, hasznosításukra vonatkozó tudományos munka csak a Bükk-hegység egy részére és csak a karsztvízre irányul. Kívánatos volna, hogy olyan szakosztály működne, amelyik Borsod megye egész területén folytat hidrogeológiai tudományos, kutató, feltáró, hasznosító munkát. (Nyilvánvaló, hogy a tudományos és a gyakorlati munkát szétválasztani nem lehet. De ... a végrehajtás nem MTESZ és nem MHT feladat ... az MTESZ társadalmi munka útján szellemi terméket állít elő. A szellemi munka eszközei az élőszó, a papír, az íróeszközök, stb., de nem munkaeszköze a gumicsizma, a kötélhágcsó, a lapát, a csákány, stb.) Csoportunkon belül eddig is vont el pénzügyi fedezetet a gyakorlati barlangkutatás végrehajtása, az MHT célkitűzései eléréséhez szükséges tudományos munka elől. Emiatt is, valamint az említett hátrányok miatt meg kell szüntetni a csoportunkon belül a karszt- és barlangkutatás végrehajtását.

A jelenlegi Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály tagsága ... nem értené meg, hogy az MHT-n ill. az MTESZ-en belül miért ne végezhetnék továbbra is a gyakorlati karszt- és barlangkutatást. Tehát, ha azt az utat-módot választanánk az MTESZ-MHT munkája alapvető formájának a betartására, hogy ... a tagság elé szavazásra vinnénk a kérdést, úgy - érthetően - célunkat nem tudnánk elérni ... Csoportunk vezetősége saját hatáskörén belül ... érvényesíti saját akaratát."

Ezután "a káros kinövés lefaragására" javasolta a Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztályunk feloszlatását.

Szabó László titkár ... "A Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály tagjai nemcsak gyakorlati, hanem elméleti tevékenységet is végeznek, mint forrásmegfigyelés, vízelemzés, felszíni területek felmérése, a külszíni csapadékviszonyok figyelése, források és víznyelők kapcsolatának vizsgálata, sózások, stb. Az eddigi 16-18 nyomjelző vizsgálatból a szakosztály tizenkettőt végzett ... A szakosztály gyűjti a Bükki-karsztra vonatkozó adatokat, tehát tagjai nemcsak vasárnapi kirándulásokat végeznek".

Gerhard Károly "Mi egy Hidrogeológiai Szakosztályt kívánunk létesíteni. A kutatási részt szeretnénk megszüntetni, s helyébe egy tudományos szakosztályt hoznánk létre. A Borsodi Hidrológiai Csoport költségvetésének kb. a felét teszi ki a Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály igénye ... Ez erőnket meghaladja, s biztonsági szempontok is vannak. A szakosztály tagjainak munkája értékes volt, de eddig csak a tradíciókra való hivatkozással tudtuk a szakosztályt fenntartani."

Szabó László "... Miskolc város vízellátása nem megoldott probléma, s a karsztkutatás a világon mindenütt fejlődik." De ha a vezetőség kívánja, ők lelépnek a színről, 35 ember kilép az egyesületből.

Kövessy Gábor elnök értesülése szerint "... július 1-jétől sokkal szigorúbbak lesznek a biztonsági előírások."

Fázold Ádám "... a jövőben az egyesület ugyanúgy fogja segíteni a társadalmi és tudományos munkát, mint eddig tette."

Szabó László "... a szakosztály emberei maguk adják össze a pénzt." Majd kijelenti, hogy főleg azért akarnak dr. Juhász András szakosztályi elnöktől megválni, mert véleményük szerint elsősorban az elnöknek kell a fegyelmet betartani. Elutazása miatt az ülés további részén nem volt jelen.

dr. Juhász András "... amit én akartam, azt mindig elgáncsolták."

Gerhard Károly "... személyi vonatkozású kérdésekkel nem kívánunk foglalkozni. Nem kívánjuk támogatni a természetben való kutatási jellegű munkát, mi kizárólag a tudományos munkával óhajtunk foglalkozni."

A vezetőség végül a következő határozatokat hozta:

  1. A vezetőség jelenlevő tagjai úgy határoztak, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság jóváhagyásától függően 1966. július 1-jével kezdődően a Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztályt Hidrogeológiai Szakosztállyá alakítják át.
  2. A vezetőség az átalakított szakosztály tevékenységéből törli a gyakorlati karszt- és barlangkutatást.
  3. A vezetőség fenti határozatáról a szakosztály tagjait írásban értesíti, és egyúttal felkéri őket, hogy az átalakított szakosztály munkájában vegyenek részt, s erről a szándékukról az MHT Borsodi Csoportját írásban 8 napon belül értesítsék azzal a nyilatkozattal, hogy alávetik magukat a Borsodi Hidrológiai Csoport vezetősége határozatainak.
  4. Az MHT Borsodi Csoportjának vezetősége a Karszt- és Karsztvízkutató Szakosztály elnöke és titkára közötti egyetértés teljes felbomlása miatt mindkét fél meghallgatása után Szabó Lászlót a Szakosztály titkári teendői alól azonnali hatállyal felmenti és felszólítja, hogy a nála levő szakosztályi anyag iratait és a tudományos dokumentációkat adja át a Hidrológiai Csoport titkárának, Gulyás Zoltán főmérnöknek, pénzügyi elszámolásait pedig rendezze az MTESZ titkárságánál, Domokos Vincénénél nyolc napon belül.

Ezt követően az MKBT ideiglenes hozzájárulása alapján dolgoztunk mint az MKBT Ém.-i Csoportja. Az MHT június 28-i határozatát elutasítottuk.

Levelet írtunk az MHT Borsodi Csoportja vezetőségéhez: a csoport minden kéziratára, összefoglaló jelentésére vonatkozóan a szerzői jogot fenntartjuk az MHT-ból való kizárás határozatai ellenére. Feljegyzést küldtünk ez ügyben az MHT elnökségi tagjának, dr. Alföldi Lászlónak is.

Bár még június 30-án is írtunk egy levelet az MHT Elnökségének, melyben kértük, hogy az MHT Borsodi Csoportjának 1966. június 28-i, rendkívüli vezetőségi ülésének határozatát vizsgálják felül, s a csoport további működését tegyék lehetővé (felvillantva annak lehetőségét, hogy ellenkező esetben a tagság egyöntetűen kilép az MHT-ból), de gyakorlatilag június 29-én csoportunk megszűnt az MHT szakosztálya lenni.

augusztus Hét moszkvai és két gliwicei barlangkutatót kalauzoltunk a Bükk barlangjaiban. A létrási kutatótábort 13-21. között rendeztük meg.

ősztől A csoport tevékenységét saját vezetői és tervei alapján végezte, de jogilag a Nehézipari Műszaki Egyetem TDK Karszthidrológiai Szakcsoportjához tartoztunk.

dec. 24. Éves jelentésünket megküldtük az MKBT-nek.

1966-ban a Palás-ág (Patyolat-ág) végén (a későbbi Agyagfej-teremben) bontottunk több alkalommal a víz útján lefelé igen keserves körülmények között. Ekkor készített itt egy Ladics (alias Kvasztics Fedor) nevű barlangász egy agyagszobrot. Ez lett a hely névadója.

1967.

Fennállásának 50. évét ünnepelte 1967-ben az MHT. Az ünnepi Hidrológiai Tájékoztató Király Lajos és Gerhard Károly tollából "A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjának 15 éve" című összefoglalását tartalmazza. A ránk vonatkozók: "... Az 1952 júniusában megtartott alakuló közgyűlés ... munkabizottság alakítását határozta el. ... Munkaprogramunk volt: Felkutatni, bemérni a Bükk-hegységben található zsombolyokat és barlangokat, ezeket feltárni, s a feltárt karsztüregekben karsztvíz-megfigyeléseket, méréseket végezni. ... Búvópatakok földalatti folyásainak megfestése, majd feltárása, forrásmegfigyelések, vízhőmérséklet- és vízhozammérések, a karsztüregek, források kataszterbe foglalása és végül az idegenforgalmi szempontból értékes barlangok feltárása ... A Munkabizottság csakhamar Zsombolykutató, majd Karsztvízkutató Szakosztállyá alakult, és igen sok, értékes, feltáró és tudományos tevékenységet végzett." ... "A Szakosztály tervet dolgozott ki a különböző egyesületekbe tömörült bükki barlangkutatók összefogására, valamint a munkák tudományos megalapozására és irányítására." ... "A karsztkutatás mind nagyobb távlatokat nyit meg helyes szemléletünk előtt. Ma a primitív eszközökkel történő kutatás helyett a tudományosabban megalapozott munkáé a jövő. Ismét be kellene vezetni a régi gyakorlatot, hogy technikusi fokon adja a komolyan érdeklődőknek a vízföldtani tudást, mint azt 1955-ben 18 tanfolyamhallgatónak nyújtott. A hegyben való víztárolás gyakorlati megoldásával hatalmas és világviszonylatban élenjáró haladást lehetne elérni a karszttudományban."

Balogh Tamás ettől az évtől a DVTK-támogatás megszerzése érdekében a DVTK barlangkutató csoportját vezette.

jan. 21. Dr. Szaladnya Sándor, az MTESZ helyi titkára kérésére tájékoztatást adtunk a csoportunkról.

jan. 27. Ajánlólevelet írtunk Komlóssy Attila részére a pannonhalmi Sziklamászó Szakosztályba való felvételre.

febr. 11-12. A Létrási-Vizesben a palás-ági bontásnál az akkor még ablak magasságban levő szűkületet (később: Maxi-szűkület) egy magnéziumos fotózás utáni gyors levegőkitisztulás tette gyanússá. Átmásztunk és eljutottunk a Lábnyomos-kürtő mellett a Dög-szifonon át (amely akkor még teljesen száraz volt, csak később vizesedett el) a Kapás-ágba. Később kibontottuk "kiskalapáccsal" (Láner Olivér).

márc. 27. A csoport húsvéti szakestélyén huszonöten jelentek meg.

márc. 10. A csoport jóváhagyta Láner Olivér terveit, aki az egyetem TDK csoportjával szeretett volna együttműködni.

ápr. 26. Az egységes egyetemi csoport közgyűlése. A jelen levő 30 fő döntései voltak:

  1. A választható diákelnök lesz a vezető, munkáját a vezetőség segíti.
  2. Szakvezető: Nébli Vendel

Diákelnök: Szekszárdi József
Szakértők: Balogh Tamás, Láner Olivér, Zámpory Vilma
Titkár: Gyurkó Péter
Pénztáros: Veres V.[4]
Anyagkezelő: Eördegh Szabolcs
Kiemelt kutatásvezetők: Liptai Edit, Majoros Zsuzsanna

Később derült ki, hogy mivel a csoport jelentős része nem egyetemi hallgató vagy egyetemi dolgozó, a TDK-csoportnak nem lehet ténylegesen a tagja. Ily módon a MEAFC keretében, de a fenti felállásban végeztük tevékenységünket.

máj. 12. Az MKBT-től kutatási engedélyeket kértünk.

máj. 28. Vincze Ferenc lelkesedésének és példamutató, hatalmas munkájának köszönhetően bejutottunk a Speizi-barlangba! Ekkor még nem a szintes ágig, "csak" kb. 25 méter mélységig. A nehéz és veszélyes bejárati szakasz miatt később új bejáratot kellett nyitni, ezért véglegesen csak szeptemberben nyílt meg az út a barlangba. A szintes ágba, 90 méter mélységbe november második felében sikerült lejutni (Csontos János, Mezei Ferenc, Földi Zsolt).

nyár A Létrási-Vizes a Dög-szifonon keresztül, elázás terhe mellett, járható! Le kellett csapolni, a szűkületet bővíteni ... Kézi fúróval és "kiskalapáccsal", Láner Olivér megoldotta.

jún. 12. Műszaki leírást adtunk az NME-TDK kutatási munkáihoz. Szakértők, titkár és kutatásvezetők: Balogh Tamás, Láner Olivér, Zámpory Vilma, Gyurkó Péter, Liptai Edit, Majoros Zsuzsanna, Tokár Ferenc, Vincze Ferenc.

jún. 28. Vezetőségi ülés volt, melyen a következő döntések születtek:

  1. Amíg az OTvH nem ad kutatási engedélyeket, nem robbantunk és nem publikálunk.
  2. Az MHT Borsodi Csoportjával a kapcsolat rendezésének nincsenek meg az objektív és a szubjektív feltételei.
  3. A MEAFC-csoport Létrás-tetőn, a TDK-csoport az István-oldalon tevékenykedik.
  4. Az emberek a két csoport tagjaiként szerepelnek. A MEAFC felé vezető: Láner Olivér. A csoport ekkor vette fel Marcel Loubens nevét, s ettől kezdve MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály néven szerepelt.

A névválasztást a gyakran megváltozó felügyeleti szerv miatti gyakori névváltozás indokolta. Egy jól bevált névvel a csoport bármely felettes szerv esetén ugyanazon a néven szerepelhetne. Névadónak egy neves barlangkutatót szerettünk volna választani, de természetesen csak egy akkor már halott személy neve jöhetett szóba. Legszívesebben Vass Imre nevét vettük volna fel, de ilyen nevű csoport abban az időben már létezett. Így esett a választás az 1952-ben elhunyt Marcel Loubensre.

júl. 23. Az MKBT közgyűlésére meghívót kapott a csoportunk.

aug. 10. A heti gyűlések időtartamára állandó helyünk lett a TIT-ben. Megindult a "Karszt- és Barlang Szabadegyetem", amely több mint egy évtizedig tartott.

augusztus Két lengyel barlangkutató volt a vendégünk.

okt. 20. Anyagi támogatás hiányában 10,- Ft/fő/hó hozzájárulást ajánlottak fel a csoport tagjai közös kiadásaink fedezésére.

nov. 15. Nébli Vendel összehívta a miskolci barlangkutató csoportok vezetőit, akik közös akciótervet dolgoztak ki a csoport önállóságának fenntartása mellett. Résztvevők: Nébli Vendel (TDK), Láner Olivér (MEAFC), Balogh Tamás (DVTK), Gyenge Lajos (Ady E. Műv. Ház Csoportja), Várszegi Sándor, Kositzky József (Miskolci Bányász).

nov. 25-26. Második túra a Speizi-barlangba. Megkezdődött a barlang felmérése (Liptai Edit, Szeremley Géza, Gyöngyi László). A mérés az 1968-as nyári táborban folytatódott Liptai Edit vezetésével.

dec. 26. - jan. 2. Lengyel meghívásra Szomorú Zsuzsanna, Ertsey Ágnes, Gyurkó Péter és Szeremley Szabolcs téli táboron vettek részt Zakopánéban. Megnézték a Czarnát, a Mentusát és két kisebb barlangot.

1968.

Az MHT 1964-67. évi tevékenységéről 1968. március 8-án kiadott "Főtitkári beszámoló" ezt írta rólunk: "A (miskolci) Csoport Karsztvízkutató Szakosztálya az elmúlt évek során nagy munkát végzett a bükki karszt feltárása érdekében. A többéves munka eredményét ankét keretében ismertették. E kutatómunka mellett a Szakosztály tevékenysége az utóbbi időben elég nagymértékben eltolódott a Karszt- és Barlangkutató Társaság tevékenysége felé. Ez összefüggött a Szakosztály tagságának összetételében bekövetkezett változásokkal. A Szakosztály működésével kapcsolatban sajnálatos személyi ellentétek is fölmerültek. A Csoport Vezetősége ezért a központi Vezetőséggel egyetértésben úgy határozott, hogy a Karsztvízkutató Szakosztályt megszünteti, és helyette Hidrogeológiai Szakosztályt szervez, elsősorban műszaki és tudományos kérdések vizsgálatára, felszámolva ezzel a gyakorlati kutatás és feltárás munkáját, mely a Társaság profiljába eddig is nehezen volt beilleszthető."

jan. 18. Két NDK-beli vendégünk volt a Létráson.

ápr. 8. Bokodi Béla tévériporter táviratot küldött az egyetemre, hogy 11-én érkezik, és riportot szeretne készíteni velünk.

ápr. 11. Bokodi Bélát kérésére a csoport az újonnan feltárt Szamentu-barlangba vitte (volna el, ha a bejárat utáni kuszoda előtt vissza nem fordult volna). Jóval később, Kunkovács László ment le egy alkalommal fotózni.

máj. 10. Kutatási engedélyeket kaptunk a kért barlangokra.

júl. 30. Láner Olivér lemondása miatt, az ő javaslatára a firmatanács megválasztotta, majd ennek alapján a MEAFC elnöksége formálisan is felkérte Majoros Zsuzsannát a természetjáró szakosztály keretében működő barlangkutató szakcsoport vezetésére.

(A firmatanácsot Láner Olivér lakásán tartottuk. A csoport mindig is maga választotta a vezetőit. Nem a "fenntartó szerv" jelölte ki a vezetőt, hanem csak a csoport által már megválasztott személyt "kérte fel". Az ilyen és ehhez hasonló döntéseket ebben az időben - az egyesületi-korszakot megelőzően - a firmatanács hozta, melyen az összes firma - ma talán kutatásvezetőnek neveznénk - részt vett.)

aug. 8. Az NME-TDK KSzCs-tól táborozási hozzájárulás címén 2770,- Ft-ot kaptunk (számlák ellenében) az István-barlangban végzett munkálatainkért.

aug. 19-20. Az első létrás-tetői barlangász ügyességi verseny lebonyolítása 14 fő részvételével. A versenyen az elméleti felkészültség, a kötések, a csomók és a barlangi mozgástechnika ismerete alapján alakult ki a sorrend.

A versenyt azért találtuk ki, mert a MEAFC nem adott támogatást, mondván: "Ez nem versenysport." Hát akkor legyen az!

aug. 24. Az első létrás-tetői barlangászdal-pályázat megtartása. Pályázni lehetett saját vagy egyéb dallamra írt, a barlangokról, a barlangkutatásról, illetve a barlangkutatókról írott dallal.

dec. 26-31. Ötnapos földalatti tábor a Szepesi-barlangban Földi Zsolt, Gyurkó Péter, Komlóssy Attila, Szeremley Szabolcs és Zámpory Vilma részvételével.

1969.

jan. 9. Folynak első munkálataink a pinceklub építésében. Megszakításokkal 1971 áprilisáig dolgoztunk annak reményében, hogy önálló helyisége lesz a csoportunknak. Sajnos nem sikerült a tervünk. (Amikor kész lett, egy gyülekezet kapta meg.)

jan. 22. A Marcel Loubens Barlangkutató Csoport kibővített vezetőségi ülése. Jelen voltak: Majoros Zsuzsanna (Marcel Loubens), Gyenge Lajos (DVTK), Várszegi Sándor (Bányász), Szekszárdi József (TDK), Simsa Péter (Vörös Meteor) mint a jelzett csoportok vezetői, valamint csoportunk 10 kutatásvezetője. A megtárgyalt téma: az észak-magyarországi barlangi mentőcsoport létrehozása.

jan. 26. A Vörös Meteor Barlangkutató Csoport meghívására a Mátyás-hegyi-barlangba látogatott el csoportunk tagjai közül Buris Mária, Majoros Zsuzsanna és Majoros György, Liptai Edit, Csorba János, Ivanovics Kálmán.

febr. 1. Csoportunk felhívással fordult az ország barlangkutató csoportjaihoz, hogy a miskolci csoportok közös rendezésében Bánkúton 1969. július 20. és 27. között önköltséges "barlangászhét" legyen. A célja a barlangkutatók és a Bükk jobb megismerése lett volna. Programként külszíni és barlangi túrákat, a barlangászverseny megszervezését és a barlangok közös bontását adtuk meg. (A végleges program a visszajelentkezések alapján dőlt volna el.) A minimális visszajelentkezés miatt azonban nem került sor a tábor megrendezésére.

febr. 20. A MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztályának vezetőségi ülése az egyetem TDK-csoportjával való szorosabb együttműködés mellett döntött.

febr. 21-22. Első alkalommal történt próbamentés - zuhogó esőben - a Létrási-Vizes-barlangból, nyolc fő részvételével. A "baleset" 20:10-kor történt a barlangban. Az értesítést 22.00-kor adták le Lillafüredről. Az első ember a "baleset" színhelyére 0.30-kor ért ki. A töréses "sérült " Zámpory Vilma volt, a résztvevők hajnali 5 körül hozták ki a felszínre. Itt köszönték meg a részvételt, és árulták el nekik, hogy "csak gyakorlat" volt.

febr. 24. Kérést küldtünk az NME KISZ-bizottságához, hogy a MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakosztály önálló KISZ alapszervezetet alakíthasson a hatékonyabb munkavégzés érdekében.

márc. 13. - máj. 2. Az Ém.-i Barlangi Mentőszolgálat részére dr. Kubassy László, a miskolci mentőállomás vezetője középfokú mentőtanfolyamot tartott (melyen a január 22-i megbeszélés ellenére csak a mi csoportunk vett részt).

(A mentőszervezetünk a budapesti barlangi mentőszolgálattól függetlenül létezett. Később Dénes György - a budapesti csoport alapítója, vezetője - kezdeményezte, hogy lépjünk be hozzájuk, adnak tagkönyvet, emblémát., ... stb. Jóval később ezt meg is tettük, de ennek semmilyen írásos nyomát nem találtuk: sem a belépés időpontja, sem az időtartama nem ismert. Az azonban valószínűsíthető, hogy a Gonda Gyula által 1979-ben újjászervezett mentőcsoport már nem lehetett tagja budapesti mentőszervezetnek.)

máj. 20. Az Ém.-i Barlangi Mentőszolgálat 13 tagja elsősegély-nyújtásból vizsgázott dr. Kubassy László mentőállomás-vezető előtt.

aug. 9. Lorberer Árpád vezetésével két lengyel és öt olasz barlangkutató érkezett a nyári táborunkba.

aug. 12. Hat katowicei barlangkutató csatlakozott a táborunkhoz.

augusztus Tokár Ferenc és Vincze Ferenc részvételével sikerült megtalálni és beazonosítani a Létrási-Vizesben az addig a Tó felől ismert Felső-ág betorkollását a Kereszt-ág/Kapás-ág találkozásához. (Ez ma a Háromszög-terem.) A "nyomjelző" anyag a Felső-ágból leszórt cigarettatörmelék volt. (A Felső-ág elnevezése később Vértes-ágra változott.)

Ebben az időszakban tudtuk meg azt is, hogy az egykori halastóban levő Tavi-nyelő és a Létrási-Vizes-barlang összefügg. (Egészen pontosan: november 23-án festettük meg fluoreszceinnel a Tavi-nyelő vizét. A jelzőanyag a Vizes-bg. Tavában jelent meg.)

szept. 18-20. A létrási kutatóházunkba ekkor történt az első betörés. Az elvitt felszerelés jelentős értékű volt. Később a betörés többször is megismétlődött.

nov. 3-4. Lakatos László balesete a bódvaszilasi Meteor-barlangban. A riasztott mentőszolgálatosaink közül Majoros Zsuzsanna, Tokár Ferenc, Szeremley Géza, Gyurkó Péter és Zámpory Vilma vettek részt a mentésben. Jelen volt dr. Kelen Gábor orvosunk és dr. Kubassy László mentőfőorvos is. A földalatti mászáson kötélszakadás miatt lezuhant Lakatos Lászlóról leesett a sisak is, és zuhanáskor beütötte a kisagyát. A baleset du. 6-kor történt, riasztás 9.45-kor volt. A sérültet reggel 10 óra körül sikerült kihozni. Többé nem tért magához, a kórházban halt meg két hónap múlva.

nov. 17. Az Ém.-i Intéző Bizottság Természetvédelmi Szekciójának ülése. A jelenlevő 12 fő között volt Balogh Tamás, Láner Olivér és Majoros Zsuzsanna. A központi téma Borsod megye barlangkutatásának jelenlegi helyzete és a jövőbeni munka koordinálása volt.

nov. 26. Az Ém.-i Barlangi Mentőszolgálat felújított riadóláncai elkészültek, az indító emberek címeit megadtuk az illetékes helyi hatóságoknak.

1970.

máj. 23. Meghívót kaptunk az MKBT ünnepi közgyűlésére.

jún. 6. A Baradla-barlang egy rövid szakaszának (az Óriás-termi víznyelő sziklatömbök közti labirintusának) felmérésén Szenthe István meghívására részt vettek: Majoros Zsuzsanna, Szekrényi Jenő, Csorba János.

jún. 20-21. A dorogi barlangnapon egy fő vett részt.

nyár A nyári tábor nagy eredménye volt a Dög-szifon átbontása a Létrási-Vizes-barlangban. A szifonon valójában két "első" áthatolás volt. Először 1967 februárjában a Kapás-ág felől Liptai Edit átkúszott a szifonon, és az utóbb Lábnyomos-kürtőnek nevezett részig jutott el. Később a Maxi-szűkület áttörése után, a szifon átbontását követően az Agyagfej-terem felől a Kapás-ág irányába történt meg másodszor is az "első" áthatolás. A szifon és a kürtő azonosítása később történt meg a lábnyomok felfedezése után.

augusztus Két katowicei barlangkutatót láttunk vendégül.

aug. 28-30. Talajmechanikai fúrásokat végeztünk a Tuskósnál, a Speizi I.-nél, a Motopilpónál a további bontási irányok kijelölése céljából.

nov. 26. Az MKBT Miskolci Területi Osztályának a megalakulása. Az elnök dr. Juhász András, a titkár Majoros Zsuzsanna lett. Vezetőségi tagok: Gyenge Lajos, Várszegi Sándor, Szeremley Szabolcs.

1971.

Az NME MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Csoport és az NME TDK a VITUKI felkérésére vízméréseket végeztek a Szepesi-barlangban. A kapott összeg 1358,- Ft volt.

jan. 27. Az MTESZ-ben összevont ülés lett volna a miskolci barlangkutatók részére, de csak a mi csoportunkból jelent meg kilenc fő.

febr. 17. - ápr. 21. Szerdánként, a 19.00 és a 21.00 óra közé eső időszakra edzés céljára megkapta a csoport az egyetemvárosi E/4-es kollégium tornatermét.

márc. 15. Levél az MKBT Kartográfiai Bizottságától: az "... április elejére kitűzött barlangtérkép-kiállításon szervezetünkben elismert, nagy múltú kutatócsoportotok felmérő munkáját néhány térképpel, vázlattal mutassátok be."

márc. 21. Majoros Zsuzsanna és Zámpory Vilma ötlete alapján Lénárt László kezdeményezésére ezen a napon állítottuk be az első, csepegésmérésre szolgáló edényeket, valamint a lég- és vízhőmérőket a Létrási-Vizes-barlangba. Ettől kezdve kisebb megszakításokkal ugyan, de kb. 15 éven át gyakorlatilag folyamatosan mértünk a barlangban.

márc. 31. Miskolcon az MTESZ-ben diavetítés volt a karszt- és barlangkutatással foglalkozó csoportok részére. Csak a mi csoportunk jelent meg.

máj. 3. Az MKBT Miskolci Területi Osztály elnöke az új szervezeti formát úgy értelmezte, hogy a csoportunk önállósága ezzel megszűnt. A MKBT főtitkára a vitás kérdésben való döntést visszautalta a Miskolci Területi Osztály vezetőségének. Az elnök a nézetén nem változtatott. A további viták elkerülésére csoportunk a Miskolci Területi Osztállyal fokozatosan felszámolta a kapcsolatát mindaddig, míg önállóságunkat a MTO-on belül nem láttuk biztosítottnak.

aug. 8. Rongálás (cseppkőtördelés) és szemetelés (ruhadarabok, üres konzervdobozok) nyomait találtuk a Szamentu-barlangban.

okt. 18. A Marcel Loubens és a TDK csoportok minden tanácskozásán részt vehet a másik csoport vezetője - tanácskozási joggal.

nov. 21. Feljegyzés "illegális búvárakcióról" a Szepesiben. A dr. Mozsáry Gábor vezette (búvár)csapat barlangbejáratban talált sáros felszerelése egy lezajlott merülésre engedett következtetni. A feljegyzésből nem derült ki, hogy a merülés megtörtént-e vagy sem (csak sejteni lehetett, hogy igen). (Kutatott barlangban az ott kutató engedélyes csoportot legalábbis illett volna értesíteni!)

november A Létrási-Vizes-barlang IV. bejáratának megnyitása. (Már volt Vértes-ág, de a Dög-szifon még nem volt leszívva.) Egy éjszaka, mivel sokan voltak a házban, Szabó Károly, Serbán Gabriella és Gyurkó Barnabás lementek a Kapás-ágba mászni. Nem keresgéltek, egyenesen oda mentek, mivel már korábban mutatta valaki: van ott fent valami! Szabó Károly először a mostani két létra közötti párkányra mászott fel. Utána faékekkel és szögekkel a későbbi felső létra tetejénél lévő kilépőbe. Itt kb. 3 méterre szabad volt az út, majd gyökerek és kövek zárták el az utat.

A következő héten egyedi és gyors megoldást választottak: patkó alakban telefonkábelt húztak ki a feltételezett külszín és a kürtő teteje között. Ezen az akción népes csapat vett részt: az előbbiek, valamint Majoros Zsuzsanna, Zámpory Vilma, Kiss Attila, Ivanovics Kálmán és még néhányan. Sokan kívülről kopogtattak, Szabó Károlyék bentről vezényeltek. Így egy mogyoróbokor került gyanúba. Fölszedték, és egy üreg volt alatta. Ez a jelenlegi bejárattól jobbra volt, de csak egy kézfogásnyi hasadék vezetett az aknába. Később a jelenlegi lejárat anyagát beletermelve nyílt meg a mostani út, amely már elég széles volt.

dec. 16. A csoportunk végezte a vízszintméréseket a Szepesi-barlang szifontavánál, de a szerződést a VITUKI a Miskolci Területi Osztállyal akarta megkötni, nem a MEAFC-cal. Az adatközlést felfüggesztettük.

1972.

Az erdészettől tűzvédelmi megbízatást vállaltunk a létrás-tetői részre. Ez volt a társadalmi munkánk, amelyet a létrási ház használatával támogatott a BEFAG. (A barlangkutatást ugyanis az erdészet nem támogatta.) Ennek megfelelően a csoportunk legaktívabb tagjai "tűzőri igazolványt" kaptak.

Az MKBT tájékozódni szeretne (Majoros Zsuzsától és Zámpory Vilmától) az idei Barlangnapon általunk kiírt rendezvényről. Bár a Barlangnap rendezésében nem vettünk részt, de "témapótlásként" túralehetőséget biztosítottunk barlangjainkban.

jan. 9-10. Az első légzőkészülékes merülés a Vizes tavában. Résztvevők: Katonka Imre merülőbúvár, Söphen László biztosítóbúvár, Monostori Ervin rádiós, Gyurkó Barnabás, Ivanovics Kálmán, Ivanovics Iván, Maróthy László, Szabó Károly, ill. egy Csülök becenevű pesti barlangász. A IV. bejáraton levonuló csapat a Tóban 10,5 fokos 1,6 m mély vizet - továbbjutási lehetőséget azonban nem - talált.

jan. 28. Betörést észleltünk a létrási házba. Az eset január 23-28. között történhetett. Eltűnt 2 hálózsák, 1 gázfőző, 1 takaró, 1 szódásszifon, 1 melegítő ruha, 2 törülköző, 1 svéd mikroszkóp + tönkre ment a zár.

júl. 24-29. Ötnapos földalatti tábor a Szepesi-barlangban. A résztvevői: Bodri Gyula, Balás László, Pápa Antal, Lénárt László, Emánuel T. György voltak.

aug. 8-27. Nemzetközi barlangkutató tábor az NSZK-ban. A táboron Majoros Zsuzsanna is részt vett, és sikerült a csoportunknak a nyugatnémet kutatókkal jó kapcsolatot kiépíteni. (Karl Hager, Nürnberg; Szenthe István ajánlásával.)

nov. 2. Első ízben tartottunk nyílt klubnapot a szülők számára, hogy lássák hová, kik közé megy a gyerekük barlangászni.

november Egy NDK-beli vendéget vittünk le a Létrási-Vizes-barlangba.

dec. 14. Úgy határoztunk, hogy a "Kutatási jelentések"-re írt visszatérési időt szigorúbban be kell tartani, hogy ne menjen le feleslegesen a mentőcsoport a leszállók után. Egy-egy kanadai és francia barlangkutatót láttunk vendégül Létráson.

dec. 23. A csoportunk eddigi utolsó nagyobb szakadása a Bükk csoport megalakulása volt. Az elvi megalakításának bejelentése ezen a napon történt meg. A tényleges alakuló ülés Kazincbarcikán 1973. február 16-án volt. Ezen a csoportunkból részt vettek: Szabó Károly, Serbán Gabriella, Komlóssy Attila, Somodi László, ... illetve a kezdeti időkben velük barlangászott Kutas Tamás is.

1973.

Az év során kiírt "irodalmi pályázaton" több figyelemre méltó mű született: Hős eposz a Speiziről, Speleologus Hungaricus, Mese felnőtt gyermekeknek, ... (talán egyszer közkincsé is válnak).

január "Titkos megállapodás" az együttműködésről: a MEAFC, a Herman Ottó és a TDK csoport írásban rögzítette, hogy egymás kutatásterületét kölcsönösen elismeri, és tiszteletben tartja. Ennek célja a korábbi nézeteltérések lezárása és a további "közös" feltárások megelőzése volt.

márc. - ápr. Ismét elsősegélynyújtó tanfolyamot végzett a barlangi mentőszolgálatosaink közül 13 fő. A tanfolyam előadásainak megtartása után dr. Kubassy László igazgató-főorvos levizsgáztatta a résztvevőket.

ápr. 5. Tartottunk egy vizsgajellegű felmérést, mert korábban viták voltak egyes barlangi elnevezések körül. A feladat egy Vizes-beli túraútvonal leírása volt az útba ejtett barlangrészek megnevezésével, valamint egy egyszerű térkép rajzolása a Létrás környéki barlangok elhelyezkedéséről. Az általános kép lehangoló volt: az elnevezések, a szifonok nem ismertek. A legjobb eredményt (természetesen) Vincze Ferenc érte el.

május A nyári közös nemzetközi egyetemi barlangkutató táborba szóló meghívót lengyel, csehszlovák, olasz, angol, német, román, orosz kutatóknak küldtük el.

jún. 18. Egy közös Egyetemi Barlangi Mentőszolgálat terveit küldtük meg az OTvH-nak.

jún. 8-10. Szenthe István alsóhegyi nemzetközi táborán 11 fővel vettünk részt.

július Az egyetem III-IV. éves geológus-geofizikus hallgatóinak terepgyakorlata a Kaukázusban. A barlangászaink (Bodri Gyula, Balás László, Újszászi József, Pápa Antal, Lénárt László) egy komolyabb barlang meglátogatását is kiharcolták.

aug. 13. A csoport tagsága számára kiírt barlangászdal-pályázat győztese Sebestyén István önálló szerzeménye, "A csend világa" című dal lett. A dalt ma "Barlangász Himnusz"-ként ismeri az egész ország barlangos társadalma.

augusztus Csoporton belüli ügyességi versenyt rendeztünk ezen a nyáron is, a tábor ideje alatt.

augusztus (a tábor után) 14 zagani, lengyelországi barlangkutató jelent meg Létráson. Igen jó kapcsolatot sikerült velük kialakítani.

dec. 25. - 1974. jan. 4. A zagani barlangkutatók meghívására Vincze Ferenc, Virág Zoltán, Csorba János, Bodri Attila nemzetközi téli táboron vett részt Zakopane mellett.

Mentés a Vizesben. Iglóvári Tibor szorulásának és kimentésének története a saját visszaemlékezése alapján: "... a szűkület nevére nem emlékszem, de egy U alakú, olyan, amelyiknek az egyik szára kb. 0,5 m, a másik kb. 1 m, a közepe 1,5-2 m körüli. Egy fekete leszállásunk volt kettesben Virág Zolival. Azt mondta, hogy nagyon jó a terem a szűkület után, nézzük meg!

Befelé semmi gond nem volt, átküszködtem magam, Zolinak simán ment. Nézelődtünk odabent, de visszafelé bármennyire recsegtek a csontjaim, csak beszorulni tudtam, mert hassal fordulva a térdem nem hajlott vissza, homorítva pedig a csípőmmel volt gond. A toláshoz maximum Zoli volt az ellensúly, ami kevés volt. Ráadásul ő még a teremben volt. Nagy nehezen azért kicibált, hogy mentésért mehessen. Volt nálam óra, kiszámoltam, hogy oda-vissza úgy 40 perc, a csapat összeáll negyed óra alatt, így öt perc mozgás, öt perc pihenéssel kibírható. Persze méz nem volt nálam. Elkezdtem mászni fel a falra, majd pihenés, de egyre kevésbé ment a mászás, egyre hamarabb fáztam. Közben megállt az órám is: végtelennek tűnt az idő, az elemekkel is spórolnom kellett. A sötétben egy idő után már hangokat is hallottam.

Nagyjából 2 óra múlva jöttek, mert máshol is volt túra, teát főztek, összeszedtek mindent, vagyis szerencsém volt, hogy elállt az órám. Megjelentek négyen egy liter forró teával és fél kiló csokival. Amikor a hőmérsékletem helyreállt, akkor elkezdődtek a próbálkozások. Sima húzás-tolás nem hozott eredményt, a vésési kísérlet reménytelennek tűnt. Egy szál gatyára vetkőztem, ketten toltak, ketten húztak, plusz kötél, és hatalmas recsegések, ropogások után bekerültem az egyenes ágba. Kis pihenőt közbeiktatva átkerültem a túlsó száron is, de már mint egy rongybábú, mert erőm az csepp sem volt. Majdnem ölben kellett kivinni.

Mobiltelefon persze akkor még nem volt, a szüleim semmit sem tudtak, de rendkívül megörültek, amikor vasárnap éjfél körül hazaértem. Egy életre szóló élményt szereztem viszont, és azóta igen tisztelem a szűkületeket!"

(Megjegyzés: A szűkület, amely a Visszhang-terem azóta is egyetlen megközelítési lehetősége, egy korábbi beszorulás kapcsán Kutas-szűkület néven híresült el. Ennek az eseménynek Kutas Tamás volt a főszereplője. Az eseményről "Nyolc óra a hideg barlangban. Bányászok, honvédek hősi küzdelme egy barlangkutató megmentéséért" címmel az ÉSZAKMAGYARORSZÁG egyik 1963. februári száma tudósított.)

1974.

január A nürnbergi barlangkutatók meghívása érkezett meg a nyári táborukon való részvételre (nem tudott senki elmenni útlevél-problémák miatt).

jan. 25. A VITUKI a csepegésmérési adatokat továbbra is a Miskolci Területi Osztályon keresztül szeretné átvenni.

márc. 14-17. Első közös túránk rimaszombati vendéglátóinkkal az Ardói-barlangban. Majoros Zsuzsanna, Lénárt László, Sebestyén István és Újszászi József voltak a résztvevők.

ápr. 5. A létrási arborétum leégett. További komoly erdőtüzet akadályoztunk meg a tűzoltásunkkal, amelynek résztvevői Balogh Iván, Bányász Margit, Dienes Endre, Gyöngyi László, Tokár Ferenc, Klie Zoltán és Zámpory Vilma voltak.

ápr. 8. Először kaptunk ígéretet az OTvH-tól arra, hogy anyagilag is támogatja a barlanglezárási terveinket.

május Három rimaszombati kutatót kalauzoltunk az István-lápai-barlangban.

május Lénárt László: A Létrási-Vizes-barlang környezetében lévő mészkőösszlet hézagtérfogata és áteresztőképessége c. diplomatervéhez szükséges mérések elvégzéséhez a csoport jelentős segítséget nyújtott.

június A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei[5] Idegenforgalmi Hivatal megbízásából elvégeztük az István-barlang kopogózását. A munkáért kapott 5000,- Ft a csoportunk első jelentős bevétele volt az utóbbi időben, melyet a közös kiadásaink fedezésére használtunk fel.

jún. 15-16. A "miskolci MKBT-csoportok segítségével" szervezett barlangnapon részt vettünk három fővel, valamint kiegészítő programot is adtunk a csoportok vezetőinek.

júl. 31. 11 barlangra kértünk (és kaptunk) kutatási engedélyt az OTvH-tól.

aug. 24. - szept. 2. Közös lengyel (zagani) - magyar - román (kolozsvári) expedíció a Szelek-barlangjában, Sonkolyoson. Részt vettek tőlünk: Gyöngyi László, Bodri Attila, Erdei Péter, Vincze Ferenc, Virág Ágnes, Virág Zoltán, Szabó József, Wodala Gabriella. Később felkerestünk kisebb barlangokat, valamint a Tordai- és a Túri-hasadékot, a Fogarasi-havasokat. A lengyelek visszatértükben néhány napig a vendégeink voltak Miskolcon és Létráson.

okt. 24. - nov. 4. Az őszi esőzések árvizet okoztak az István-barlangban. Kopogózásért és iszaptalanításért 10.000,- Ft-ot kapott a csoportunk.

nov. 2. Illegális behatolókat "fogtak" az István-barlangban az árvízi károk helyreállításán dolgozók: Lukács Lászlót és Kovács Pétert. Nevezettek az István-lápai-barlang engedély nélküli bejárására is készültek ugyanakkor.

nov. 9. Ugyanezen két személyt - egy nagyobb társasággal, megfelelő barlangos felszerelés nélkül, sőt kiskorú gyerekkel - a Létrási-Vizesben is viszontlátták. Az ügyben jegyzőkönyv született "idegenforgalmi és természetvédelmi területre történt behatolás tárgyában" feljelentés céljából, de végül nem küldtük el a rendőrségnek.

nov. 12. Az egyetemi (TDK és a Marcel Loubens) csoportok képviselőit meghívták az MKBT Borsodi Területi Osztálya vezetőségi ülésére, hogy a XX. országos barlangnapot a miskolci csoportok egységesen, együtt szervezzék.

nov. 21. Előzetes javaslatot küldünk a Borsod Touristnak egy barlangokat bemutató fényképalbum kiadásához. A tervezett 120 kép a csak barlangászok által járt barlangokban készült volna, de a nagyközönség számára. A kiadandó könyv (vagy füzetek) megjelenési formáira több változatot is kidolgoztunk, azonban eredmény nem született.

1975.

A MEAFC-tól első, rendszeres, évi támogatásként 3000,- Ft-ot kapott a csoportunk.

Kutatási engedélyt kértünk a létrási területre. (Létrás-tető, Szárdóka, Nyavalyás.)

január A Meggyes-barlang (Borókási I. sz. víznyelő) feltárása -14 méterig. Közös munka - egymás tudta nélkül - a Herman Ottó-csoporttal.

jan. 23. Lénárt László szervezésében és előadásaival újabb, hét előadásból álló szpeleológiai előadássorozat indult meg az MHT, az MKBT helyi szervei és az NME barlangkutatóinak közös rendezésében.

február A VITUKI szerződést kötött a MEAFC-cal a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport által a Létrási-Vizes-barlangban végzendő további csepegésmérésekre. A megbízás értéke 20.000,- Ft volt évente.

febr. 4-14. A zaganiak meghívására Csontos János, Erdei Péter, Gyöngyi László, Sebestyén István, Szenthe István, Vincze Ferenc vett részt a téli táborukon, Zakopánéban.

febr. 19. Közgyűlést tartott a MEAFC, tizenketten vettünk rajta részt.

márc. 12. Mivel elértük a minimális létszámot, kértük, hogy a csoport MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport néven nyerjen felvételt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatba.

márc. 29. Mint egyetemi barlangkutatók a TDK Herman Ottó Karszthidrológiai Szakcsoportjával közösen kezdeményeztük egy rendszeres, barlangkutatási témával foglalkozó lap kiadását az egyetemen belül. A kiadvány nem jutott tovább az első szám kéziratos változatánál a MEAFC elnökségének elutasítása miatt. A címe "Szpeleológia - A Nehézipari Műszaki Egyetem barlangkutatóinak kiadványa", tervezett példányszáma 200 lett volna negyedévenként.

márc. - máj. A Szinva-völgyi források vízmintavételeit végezték a csoportunk tagjai a VITUKI tavaszi nyomjelzésvizsgálatán.

július A helyi lapok barlangi vonatkozású adatait küldtük meg az MKBT Dokumentációs Szakbizottságának.

nyár Ismét bontottunk a Szárdóka északi oldalán, a dolomithatárhoz közel levő Szilfás-nyelőben. Bejutni nem sikerült. (A kb. 1964 óta itt folyó munkák jelentései mindig is a nagy kövek közül előtörő erős huzatról beszéltek. Jóval később, 1993-ban pár napos munkával itt tártuk fel a 190 m mély Jáspis-barlangot.)

nyár Jelentősebb barlangi bontásunk volt a Vesszős-gerinci-barlangban nagy, mosott kövek között. A bontás első szakasza ősrégészetileg is jelentős lehet.

nyár Bontás közben Szenthe István beszorult a Rókalyuk nevű borókási barlangban. A robbantás kiszellőzése után megbontott robbantási törmelékből felszabadult gázok következtében csak több órás erőfeszítés után tudott kijönni. A jelenlevők (Balás Anna és Balás László, Emánuel T. György, Kiss Erzsébet) a mentőket is értesítették, s oxigénpalackokat vittek le. A mentők által riasztott mentőszolgálatunk tagjai közül dr. Kelen Gábor, Lénárt László, Gyurkó Péter, Erdei Péter, Csontos János és Gyöngyi László vett részt a szerencsés kimenetelű mentésben.

július Felügyeleti szervünk, a MEAFC, alapvetően sport klub volt. Hiányolta, hogy nekünk, barlangászoknak, más szakosztályaitól eltérően semmilyen versenyünk nincs. Ezért kitaláltunk és kiírtunk - az országban először - egy országos barlangász ügyességi versenyt, amelyet Marcel Loubens Kupának neveztünk el. A kiírásunkat az MKBT Borsodi Ter. Oszt. - ígéretével ellentétesen - nem juttatta el a csoportvezetőknek, így azt csak Miskolcon, a barlangnapon tudtuk részletesen meghirdetni.

nyár A zaganiak vendégeként Erdei Péter, Csontos János, Vincze Ferenc és Hájer Klára 12 barlangot tekintettek meg Czestochowa környékén.

nyár Szenthe István és Börcsök Péter hosszas - pesti, debreceni, rimaszombati és miskolci barlangkutatók közreműködésével végzett - munkával bejutottak a Bánkúti-visszafolyó barlangjába, a Diabáz-barlangba. Csoportunkból elsősorban a feltárást eredetileg megkezdő Szabó József vett részt a munkában. A bejárati ácsolási feladatok miatt a további feltárás őszre maradt, amikor 150 m mélységig sikerült lejutni rendkívül nehéz körülmények között (vizes aknák). A barlangra a debreceni barlangkutatók (a KLTE barlangkutató csoportja, Balás Anna vezetésével) kértek és kaptak kutatási engedélyt.

aug. 30-31. A XX. Országos Barlangnapon (Vándorgyűlésen) a térkép- és fotókiállításra anyagot adtunk, a kiállítás megrendezésében segítettünk. A fotó- és diapályázaton különdíjat, illetve első és harmadik helyezést értünk el. A vándorgyűlés eseményei Diósgyőrben, az Ady Endre Művelődési Házban voltak megrendezve, a tábor Létráson, a kutatóház mellett volt. A Marcel Loubens Kupa versenyszámai a háznál (elméleti kérdések) és a Létrási-Vizes-barlangban (biztonságos barlangi közlekedés) bonyolódtak. A két versenyszínhely között terepfutási szám is volt. A versenyre öt csapat nevezett be. A győztes "Bükk-csoport" (KVSE Természetjáró Szakosztály) vezetőjeként Szabó Károly november 5-én vette át az elnyert és feliratozott Marcel Loubens Vándorkupát. (A csoport másik két tagja Andrzej Obregbski volt Katowicéből és Somodi László.)

Ez egyébként már a harmadik ügyességi verseny volt, amelyet Létrás-tetőn rendeztünk. Az előző kettő azonban csak "házon belüli" kiírás alapján történt 2, illetve 7 éve.

augusztus A wroclawi barlangkutatók nemzetközi táborában Bodri Attila és Lénárt László vettek részt. A Ladowa és a Wysoka barlangokat látták.

augusztus A TDK-sok egy leszállásánál kiakadt egy kötél a Király-zsombolyban. A mentők riasztására a mentőcsoportunk Kiss Attila, Erdei Péter, Lénárt László, Vincze Ferenc, Balás Anna, és László, Téglás Judit, Regéczy Ágnes, Hajdú Mária részvételével rövidesen felszínre segítette a lentieket. Mindkét mentésnél a telefonos összekötő Majoros Zsuzsanna volt, és segített a lillafüredi helyőrség is.

ősz A rimaszombatiak meghívására Vincze Ferenc, Csontos János, Erdei Péter, Lénárt László, Szombathy Zoltán, Mester Ágnes, Gyurkó Péter és Burdiga Ottó megnézték az Ardói-barlangot, a Szilicei-jegesbarlangot és a Nagy-zsombolyt.

dec. 18. Az OTvH felkérte Lénárt Lászlót, hogy vizsgálja meg a szomorúvölgyi dolomitbányában - állítólag - újonnan megnyílt óriási méretű(?!) üregeket.

("Óriási méretű" üregeket nem találtunk. Vagy félreértés volt a hír, vagy túl későn - egy esetleges robbantást követően? - történt a felkérés.)

december A debreceni MHSZ búvárai merülést végeztek a Létrási-Vizes-barlang tavában.

1976.

jan. 21. Szakosztályi (vezetőség választó) közgyűlés.

Határozatok:

A szakosztály tagja lehet: akit felvettek, aki fizeti a tagdíjat, aki aláveti magát a szakosztály rendszabályainak, aki részt vesz a gyakorlati munkában.

Tiszteletbeli tagok lehetnek a régi, kiöregedett firmák, szavazati joggal nem rendelkeznek. A tiszteletbeli tagok névsorának összeállítása az új vezetőség feladata lesz.

Az egyesület emblémáját minden tag viselheti, de a tagsága megszűnésekor köteles visszaadni.

Az új vezetőség: elnök - Majoros Zsuzsanna, szervezőtitkár - Lénárt László, technikai titkár - Vincze Ferenc, pénztáros - Szombati Veronika, irattáros - Hajdú Mária, fotó- és diatáros - Csorba János.

Az "egri munkáért" (a Dobó-bástya megerősítése) kb. 300.000,- Ft-ot kaphat a szakosztály. A pénz felhasználási lehetőségeként felmerült a létrási ház megvásárlása is.

febr. 6. Az erdőgazdaságnak kinyilvánítottuk szándékunkat a leselejtezett létrási munkásszálló megvásárlására! A BEFAG válaszában biztosított, hogy az eddig igénybe vett helyiségeket továbbra is használhatjuk bérleményként 2,40 Ft/hónap/m² áron. (Később - a nemzeti park megalapítása után - a házat a BNP "kapta meg".)

febr. 2-14. Vincze Ferenc, Erdei Péter és Gyöngyi László lengyelországi barlangi túrán vettek részt. A Kasparowa, a Mrozna és a Zimna barlangokat látták.

febr. 14. Kazamata-bejárás Egerben, Liptai Edit szervezésében. Közben az egri vár egy részén végzendő munka helyszínét is megszemléltük. A tárgyalások megszakadtak, mert a MEAFC nem egyezett bele a munkába, s a vizsgált falszakasz a következő évben leomlott.

márc. 15. Engedélyt kaptunk a Borókási-barlangok (Róka, Meggyes, Legyes, Cseresznyés, Dagonyás) feltáró kutatására feltéve, hogy a Herman Ottó csoporttal egyeztetünk. A kutatásvezető: Szenthe István, helyettese: Balás Anna lett. Ugyanekkor több más kutatási engedélyünk is megérkezett:

  • A Szamentu-barlang felmérése. Kutatásvezető: Sebestyén István, helyettese: Csorba János.
  • Savósi-útmenti-barlang, feltárás, kutatásvezető: Erdei Péter.
  • Szepesi-barlang, lezárás, a mellékágak felmérése, a vaslétrák cseréje, kutatásvezető: Csontos János, helyettese: Koroknay József.
  • Útmenti-barlang feltáró kutatása, kutatásvezető: Majoros Zsuzsanna, helyettese: Tokár Ferenc.
  • Speizi I-II-III. barlangok feltáró kutatása, felmérése, kutatásvezető: Vincze Ferenc, helyettese: Csontos János.
  • Cubákos-bg. feltáró kutatása és tanbarlangként való kiépítése (feltéve, hogy a Barlangtani Intézet ezt külön engedélyezi!), kutatásvezető: Erdei Péter, helyettese: Majoros Zsuzsanna.
  • Létrási-Vizes-barlangban csepegésmérés végzése, a mellékágak felmérése, kutatásvezető: Lénárt László, helyettese: Gyurkó Péter.
  • Vesszős-gerinci-barlang feltáró kutatása, kutatásvezető: Majoros Zsuzsanna, helyettese: Lénárt László.
  • Kis-Mogyorós-barlang feltáró kutatása, a bejárat lezárása, kutatásvezető: Burdiga Ottó, helyettese: Szombathy Zoltán.

márc. 17. Alapszabály-készítő közgyűlést tartottunk Kiss Attiláék lakásán.

április Hét főből álló lengyel (gliwicei) és öt főből álló magyar csoportot kalauzoltunk a Bükkben egy hétig (Szabó József).

ápr. 13. Lénárt Lászlót az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. vezetőségi tagjává választották.

ápr. 17. A rendőrséggel együtt két elcsavargott gyereket kerestünk a Bükkben. Köszönőlevelet kaptunk a rendőrségtől.

ápr. 24. Két fővel részt vettünk az MKBT évi küldöttközgyűlésén.

május Három NSZK-beli barlangkutató látogatott meg bennünket a Létrás-tetőn.

máj. 1-10. Zagani barlangkutató barátaink tízéves évfordulójának ünnepségein Csontos János, Erdei Péter, Gyöngyi László és Vincze Ferenc vettek részt.

máj. 3. A Herman Ottó Csoporthoz tartozó Mészáros Károly szerencsétlenségének helyszíni, rendőrségi kivizsgálásánál Lénárt László is jelen volt.

máj. 10-21. Az MKBT és a TIT Természettudományi Stúdiója által szervezett, és Budapesten, Miskolcon, valamint Pécsett bemutatott "Barlangok világa" című fotókiállításon a 13 szerző között Lénárt László, Somodi László és Tokár Ferenc képei is ott voltak.

máj. 19. Mészáros Károly halálát követően az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. vezetősége Lénárt Lászlót választotta meg ügyvezető titkárnak egyelőre ideiglenesen egy évre. Az elnök változatlanul dr. Juhász András maradt.

jún. 18-20. A XXI. Országos Vándorgyűlésen Pécsett 13 tagunk vett részt. A Marcel Loubens Kupáért három csapatot indítottunk.

jún. - okt. A B.-A.-Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából az Anna-mésztufabarlang kopogózását, teljes biztonsági felülvizsgálatát végeztük el, valamint felmértük a barlangot és elkészítettük az M=1:100-as térképét. A munkánk ellenértékeként 20.000,- Ft-t kaptunk.

júl. 16. - aug. 1. Belga ismerőseink (Jean-Claude Deleby, Bruxelles) nemzetközi barlangkutató táborán Majoros Zsuzsanna és Kiss Attila vett részt.

júl. - aug. Erdei Péter a zagani barlangkutatók által szervezett törökországi barlangkutató expedícióban vett részt. Számos barlangban járt, közte Törökország második legmélyebb barlangjában is. A több újonnan feltárt barlang közül egyet a tiszteletére Magyar-barlangnak neveztek el.

szept. 11-12. Fotótúrán jártunk az Ardói-barlangban a rimaszombatiakkal (Lénárt László).

szept. 17. Az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. térképkiadványt összeállító munkabizottságának ülése. Jelen voltak: Somodi László, Lévay Tibor, Szikszai Tibor, Majoros Zsuzsanna, Lénárt László, Várszegi Sándor.

Határozatok:

1. A "Bükki barlangok válogatott térképei" című kiadványt a 25-éves évforduló egyik mellékleteként szeretnénk megjelentetni.

2. Az MKBT rendes kiadványaként kívánjuk szerepeltetni. ...

8. A jelenlevők a következő barlangok térképeit szeretnék közölni: István-lápai, Fekete, István, Király L.-zs., Katowice-zs., Száraz-zs., Vártetői, Borókás II-III., Sziklafal-alatti, Vadorzó, Létrási-Vizes, Útmenti, Speizi, Szamentu, Vesszős-gerinci, Cubákos, Y, Anna, Lengyel, Sólyomkúti, Vénusz, Szivárvány, Őztebri, Fenyvesréti.

szept. 22. A csoportunk kezdeményezésére az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. keretében a 25-éves évforduló ünnepségét előkészítő munkabizottság megtartotta első ülését. A jelenlevő Szabadkay Béla, Balogh Tamás, Gyenge Lajos, Várszegi Sándor, Borbély Sándor, dr. Nébli Vendel, Lévay Tibor, Kuchta Gyula, Gyurkó Péter, Láner Olivér és Lénárt László (Majoros Zsuzsanna, Germán Erzsébet és Szekszárdi József kimentését kérte) a közös rendezés mellett döntött. Részletes programot dolgoztak ki, amelyben előadások, kiadvány, térkép- és fotókiállítás, embléma, barlangi és felszíni túra, stb. szerepeltek.

okt. 5. Az MKBT. Ém.-i Ter. Szerv. vezetőségi ülésén felmerült mentőszolgálati közös lerakatként a csanyiki vízátemelő üresen álló épülete. (A közös lerakat nem valósult meg, az épület azóta is üresen áll. Ma leginkább hajléktalanok használják átmeneti téli szállásnak.)

dec. 17-19. Az Alba Regia-csoport meghívására négyen a Tési-fennsík két nagy barlangját nézték meg.

1977.

jan. 12. Közgyűlést tartottunk a teendők megbeszélésére.

jan. 7. - febr. 16. Az István-barlang kopogózásos felülvizsgálatát, valamint a Nagy-Kupolacsarnok Megfagyott Vízesés nevű cseppkőképződményének letisztítását végeztük el 13.000,- Ft-ért. Munkánkról szakvéleményt készítettünk, melyben a mohásodás elleni védelemre és a tennivalókra is kitértünk. A két munka elvégzésére 8 alkalommal, összesen 23 fő vonult ki. Az átlagnál többet végzők neve a következő: Lénárt László, Mázik Erzsébet, Tokár Ferenc, Burdiga Ottó, Kiss Attila, Szalai Ferenc, Mélypataki Zoltán, Trajter Tamás, Majoros Zsuzsanna, Csontos János, Gonda Gyula, Fáy Márton. Megjegyzendő, hogy a munkában a lillafüredi tűzoltó-parancsnokságnak is része volt, ugyanis a sikálás után vízágyúval végigmostuk a falat, s a fellazított borítóréteg nagy része így távozott el. A B.-A.-Z. megyei Idegenforgalmi Hivatalnak február 23-án jelentettük a munka elvégzését. Két év garanciát vállaltunk, amely katasztrófák (árvíz, földrengés) esetén érvényét veszti.

február eleje Szabó Károly a czestochowai barlangkutatókkal Törökországba készült. Előkészítő edzésen vett részt Lengyelországban. Ugyancsak Lengyelországban túrázott Somodi László, Trajter Tamás és Hevesi Béla.

febr. 3. Az MKBT 1976. évi "Cholnoky-pályázata" bíráló bizottságának Lénárt László is tagja volt.

febr. 9. A Bükki Nemzeti Park Baráti Körének első, szervező előadását tartották meg ekkor.

febr. 23. A MEAFC küldöttközgyűlésére négy fő kapott meghívót.

febr. 23. Az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. vezetőségi ülése két bizottságot alakított a szervezett barlangkutatás 25 éves tevékenységének megírására. A csoportok tagjait ez után kérték fel a részvételre. Emiatt gyakorlatilag nem is alakultak meg, ill. nem végeztek érdemi munkát:

  1. Kuchta Gyula vezetésével az MKBT Ter. Szerv. megalakulásáig. Tagjai: Borbély Sándor, Balogh Tamás, Szabadkay Béla, Láner Olivér.
  2. Várszegi Sándor vezetésével az azt követő időszakról. Tagjai: Lénárt László, Germán Erzsébet, F. Tóth Géza, dr. Bársonyos Jenő, Lévay Tibor.

február Szabó Károly vezetésével "gyakorlati oktatást" tartottunk a csoport tagjainak. Az elméleti oktatás Szabó Károly lakásán, a gyakorlati foglalkozások a Bükkben, külszíni sziklafalakon, barlangokban és felszíni terepbejárásokon voltak. A résztvevők négy háromfős csoportra osztva tevékenykedtek.

február A nemzetközi nyári táborunkra angol, svájci, belga, orosz, csehszlovák, lengyel kutatóknak küldtünk meghívást - eddigi személyes találkozásainkat figyelembe véve.

márc. 15. A 25 éves évfordulóra készülő kiadványhoz az adatgyűjtést lezártuk.

márc. 23. Későn észrevett elhalt terhessége miatti mérgezésben meghalt Balás Anna (Münnich Gáborné) és meg sem született fia, Balázs.

ápr. 22. Az Alföldi Nyomda az 500 db jubileumi kiadvány előállítását 31.000,- Ft-os áron hat hónap határidővel vállalta! Végül az egyetem sokszorosító üzeme önköltséges alapon munkaidőn túl készítette el. Ekkor kiadási engedélye még nem volt a kiadványnak.

A megjelenést követően, májusban Várszegi Sándor többszörös félreértés alapján levélben kérte Csótai Józseftől, a MEAFC elnökétől, a nevének törlését a könyvből. Ez nyilvánvalóan csak a már kinyomtatott 500 példány megsemmisítésével és újranyomásával lett volna lehetséges. Ugyanakkor az MKBT Ém.-i Ter. Szervezete is azt közölte a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságával egy másik levélben, hogy a kiadványt nem támogatták, mert az érdekeiket sérti. Természetesen nem is kapta meg az engedélyt a kiadvány (utólag, a kinyomtatás elkészülte után sem), ezért Csótai József október 15-én írásban utasította Lénárt Lászlót, a könyv szerkesztőjét, hogy mind az 500 példányt semmisítse meg december 15-ig a Testnevelési Tanszék zúzdájában. A nyár folyamán azonban, a jubileumi találkozón már a könyvek nagy része szét lett osztva, összegyűjtése lehetetlen lett volna. Végül december 5-én írásban is rögzített megállapodás született Várszegi Sándor és Lénárt László között, miszerint a "Történeti rész" hibáit újabb forrásmunkák feldolgozásával ki fogják javítani, és közösen megírják a miskolci barlangkutatás történetét. Várszegi Sándor ezután a korábban írt levelének figyelmen kívül hagyását kérte a minisztériumtól. A kiadási engedély aztán utólag, 1978. január 25-én megérkezett.

máj. 6-9. A Brno melletti Morva-karszton megrendezett nemzetközi barlangász találkozón Majoros Zsuzsanna, Gyurkó Péter, Mázik Erzsébet, Mélypataki Zoltán, Tokár Ferenc, Tokár Ferencné, Szeremley Szabolcs, Erdei Péter, Lénárt László és Csatlós Lóránt képviselte csoportunkat.

máj. 25. Lénárt László "A Bükk-hegység barlangjai" címmel TIT szervezésű előadássorozatot tartott a Bükki Nemzeti Park Baráti Körének előkészítése érdekében.

máj. 31. Tervezett TIT előadások (1977-78-ra):

Lénárt László: A Bükk leghosszabb emeletes barlangja

Somodi László: Évezredes cseppkőcsodák

Tokár Ferenc: Barlangfeltárási eredmények

Majoros Zsuzsanna: Barlangok összefüggései

Vincze Ferenc: Veszélyes-e a barlang?

május Lénárt László lemondott az Ém.-i Ter. Szerv.-ben viselt titkári funkciójáról, bár a vezetőségnek tagja maradt. (A lemondásban jelentős szerepe volt dr. Juhász Andrásnak, a területi szervezet elnökének, a Borsodi Szénbányászati Tröszt főgeológusának.)

jún. 17-19. Jelentős létszámmal (27 fővel) vettünk részt a Tési-fennsíkon megrendezett barlangnapon (a XXII. Országos Vándorgyűlésen). Az ügyességi versenyre két csapatunk nevezett be, de kutatóink nem bizonyultak elég ügyesnek a Marcel Loubens vándorkupa visszaszerzéséhez. A barlangi bontásra kiírt versenyen minden leszállóképes barlangászunk részt vett, és 19 méteres előrejutást értünk el igen nehéz és kockázatos bontási körülmények között. Ezzel első helyezést értünk el. Munkánkat a székesfehérvári kutatók egy barlangi hangostelefonnal jutalmazták. Harmadnap az Alba Regia barlangot tekintettük meg. Különös élmény volt számunkra a bükki viszonyoktól teljesen eltérő barlangok megismerése, bejárása.

jún. 20. Lezárási tervet küldünk az OTvH-nak a Szepesi-, a Létrási-Vizes- és a Kis-Mogyorós-barlangról. Az ügyben július 28-án a helyszíneken egyeztető megbeszélést tartottunk.

jún. 25. A Borsod Tourist, az OTvH BNP és az általunk felvett jegyzőkönyv szerint megállapodtunk az István-barlangi Kutya-lyuk olyan lezárásának kivitelezéséről, amely a lezuhanás, az illetéktelenek elleni behatolás, valamint kőhullás ellen védelmet nyújt, egyúttal azonban lehetővé teszi a denevérek közlekedését, és a barlangból nem látható.

júl. 7. 12 db névre szóló tűzőri megbízatást kaptunk a BEFAG Lillafüredi Erdészettől.

júl. 12. Kutatási engedélyeket kértünk, és július 22-én meg is kaptuk:

  • Szepesi-barlang, Kristály-tavi-ág: Szeremley Szabolcs, Gonda Gyula,
  • Létrási-Vizes-barlang, szifonon túli ág feltárása: Lénárt László, Csatlós Lóránt.

júl. 30. - aug. 2. A moszkvai Gubkin Egyetem négy tanárát és 16 geológus hallgatóját kalauzoltuk Jósvafőn és a Bükkben.

júl. 17-31. Szokásos nyári táborunkat ismét Létrás-tetőn tartottuk meg. A tábor programja "kísérleti" jellegű volt, ugyanis a Bükk barlangjainak megismerése és megismertetése volt a cél. Ennek megfelelően csoportunkon (44 fő) kívül belga, szlovákiai magyar és több lengyel (Zagan, Wroclaw, és Gorzow) kutatócsoportból 5-3-2-3-6 fő volt jelen. Az átlaglétszám 28-29 fő volt, de a tábor minimális létszáma sosem csökkent 20 fő alá. A külföldiek egy része nem volt végig a táborban. A tábor befejezéseként kétnapos kirándulást tettünk az Aggteleki-karsztra, ahol a Baradla- és a Vass Imre-barlangot látogattuk meg. A következő évtől azonban a hagyományainkhoz való visszatérést terveztünk, vagyis az 1978-as évtől ismét szigorúan "munka" tábort (bontás, térképezés, fotózás) szervezünk. Megjegyezendő, hogy az 1976-os táborhoz hasonlóan 1977-ben sem kellett tagjainknak élelmezési hozzájárulást fizetni, mivel keresetünk egy részét a táborra költöttük.

Az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. vezetőségi ülésén (szept. 13-án) dr. Juhász András elnök firtatására szóba került és kiderült, hogy a külföldiek kizárólag egyéni meghívás alapján érkeztek a nyári táborba. Több hozzászóló egybehangzó véleménye alapján, "mivel a szükséges engedélyek ... nem álltak rendelkezésre", a vezetőség megerősítette korábbi határozatát, miszerint: "külföldiek meghívása és a Bükk-hegységben történő táboroztatása csupán - az MKBT Területi Szervezetén keresztül - a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának engedélyével lehetséges!".

A szervezett miskolci barlangkutatás 25 éves évfordulója megünneplésének szervezését még 1976 szeptemberében az MKBT Ém.-i Ter. Szervezete kezdte el Lénárt László vezetésével, egy munkabizottság felállításának javaslatával, azonban az ezzel kapcsolatos nézeteltérések miatt végül külön MKBT Ém.-i Ter. Szerv. szervezte "miskolci" (június 3-5.) és külön MEAFC M.L. Bg.kut. Szakcsoport szervezte "csoport" találkozó (július 23-24.) lett megrendezve.

(Az 1976. november 23. dátumú "1. sz. (adatgyűjtő) körlevél" egyik példányára Lénárt László ezt írta: "A Ter. Szerv. Vez. kizárt a szervezésből, így ez a levél nem lett elküldve.")

júl. 23-24. Csoportunk tehát a nyári tábor középső szombat-vasárnapján rendezte megalakulása 25. és neve felvételének 10. évfordulóját.

E cél érdekében összeállítottuk az 1952-1977 között a csoportunkban barlangászó kutatótársak címjegyzékét. Az első meghívó visszajelentkező lapját igen sokan visszaküldték. A második meghívó a létrási táborunkba invitálta csoportunk egykori és mai tagjait. Itt 135 fő gyűlt össze, köztük több feleség, gyerek, vőlegény, ... stb.

A program az összegyűltek kora és egészségi állapota szerint alakult. A gyülekezés ideje alatt focimeccsek zajlottak, este megemlékezés, névsorolvasás és ünnepi tábortűz volt. Másnap barlangi túrák, külszíni séták kerültek sorra. Közben a fénykép- és térképkiállításunkat is meg lehetett tekinteni.

A találkozó elérte célját. Régi, tapasztalt barlangkutatók találkoztak fiatalokkal. Elmesélték egymásnak tapasztalataikat, élményeiket. Így mindenkiben kerekebb, teljesebb kép alakult ki a csoport tevékenységéről, összetételéről, eredményeiről és kudarcairól. Egyhangú volt az állásfoglalás, hogy minden évben kell egy hétvége, amikor lehetőséget teremtünk csoportunk tagjainak az összejövetelre, találkozóra. Ezt az igényt 21 levél és távirat írója is alátámasztotta, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak eljönni, de lélekben velünk voltak.

A találkozó résztvevőinek emléklapot és "A ´Zsombolyosok´-tól a Marcel Loubens Csoportig" című kiadványunkat osztottuk ki, amelyet kifejezetten erre a találkozóra készítettünk.

Megemlítendő, hogy az MKBT Ém-i Ter. Szerv. keretében szervezett "miskolci" találkozónak 75 résztvevője volt, köztük 23-an a mi csoportunkból, és kb. 20 fő meghívott, tiszteletbeli vendég.

aug. - szept. Az István-barlang Kutyalyuk nevű természetes bejáratának lezárási munkálataival bíztak meg bennünket. Megoldásként két, egymást részben fedő, sodronnyal borított vasrácsot készítettünk, amelyet a bejárati kürtő falába mélyített üregekbe cementeztünk be. A beszerelésért csoportunk 7000,- Ft-ot kapott. Az összesen 138 óra munkát a következők végezték: Lénárt László, Gyurkó Péter, Vincze Ferenc, Majoros Zsuzsanna, Csorba János, Tóth Zoltán, Mélypataki Zoltán, Kiss Attila, Szabó József, Répási Lajos, Somodi László, Kasza István, Tokár Ferenc, Csontos János.

okt. - dec. A Létrási-Vizes-barlang Tavi-ágából nyomjelzéssel kimutatott kb. 1 km-es szakaszból ekkor még csak kb. 20 m-t ismertünk. Október és december között a szokatlanul száraz időjárás miatt a továbbjutást akadályozó szifon vize kb. 1,5 m-t süllyedt. A barlang végét jelentő Tó vize szintén, amire azelőtt csak az 1962-63-as feltárás idején volt példa. Különböző szivattyúzási módszerekkel megpróbáltuk a vizet eltávolítani, s a búvárok által ismert hasadékon átjutni. Az időjárás azonban megelégelte kísérleteinket, s a decemberi esőzések mind a Tavat, mind a szifont eredeti állapotára töltötték fel.

szept. 29. MFT Ém.-i Ter. Szerv. szakülésén elhangzott előadás: Majoros Zsuzsanna - Herédi Pál: Barlangi üledékvizsgálat penetrációs szondával.

okt. 13. Megérkeztek a megkért kutatási engedélyek:

  • Vesszős-gerinci-barlang. Kutatásvezető és helyettese: Majoros Zsuzsanna, Burdiga Ottó
  • Útmenti-víznyelő: Tokár Ferenc, Kiss Attila.
  • Cubákos I.-II.: Gyurkó Péter, Csontos János
  • Szamentu-barlang: Gonda Gyula
  • Kis-Mogyorós-barlang: Kiss Attila, Burdiga Ottó
  • Speizi I., II., III.: Vincze Ferenc, Mélypataki Zoltán

dec. 12. Az MKBT Oktatási Bizottsága a tervezett két féléves "Alapfokú barlangkutatói tanfolyam"-ra előadóként Lénárt Lászlót is felkérte Barlangfeltárás témában.

dec. 16. Dr. Jakucs László levélben köszönte meg Lénárt László: Hidrogeológiai kirándulások a Bükkben című könyvének tiszteletpéldányát.

Az év folyamán végzett tudományos vizsgálatok között szerepel az 1971-ben elkezdett csepegésmérések folytatása a Létrási-Vizes-barlangban, amelyhez barlangklimatológiai mérések (10 lég- és 2 vízhőmérő) is járultak, valamint a műszerek leolvasásakor denevérszámlálást is végeztünk (Lénárt László). Emellett felmértük a Nyár-lyukat (Nyárjú-hegyi-bg.), a Panoráma- és a Kőlyuk-galyai-barlangot (Szabó József), valamint újrarajzoltunk számos régi térképet a jubileumi kiadványhoz (Láner Olivér). Penetrációs szondával vizsgáltuk a Zebra-folyosó végén levő üledék-felhalmozódást (Majoros Zsuzsanna). Leírtuk az Agyagfej-terem végében levő agyagfal rétegsorát, lefényképeztük, és mintákat vettünk belőle (Lénárt László). A Speizi-barlang környezetében rádiókip méréseket végeztünk a végpontközeli Nagy-teremből induló kürtő kimérése céljából, hogy biztonságosabb bejáratot nyithassunk. Ismételten mértünk ezzel a módszerrel a jávorkúti út mentén a Létrási-Vizes-, a Kis-Mogyorós- és az akkor még ismeretlen Tavi-barlang(ág) felett is. A műszert az OFKFV-től kölcsönöztük, a mérések feldolgozását Majoros Zsuzsanna végezte.

A 25-éves kiadvány mellékleteként tervezett "Bükki barlangok válogatott térképei" című kiadvány végül nem jelent meg.

1978.

Csoportunkat ez évben két kellemetlen anyagi meglepetés érte. Egyrészt a VITUKI bejelentette, hogy a csepegésmérési adatainkra a továbbiakban nem tart igényt (ez 20.000,- Ft kiesését jelentette), másrészt a MEAFC is megvonta tőlünk az addig sem túl jelentős (3000,- Ft-os) támogatását. Így aztán az 1977-es évről maradt összegből kellett élnünk. Ez évben egyetlen bevételünk az Idegenforgalmi Hivatalnak végzett munkából származott (5000,- Ft). Ezt a tokaji Tisza-híd traverzei alatt haladó vízvezeték megjavításáért kaptuk. Szűkös anyagi lehetőségeink miatt ez évben jelentősebb vásárlásaink nem voltak. Kiadásaink zömét a tábori költségek, a barlangnapi túra, külföldi utak támogatása, a Karszt- és Barlangkutatók I. Országos TDK Találkozójának támogatása és felszerelések vásárlása jelentette mintegy 12.000,- Ft nagyságrendben.

febr. 27. A M.L. Bg.kut. Szakcsoport a közgyűlését Kiss Attiláék lakásán tartottuk. A két utolsó napirendi pontra (tisztségviselő választása, egyebek) azonban csak március 8-án került sor a TIT helyiségében.

márc. 5. A csoport által készített térképet küldtünk Szegedre Jakucs Lászlónak, kérésére az Anna-mésztufabarlangról.

márc. 13. Lénárt László bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván részt venni az MKBT ÉM.-i Ter. Szerv. vezetőségében.

márc. 13. Az MKBT kérésére jutalmazásra javasolt személyek: Lénárt László, Majoros Zsuzsanna, Gyurkó Péter, Csorba János.

márc. 15. TIT Karszt és Barlang Szabadegyetem: Veszélyes-e a barlang? (ea. Vincze Ferenc horizontesztergályos).

ápr. 13. A GATE Mg. Főiskola (Gyöngyös) Természetjáró Szakosztálya előadásfelkérése "A tudományos és a gyakorlati barlangkutatás kapcsolata" címmel. Az előadást Lénárt László tartotta meg a TIT Klubban április 24-én.

ápr. 14. A VITUKI közölte: utoljára átveszi az 1977. évi csepegési adatokat, de fedezet hiányában a továbbiakra nem tart igényt.

ápr. 27. Jelentés megbízásos munkavégzésről: "A Tiszán átvezető híd traverzein levő vízvezeték két helyen hibásodott meg. A csavarok eltávolításával, új tömítések behelyezésével, majd a csővégek újbóli rögzítésével a vízvezetéket üzemszerű, kifogástalan állapotban átadtuk. A munkát a híd traverzei között, kötélen függve végeztük el." A munkában Vincze Ferenc, Hevesi Béla, Máriássi Ferenc, Vigyó János és Lénárt László vett részt.

ápr. 29. Az MKBT küldöttközgyűlésén Gyurkó Péter könyvjutalomban részesült.

máj. 4. "Kihozzuk a felszínre a barlangokat" című előadástervezetet adtunk le a TIT-nek.

Előadások:

Majoros Zsuzsanna - Lénárt László: Külföldi barlangkutató táborokban jártunk

Gádoros Miklós: Műszeres barlangi vizsgálatok

Somodi László: Bulgár barlangokban jártunk

Kessler Hubert: Bükki barlangkutatásaim összefoglalása

Majoros Zsuzsanna: Magyarországi karsztjelenségek, barlangok

Lénárt László: Külföldi barlangok

Lévay Tibor: Az István-lápai- és a Fekete-barlang

jún. 2. Előadás a Borsodi Műszaki Hetek keretében. Lénárt László - Majoros Zsuzsanna: Szpeleológiai vizsgálatok a Bükk-hegység leghosszabb barlangjában.

jún. 24. Rendőrségi jegyzőkönyv alapján: Török Ferenc, aki korábban dolgozott is a barlangászoknál, a Létrás-tetői ház mellett eldugott kulccsal az épületet kinyitotta, és hálózsákot, orkándzsekit és egy pár gumicsizmát vitt el, de megivott egy üveg bort is, és magához vett némi aprópénzt. A pénz és a bor nem lett meg, az egyéb tárgyak később megkerültek.

Ugyanekkor az azonos épületben levő, de különbejáratú helyiséget, amelyet a SZOT üdülő természetjáró csoportja használt, ablakrácslevétel és ablakbetörés útján kinyitotta, és konzerveket és borotvakészletet tulajdonított el.

A tettes a további útja során és az elkövetkező másfél hónap alatt még számos erdész- és vadászházat keresett fel, valamint kiskertek épületeit "látogatta" meg, mígnem lebukott, és 3 év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélték ...

jún. 27. Meghívót kaptunk a Vöröskereszt Elsősegélynyújtási Munkabizottságának ülésére, mivel a napirendjükben "különleges barlangi elsősegélynyújtó csoport létrehozása" is szerepelt.

okt. 12-15. Karszt- és Barlangkutatók I. Országos Tudományos Diákköri Találkozója Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Részt vettünk mint "támogatók", a MEAFC M. L. Bg.kut. Szakcsoportként terepbejárásokkal, barlangtúrák vezetésével, létrási táborral.

nov. 7. Délután budapesti kutatók és a B.-A.-Z. megyei Rendőrfőkapitányság csaknem egyidőben riasztott bennünket, mivel Bódvaszilason a 404-es barlangban 6-án, dél körül beszorult egy kutató. Csoportunk mentésben résztvevő tagjainak első csoportja (Gyurkó Péter, Somodi László, Gyöngyi László, Leskó Péter, Szeremley Szabolcs, Csorba János, Lénárt László és a TDK-ás Veres Lajos) késő délután-kora este érkezett meg a barlang bejáratához rendőrségi, majd határőrségi gépkocsival. Az éppen megérkezett elektromos fúróberendezést segítettek levinni, majd a vésésben vettek részt. Hajnalban a debreceni könnyűbúvárok Szenthe István vezetésével és aktív részvételével kiszabadították a beszorult kutatót. A beépített felszerelés teljes kiszerelését csoportunk végezte el (a többiek elmentek), s 18 órai munka után rendőrségi gépkocsin tértek vissza Miskolcra.

nov. 17-18. A Debreceni MHSZ Könnyűbúvár Barlangkutató Csoport és a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport közös akciót hajtott végre a Létrási-Vizes-barlangban. Bár a Tóban végzett merülés és bontás eredménytelen volt, de a Tavi-ág első szifonjának részbeni leszívása után a szifonon átjutó Szenthe István és Turcsányi József 70-80 m-es új járatrendszerről számolt be. A jelenlévők az új szakaszt Búvár-ágnak, a leküzdött vizes részt Egység-szifonnak javasolták elnevezni. A már régen keresett szifonkerülő járat kibontása újult erővel indult meg ismét.

december A MEAFC vezetősége hivatalos levelében közölte, hogy a M.L. Bg.kut. Szakcsoport felügyeletét és támogatását nem tudja megfelelő mértékben biztosítani, ezért elnöksége meg kívánja szüntetni.

Több kísérletet tettünk támogató és fenntartó szerv "szerzésére" és létrehozására:

  • A TIT Miskolc Városi Szervezete keretében Marcel Loubens Barlangkutató Baráti Kör alakult. Célja a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport terepi kutatásaihoz szervesen kapcsolódó foglalkozások feltételeinek az eddigieknél jobb megteremtése. (Ez állandó helyiség biztosítását, rendszeres találkozásokat, szakmai előadói esteket, publikációs lehetőségeket, terepi munkákat jelent.) Vezetői: Majoros Zsuzsanna, Lénárt László.
  • A B.-A.-Z. megyei Idegenforgalmi Hivatalnak javasoltuk, hogy létesítsen saját amatőr barlangkutató csoportot. A csoport a hivatal barlangjaiban elvégezné a barlangkarbantartási munkákat, illetve szükség szerint egyéb tevékenységet is, számunkra viszont a hivatal megteremtené a szükséges anyagi és erkölcsi hátteret.

dec. 22. A csoportért végül a TIT vállalt jogi felelősséget.

Fotópályázat: Somodi László 3 fekete-fehér képét és 4 színes diapozitívját az Országos Természetbarát Fotópályázat kiállításra, ill. bemutatásra elfogadta. Emellett képei "Az ember és a természet" című kiállításon is szerepeltek.

1979.

1978 végén, 1979 elején a csoport aktív tagságának meghatározó egyéniségei - többnyire fiatalok, Mélypataki Zoltán, Kasza István és társai - kiváltak a csoportból, és a Várszegi Sándor vezette Bányász Barlangkutató Csoporthoz mentek át. Az idősebbek közül többen vagy abbahagyták az aktív barlangkutatást (Tokár Ferenc és társai), vagy alig jártak barlangászni (Vincze Ferenc, Gyurkó Péter, Csorba János), vagy átpártoltak a sziklamászókhoz (Erdei Péter, Burdiga Ottó). 1979 elejére a barlangi aktivitás minimálisra csökkent.

Az év elején (február, március környékén) Majoros Zsuzsanna lemondott a csoport vezetéséről a BNP-nél január 1-jén kezdődött munkaviszonya miatti összeférhetetlenség elkerülésére. A szóba jöhető jelöltek (Gonda Gyula és Lénárt László) közül Gonda Gyulát választotta meg a csoport vezetőnek, aki az önálló egyesületben látta a kibontakozás lehetőségét. Tervei szerint ilyen - fenntartó szerv nélküli - önállóság esetén, beleszólás nélkül intézhetnénk a dolgainkat. Úttörő elképzeléseinek helyességét a mai viszonyok egyértelműen igazolják. Nagy kár, hogy életében ezért nem sok elismerést kapott. Tevékenysége beleillik a csoport legjelentősebb vezetőinek sorába: Borbély Sándor létrehozta a miskolci barlangkutatást, Láner Olivér újjászervezte, amikor az MHT megszüntette a csoportot, Gonda Gyula pedig ismét újjászervezte, amikor a csoport meggyengült az egyetemről való kényszerű távozás után.

A Gonda Gyula által választott út korábban nem lett volna lehetséges: fenntartó szerv nélkül nem működhetett barlangkutató csoport, kutatási engedélyt nem kaphatott. A társadalmi enyhülés hozta magával az önállóság megengedhetőségét. Gonda Gyula érdeme, hogy felismerte ezt a megnyíló lehetőséget, és élt vele.

jan. 1. A MEAFC - mint "ígérte" - január 1-től a Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport tevékenységét megszüntette. Tulajdonképpen a Természetjáró Szakosztályát szüntette meg, ezzel nekünk és az alpinistáknak el kellett jönni az egyetemről. Ismét az "utcára kerültünk".

jan. 31. A TIT szabadegyetem előadása - Somodi László: Romániai és bulgáriai barlangkutató expedíciókon vettünk részt.

febr. 10. Elkészült Lénárt László "Barlangok a Bükkben" című könyvének témavázlata. A később oly sok fiatal kutatónak alapműként szolgáló kiadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadásában jelent meg még ebben az évben.

febr. 25. Bíró Attila, Galán Mihály és Fehérvári Béla (tovább) bontotta a Bíbor-barlangot. A fal melletti cementálódott rétegben kb. 20 cm-t haladtak. Semmi fontosat nem találtak.

A Bíbor-barlangot néhány évvel korábbi terepbejáráson Majoros Zsuzsanna fedezte föl, és nevezte el. Ugyanekkor találta meg Zámpory Vilma a szomszédos nyílegyenes barlangot, amelyet közösen Részeg kígyó-barlangnak neveztek el. A Bíbor-barlang bontását ők ketten kezdték el, majd később Fehérvári Béla lépett Zámpory Vilma helyére. (1976-ban.)

febr. 26. Ekkor volt a Bükki Nemzeti Park Baráti Körének alakuló közgyűlése részvételünkkel.

márc. 2. Jutalmazási javaslat az MKBT-nek: Lénárt László - az Országos TDK találkozó szervezéséért, az évkönyv összeállításáért, a tagság létszámának növeléséért, az igen aktív terepi munkájáért.

márc. 5. Visszakaptuk a rendőrségtől a létrási házból ellopott hálózsákot, gumicsizmát, orkándzsekit.

március A kazincbarcikai szabadegyetemen elkezdődött a Barlangok, barlangrendszerek c. előadássorozat.

Lénárt László: A világ barlangóriásai

Majoros Zsuzsanna: Egy barlangkutató expedíció táborában

(dr. Jakucs László: Magyarországi karsztjelenségek, barlangok)

márc. 1. Előadás Kazincbarcikán - Lénárt László: A barlangokról általában (40 fő).

márc. 8. Előadás Kazincbarcikán - Lénárt László: Magyarország barlangjai (25 fő)

márc. 15. Előadás Kazincbarcikán - Jakucs László. Részt vettünk: Majoros Zsuzsanna, Lénárt László, Leskó Péter, Galán Mihály, Gonda Gyula, Gondáné.

márc. 21. A jelenléti ív füzetében talált, egy megbeszélés odafirkált feljegyzései már az önálló egyesületté alakulás előkészítését sejttetik: "Szeremley: szervezeti szabályzat kell", "Olivér: TIT alapszabály után 2 hét", ... (Ugyancsak az előkészítéshez tartozhatott az április 11-én kiadott utasítás: "Mához két hétre mindenki leltárt készít a nála levő szakosztályi anyagokból!")

A Gonda Gyula által ugyanekkor kiadott, "további intézkedésig" szóló "leszállási tilalom" oka ugyancsak lehetett az átalakulási procedúra, de egy Speizi-barlangi (bal)eset miatt is történhetett. (Helén és a kő?) Azonban sem az esetről, sem a tilalom feloldásáról írásos anyagot nem sikerült fellelni. Tény, hogy a Speizi-barlang mindig is, mint veszélyes omladék-labirintus élt a köztudatban.

márc. 25. Bíró Attila, Kocsis Anita, Galán Mihály, Vincze Ferenc, Hájer Klára és Fehérvári Béla a Maxi-lukat bontották: "Kb. 50 vödörrel termeltünk ki. Továbbra is rendkívül vizes löszt bontottunk, azonban már kavicsos anyagot is találtunk a kb. É-i rányban található aknában. Az akna nagyon szűk, kb. 6 méter mély. Az alja törmelékes, agyag, lösz nincs. Az akna alján - nem biztos, de - gyenge szelelést éreztünk."

ápr. 1. Vincze Ferenc a puskaporosi sziklán sziklamászó gyakorlatot, illetve edzést tartott Fehérvári Béla, Kovács Zsolt, Bíró Attila, Kocsis Anita és Gonda Gyula részvételével.

ápr. 19. Du. 6 órától kopogózás volt az István-barlangban. Részt vettek: Lénárt László, Bíró Attila, Leskó Péter, Gyurkó Péter, Vincze Ferenc, Kovács Zsolt, Gonda Gyula.

máj. 6. Bontás a Bíbor-barlangban (Lénárt László, Galán Mihály). Medvecsontok kerültek elő.

máj. 23. Verseny a barlangnapon. (Kérdés, hogy melyiken, ugyanis az országos barlangnap június 29. - július 1-jén volt Aggteleken! Azon más összetételű csapatok voltak. Az egyik: Vincze Ferenc, Tokár Ferenc, Lénárt László.) Ezen a barlangnapon Gonda Gyula, Leskó Péter és Káveczki Tamás képviselte csoportunkat. "Barlangi totó", kőzetismeret és különféle csomók ismerete szerepelt a kérdések között. Csapatunk sikeresen teljesítette a távot, de az elméletben hiányosságok voltak.

jún. 13. Vincze Ferenc előadása a mászás fogalmáról, nehézségi fokozatairól, a helyes öltözködésről, a biztonsági eszközökről.

aug. 5. Fehérvári Béla és Kovács Zsolt a Bíborban bontottak. Sok csontot találtak.

szept. 12. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület alakuló közgyűlése. (Erről, a csoport életének egyik legfontosabb eseményéről, nem találtunk semmilyen más dokumentumot, csak egy rövid hírt! Az eseményeket csak az emlékezetünk őrizte meg.)

Az alakuló közgyűlés helye a TIT Kazincy Klubja volt a Széchenyi utcán, létszáma 20 és 30 fő közötti lehetett. Balogh Tamás is jelen volt, ő az egyetlen, aki az eredeti és az újjáalakult csoportnak is alapító tagja. A "régiek" közül Gyurkó Péter, Vincze Ferenc, Lénárt László és talán Csorba János volt jelen. (Majoros Zsuzsanna az öt hetes kisebbik lánya miatt maradt távol.)

A szervezés teljes egészében Gonda Gyula érdeme volt, és a legenda szerint az első alapszabály egy horgászegyesület alapszabálya alapján készült. Ez valóban így volt. A pártállam akkori időszakában kizárólag horgász és tűzoltó egyesületek létezhettek, semmilyen más önálló, fenntartó szervezet nélküli társadalmi egyesület nem alakulhatott! A mozgáskorlátozottak egyesületének megalakulását például azért nem engedélyezték, mert róluk az állam "gondoskodik"! Az önálló barlangkutató egyesület megalakulásának engedélyezése és bejegyzése példa nélküli volt abban az időszakban! Az alapszabály átvétele a horgászoktól (a megfelelő módosításokkal) célszerű és ésszerű volt: egyrészt mintául szolgált, másrészt lehetett rá hivatkozni, hogy ez egy, az akkori tanácsi szervek által elfogadott formájú dokumentum.

Az akkori MKBT nemcsak hogy nem támogatta az elképzelésünket az egyesület létrehozásáról, hanem sokáig az is kétséges volt, hogy egyesületként tagjai maradhatunk-e a társulatnak. Aztán telt az idő, létrejöttek más egyesületek is, és megbékéltek a dologgal.

dec. 29. Gyurkó Péter beszámolója barlangi mentésről: "Éjjel ½2 után telefonált Komlóssy Attila, hogy a Király Lajos-zsombolyban maradt egy barlangkutató. A tűzoltóság autójával 2-kor mentünk az autóbusz-végállomásra Szikszaival. Ott már vártak: egy rendőrségi kocsi és egy másik tűzoltó. A rendőrségi kocsival a létrási táborba mentünk, ahol téli tábor volt. Ott riasztottam Szenthe Pistát, Erdei Pétert, Nagymihály Zoltánt. A rendőrség személygépkocsija a létrási rét sarkáig hozott bennünket (előző délután 8-10 cm hó esett), onnan gyalog mentünk a Király-zsombolyhoz. Már ott volt a mentő gk. és a tűzoltóság gépkocsija. A zsombolyban maradt barlangászt addig a TDK kutatói a felszínre segítették, sértetlenül. Kb. 5 órára hazaértünk."

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek Barlangi Mentőszolgálati Alegysége alakult 23 fővel. Vezetője Gonda Gyula lett (1983-ig).

1980.

Ez év az egyesületünkben az alapozás éve volt. Az volt a törekvésünk, hogy a barlangkutatásban fiatal tagjaink a későbbi komolyabb munkához kellő barlangi jártasságot szerezzenek, önállóan alkalmazni tudják az újabb barlangi mászástechnikát. E cél érdekében kerestük fel a Budapest környékén lévő Mátyáshegyi-, Ferenchegyi- és Pálvölgyi-barlangot, a Bükkben pedig több alkalommal jártunk a Szamentu-, az Útmenti-, a Cubákos-, a Vizes-, a Kis-Mogyorós-, a Speizi-, a Vesszős-gerinci-, a Szepesi-, az István-lápai-, a Szivárvány- és a Nagyhársasi-barlangban, valamint a Király- és a Kis-Kőháti-zsombolyban.

ápr. 18. Sikeres barlangfeltárás vette kezdetét ezen a napon. A barlangot dr. Hevesi Attila találta meg a Szarvaskői Csúnya-völgyben, a Kajla-bérc oldalában. A nevét (Kajla-zsomboly) is innen kapta. Feltárásához - a május 1-jei ünnepet kihasználva - háromnapos tábort szerveztünk.

június Indultunk a tatabányai "Barlangi napokon" megrendezett ügyességi versenyen. Később megnéztük a helyi barlangkutatók mentőgyakorlatát a Szelim-barlangban.

jún. - júl. Részt vettünk a Vöröskereszt által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamon. A tanfolyamot Farkas Mihály mentőtiszt tartotta, aki későbbiekben tényleges tagunkká vált.

ősz Beneveztünk az MKBT által meghirdetett barlangkataszterezési pályázatra. Ennek kapcsán elkezdtük a lillafüredi István-cseppkőbarlang felmérését, és rendszereztük a fellelhető történelmi adatait. Ez a munka áthúzódott a következő évre is.

1981.

jan. - febr. Az év elején Majoros Zsuzsanna és Lénárt László vezetésével, valamint Podhorszky István, Galán Mihály, Kovács Zsolt, Csorba János és Fabó Klára részvételével az István-cseppkőbarlangban több alkalommal végeztük a barlang járatainak és a táróból megnyílt üregeknek a felmérését bányász-kompasszal.

márc. 3-4. Vincze Ferenc ácsolási módszerekről tartott előadást.

márc. - máj. A TIT városi székházában tíz előadásból álló sorozatot terveztünk alapvető, ugyanakkor közérdeklődésre is számot tartó barlangkutatási tudnivalókról. Az egyik első előadó Szenthe István volt.

máj. 1. Az ünnep adta munkaszünetkor háromnapos tábort szerveztünk a Kajla-zsomboly bontására. A végponton hatórás váltással éjjel-nappal dolgoztunk. A Töröküléses-járat utáni lejtős szakaszban kb. 40 db 50 kg-os, törmeléket tartalmazó nylonzsákot halmoztunk fel téglakötésben, melyet ideiglenesen ácsolattal is megerősítettünk. A munka során egy kb. 6 méter mélységű betemetett függőleges, cseppköves aknát is kibontottunk, amelynek aljáról további lejtős járat indul. A bontási munkálatokkal párhuzamosan néhány fotót is készítettünk a barlangról. Ebben a munkában Fabó Klára, Fabó Tamás, Ficsór Lajos, Gonda Gyula, Galán Mihály, Kovács Zsolt, dr. Kőhalmi György, Ónodi László és Papp László, valamint tagjelöltek vettek részt.

június Barlangnapi rendezvényként megszerveztük és lebonyolítottuk a barlangász ügyességi versenyt a Létrási-Vizes barlangban az alábbiak részvételével: Fabó Tamás, Frigyik Attila, Ficsór Lajos, Fehérvári Béla, Fabó Klára, Galán Mihály, Gonda Gyula, Gyurkó Péter, Kovács Zsolt, Leskó Péter, Ónodi László, Vincze Ferenc.

aug. 3-13. Négy fővel táboron vettünk részt Aggteleken a Baradla-csoport vendégeként. Túrák: Retek-ág, Béke-barlang, Vecsem-bükk, sziklamászás a Baradla bejárata fölött. Munka: hosszmérés a Baradlában.

szept. 2. A B.-A.-Z. megyei Idegenforgalmi Hivatal felkérésére vállaltuk a Boldogkői vár falmerevítő vastraverzeinek festését.

okt. 11. Megállapodást írtunk alá panel-bérházak hézagtömítési munkáinak elvégzéséről.

okt. 18. Kinizsi Kupa. Részt vettek: 1. csapat: Ónodi László, György Miklós, Kovács Zsolt, 2. csapat: Galán Mihály, Hajdú Zsolt, Fehérvári Béla, valamint Fabó Tamás egy harmadik csapatban. A versenyben 23 csapat közül a 9. és a 16. helyet szereztük meg. A versenyszínhely a Baradla- és a Béke-barlangban volt.

okt. 28. Vezetőségi határozat: a pénzért végzett munkák tiszta nyereségéből 30%-ot fordíthatnak a résztvevő tagok számlával igazolt kiadásaikra, 70% közös kiadások fedezésére szolgál. Ez a határozat a Borsod Touristnak Tokajban végzett munkától visszamenőleg volt érvényes.

nov. 9. Írásbeli megállapodás született a BNP igazgatójával a létrás-tetői kutatóház részbeni használatba adásáról. A "rész" a középső szobát jelenti, azonban feltétel volt az éves kutatási tervek és kutatási dokumentációk, jelentések átadása. (Az év során ugyanis, a ház felújítása kapcsán el kellett hagynunk a szobát, majd a visszaköltözésünk csaknem meghiúsult. Gonda Gyula azonban "kijárta" Stregova Sándornál, a BNP igazgatójánál, hogy - ha nem is ugyanabba a szobába, amit elhagytunk, de - visszaköltözhessünk.)

Vezetőségi határozatok:

1/1981.: Barlangba leszállni csak az elnök, az alelnök, illetve ezek távollétében valamely vezetőségi tag engedélyével lehet.

2/1981.: Új tag felvételi feltételei:

a) Két teljes jogú ajánló, akik felelősek a jelölt tevékenységéért a próbaidő alatt.

b) A jelölt fél évtől egy évig terjedő próbaidőt köteles letölteni. A vezetőségnek legkésőbb egy éven belül nyilatkoznia kell a felvételről a két ajánló véleményének megkérdezése után.

c) Ha a jelölt a próbaidő alatt munkát végez, a teljes jogú tagot megillető összeg 40%-át költheti barlangi felszerelésre, de csak a felvétel után veheti fel.

A Galán Mihály által készített kiviteli terv alapján tervezői művezetéssel, a Bükki Nemzeti Park megbízásából és finanszírozásával lezárható vasbeton bejárati aknát építettünk a Szepesi-barlangra. Ebben a munkában az alábbiak vettek részt: Fabó Tamás, Ficsór Lajos, Fehérvári Béla, Fabó Klára, Kovács Zsolt, Ónodi László, valamint néhány tagjelölt.

A téli tábor keretében a Szepesi-barlangban Fehérvári Béla, Kovács Zsolt, Ónodi László tagok és Hajdú Zsolt tagjelölt háromnapos földalatti táborozáson vett részt. Ennek során kimászták a Nagy-mésztufagát fölötti függőleges kürtőt. Később ez a - további kürtőket és aknákat tartalmazó - rész a Borsó-ág nevet kapta.

Ez évben új túraengedély-nyomtatványt vezettünk be, melynek gyűjtésével és feldolgozásával Kovács Zsoltot bíztuk meg.

1982.

febr. 12. Vállaltuk a Bársony János utcai bérházak lépcsőházainak külső mázolási munkáit (drótkefézés, portalanítás, festés több rétegben, lakkozás, üvegfelületek letisztítása). Ebből és az alpintechnikával végzett lépcsőházfestés és panelház-szigetelés évközbeni többi munkáiból származó jelentős bevételünk nagy részét a létrási kutatóház berendezésére fordítottuk. Emeletes ágyakat, szekrényeket, aggregátort, motoros fűrészt, takarókat és egyéb felszerelési tárgyakat vásároltunk, ezzel 12 személy fenntartózkodására tettük a helyiséget alkalmassá. A fennmaradó összegből főleg közös használatú technikai felszerelést (pl. köteleket) vásároltunk, valamint ebből fedeztük tagjaink részvételét a különböző barlangos rendezvényeken (útiköltség, részvételi díj, stb.).

május A pilisi Klastrompusztán rendezett Kinizsi Kupa barlangászversenyen a Kovács Zsolt, Ónodi László, Szekeres József csapat 24 induló közül a hatodik helyet szerezte meg.

aug. 28-29. A "30 éves a szervezett miskolci barlangkutatás" rendezvényein csoportunk régi és mai tagjai közül (részben családosan) 53 fő vett részt. (A teljes létszám 155 volt.) A találkozó a létrási munkásháznál volt. Lénárt László előadás keretében ismertette a miskolci barlangkutatás történetét. Este tábortűz volt, melyen az MKBT Ém.-i Területi Szervezete az emléklapokat és az emblémákat kiosztotta. Több látogató túra volt a Létrási-Vizes-barlangban, de túlnyomórészt a régi emlékek felelevenítése, illetve jókedvű nótázás volt jellemző az összejövetelre. (Az MKBT Ém.-i Területi Szervezete Gyurkó Pétert és Lénárt Lászlót a szervezésért jutalomban részesítette.)

nov. 21. A Létrási-Vizes-barlang Tavának szokatlanul alacsony vízszintje együtt járt a búvárok által 1978-ban feltárt Búvár-(Tavi-)ág szifonjának teljes leszáradásával. Ezen a napon Szekeres József és Koncz Lajos a szifonon átkelve ismét bejárta a búvárok által feltárt részt. A következő hétvégén a Szekeres József, Kovács Zsolt, Tohai István és Koncz Lajos összetételű csoport az első szifontól kezdődően mintegy 300 méternyi új szakaszt tárt fel egy második vizes szifonig. A szokásos év végi téli tábor idejére a Búvár-ág első szifonja lezárult, így a feltárás az új részben egyelőre befejeződött. A téli tábor alatt a szifonkerülő járatok keresésére fordított jelentős energia sem hozott eredményt.

dec. 18. A Magyar Vöröskereszt megyei titkársága felügyeletével a Létrási-Vizes-barlangban mentőgyakorlatot tartottunk. A terv szerint az előre leindult fotó-partit, melynek vezetője Ónodi László, tagjai Kovács Zsolt és Hajdú Zsolt voltak, kellett volna kimenteni a Tó utáni új, szűk, szifonos, vizes járatból, vízbetörést elképzelve. A mentőcsoport vezetője Gonda Gyula, tagjai Ficsór Lajos, Galán Mihály, Fabó Tamás, György Miklós, valamint a Vöröskereszt munkatársa, Krakkai József volt. Utunk elején elkísért minket mikrofonjával a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának munkatársa, Nyakas Szilárd is. Azonban már az elején sejteni lehetett, hogy nem a tapasztalt kollégákból álló fotó-partit kell majd menteni, hanem a "mentőcsoport" egyik tagját, nevezetesen Krakkai Józsefet, a Vöröskereszt főelőadóját. Útközben többször megszorult, emiatt teljesen elfáradt, kimerült, így aztán a Dög-szifon után nem a Tó felé vettük az irányt, hanem kifelé, és az út második fele már valóban mentés volt, méghozzá éles, valódi, egy elfáradt, hitehagyott, egyre inkább tehetetlen ember mentése.

Bár még nem értünk a végére az 1980-ban megkezdett térképezési munkálatainknak az István-barlangban, de a barlang hosszára vonatkozó adatokat már közöltük, ugyanis az addig köztudatban volt kb. 350 méteres összhosszat már az addig felmért szakaszok is jelentősen meghaladták (kb. 600 m!).

A Központi Földtani Hivatal kezdeményezésére egy geológiai park tervezési munkáihoz kapcsolódva számba vettük és feltérképeztük a tapolcai felhagyott kőbánya barlangjait és egyéb karsztos formakincseit. Bár a fő feladat szempontjából részmunkát végeztünk, de a barlangazonosítás, a barlangfelmérés, a karsztformák számbavételének tekintetében munkánk kerek egésznek tekinthető, melyet karszt- és barlanggenetikai utalásokkal egészítettünk ki. Az adatfelvételben és a feldolgozásban részt vettek: Lénárt László, Gáspár Zoltán, Majoros Zsuzsanna, Szepesi József, Bereczki László, Szabó Tamás, Tohai István és Márton Levente, a rajzokat Bujtás Lászlóné készítette el.

Vezetőségi határozatok:

9/1982.: Az egyesület tagjainak sportorvosi vizsgálaton kell részt vennie. A vizsgálatokat dr. Kőhalmi György tagtársunk fogja elvégezni. Aki a vizsgálaton nem, vagy csak részlegesen felel meg, nem, vagy csak korlátozással kaphat leszállási engedélyt.

12/1982.: Azoknak a teljes jogú tagjainknak, akik az elmúlt évben semmi aktivitást nem mutattak, levelet küldünk, amelyben kérjük, hogy tagságukat változtassák pártoló taggá.

13/1982.: Az egyesület tulajdonában álló tárgyak kihordási idejét a vezetőség az alábbiakban állapítja meg:

a) Ruházat: a vásárlástól számított fél év.

b) Barlangkutatáshoz használt technikai eszközök (kötél, mászó- és ereszkedőeszközök, hálózsák, fejlámpa, védősisak, ... stb.): 2 év.

c) Egyéb technikai eszközök (fényképezőgép, műszer, sátor, ... stb.): 5 év.

A kihordási idő letelte előtt tönkrement eszközöket jegyzőkönyvvel leselejtezzük.

19/1982.: A ház felszerelés-használati díjának megállapítása. A díjban három kategóriát különböztettünk meg: tag: 8 Ft/fő/éjszaka; jelölt: 15 Ft/fő/éjszaka; vendég: 35 Ft/fő/éjszaka.

1983.

február Az első szilárdtest-nyomdetektorok elhelyezése a Létrási-Vizes-barlangban dr. Somogyi György útmutatásai alapján Lénárt László vezetésével.

febr. 4. Meghívót kaptunk a Vöröskereszt tájékoztató beszámolójára a különleges mentőszolgálatok működéséről, a szükséges tárgyi feltételek biztosításáról. Idézetek:

"... az alegység tagjai szenvedélyes barlangászok, erős fizikumú, bátor és fegyelmezett sportemberek, kiemelkedő technikai jártassággal ..."

"... nem kaptunk engedélyt CB rádió vásárlására, mert nem szerepel a felszerelési normában."

A 21 db TGR típusú NDK fejlámpa beszerzésére "... a Bányászati Anyagellátó Vállalat Központjától ... a megrendelésünket elutasították." A Borsodi Bányaüzem kölcsönzött volna "21 drb RC 12-es lengyel fejlámpát, de nem vehettük át, mert bebizonyosodott, hogy barlangi mászás viszonyai között balesetveszélyes."

"A közös munka árán megvásárolt faház elhelyezésére nem kapott engedélyt az alegység, pedig ebben minden elhelyezési és raktározási gond megoldást nyerhetett volna."

márc. 30. A közgyűlésen Gonda Gyula lemondott elnöki és Barlangi Mentőszolgálati vezetői tisztségéről, Lénárt László és Papp László elnökjelöltek közül pedig nagy többséggel Lénárt Lászlót választotta meg a 17 teljes jogú jelenlévő.

A mentőszolgálat vezetését Ficsór Lajos vette át 1988-ig. Addigra a tevékenység ellaposodott, az ügy kifáradt, és szervezett mentőszolgálat nem is volt egészen 1990-ig, amikor a Szepesi-barlangban történt kettős baleset után "vezetőségi ülésen határoztunk arról, hogy az Észak-magyarországi Barlangi Mentőszolgálat újjászervezését megkezdjük."

ápr. - máj. Barlangász önéletrajz-írás és MLBE emblématerv-kampány. Sem az önéletrajzok, sem az (inkább csak ötletszintű, sem mint kidolgozottnak nevezhető) emblémák felhasználásáról nem találtunk dokumentumot. (Állítólag saját tevékenységünket akartuk a nagyközönséggel ismertetni, kiadványt terveztünk, de a kezdeményezés befulladt.)

máj. 10-19. A NME Bélyeggyűjtő Körének bélyegbemutatóján Lénárt László "barlangkutatás" témában állított ki három tablón.

máj. 31. 3000,- Ft támogatást kaptunk a BNP-től az ellopott hőmérők pótlására, cserébe ígéretet tettünk a mérési eredmények - az eddigi publikációkon felüli összefoglaló, és ezentúl a BNP-nek megküldött - éves jelentésben való közlésére.

jún. 7. Fantasztikus precizitású étrend-, költség- és beszerzési ütemezési tervet készített Balogh Tamásné, Balogh Éva, Balogh Tamás és Láner Olivér a kutatótábor ellátására. A terv kiterjedt a nyári tábor napjaira, külön kiemelve a táborverés és a táborbontás napjait, a napi étrendre, a napi anyagszükségletre, a gyorsan romló, a romlandó és az eltartható élelmiszerek napi mennyiségére, az élelmiszerek beszerzési ütemezésére, az egy főre eső, a napi és az összes költségre. Valószínűleg sem azelőtt, sem azóta nem készült hasonló.

A tábor programja egyébként a Létrási-Vizes-barlang felmérése volt Szenthe István vezetésével.

jún. 14. Nem sikerült Létráson "barlangi mentőszolgálati házat" építeni, pedig már az alapot is kiástuk. Az eredeti tervben szereplő "szerszámos kamra" tervei később "emeletes faház"-ra változtak, de erre engedélyt nem kaptunk. (A házalap a kutatóház fölött, a hegyoldalon kialakított "teraszon" volt kiásva!)

jún. 14. Az MKBT választmánya a csoportunkat - 10 fő alá csökkent létszáma miatt - "nem működő"-nek nyilvánította! A válaszunkban jeleztük, hogy a tényleges MKBT-taglétszámunk 14 fő!

aug. 10. Az egyesület megnövekedett létszáma és aktivitása, valamint a Kutatóház korlátozott befogadóképessége miatt sátrak felállítására kértünk engedélyt a BNP-től.

dec. 30. Feltárás a Jávorkúti-víznyelőbarlangban. A barlangban tapasztalt rendkívüli szárazság miatt az ott túrázó fotós-partinak (Falucskai Zoltán, Kiss János, Szeles István) sikerült szárazon átkelni a az ÉK-i szifonon és kb. 65 m összhosszban új szakaszt feltárni.

(A Kiss János nevéhez kötődő feltárások és felmérések 1984 januárjában is folytatódtak, és a decemberihez hasonló hosszúságú, elágazó, új szakaszt eredményeztek.)

dec. 31. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a miskolci szervezett barlangkutatás "hőskorának" nyolc tagja elfogadta egyesületünk tiszteletbeli tagságát.

Kedves Tomi bácsi!

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület alapszabálya értelmében tiszteletbeli tagokat választunk. Miután e lehetőségünkkel első alkalommal éltünk, igyekeztünk azokat megnyerni tiszteletbeli tagként, kik a miskolci barlangkutatás megszervezésével, aktív barlangkutató majd szervező munkájukkal lehetővé tették, hogy mi, fiatalok, folyamatosan egyre tapasztaltabban, egyre erősebb barlangkutató csoportban végezhessük kedvenc tevékenységünket. A tiszteletbeli tagságodról szóló oklevelet 1984. január 25-én 18.00 órakor kezdődő közgyűlésünkön szeretnénk átadni. Ha van rá lehetőséged, kérünk, gyere el a TIT helyiségébe (Szécheny u. 14., a Capri cukrászda felett). Kérjük, hogy eddig tapasztalt segítőkészségedet ezután se vondd meg csoportunktól. Ígérjük, hogy csoportunk jelentős rendezvényeiről, tevékenységéről ezután is folyamatosan értesítünk.

A M. L. Bg.kut. Egy. nevében kívánok

Jó szerencsét!

Lénárt László elnök

Miskolc, 1983. december 31.

(Kapták: Balogh Tamás, Borbély Sándor, Láner Olivér, Kuchta Gyula, Szabadkay Béla, Tapasztó György, Veit István, Veit Sándor)

Az évközbeni bontásaink a Szepesi-barlangban, a Kajla-bérci-barlangban és a Nagy-Mogyorós-barlangban nem jártak számottevő eredménnyel. Érdemi feltáró munka elsősorban a Létrási-Vizes-barlangban folyt. Döntően a nyári tábor ideje (augusztus 14-27.) alatt a Vértes-ágból nyíló Y-ág végén bontottunk. Előbb a munkahelyet tettük "kényelmessé", a törmelékbe mintegy 8 m hosszú közlekedőfolyosót vágva, majd egy szifont átbontva egy 2x2 méteres termecskéig összesen kb. 16 m hosszan jutottunk előre. Itt a katasztrofális levegőhiány miatt a munka leállt. A feltárt szakasz egy igen érdekes járatbecsatlakozás: egy bejövő fosszilis patakmeder - kár, hogy nem tudjuk bontani a körülmények miatt. Fénykép és felmérés ebben az évben még nem készült róla. A munkavégzésben legaktívabban Kovács Zsolt, Ónodi László, Szekeres József, Szabó Tamás, Tohai István és Drozda Sándor vettek részt.

Több kisebb üreg (Boldogkővár, Ómassa, Ágasvár, Esztramos) felmérésén kívül elkezdtük a Létrási-Vizes-barlang térképezését, újrafelmérését. Első részeredményeket a Háromszög-terem - Vértes-terem - Twist-terem, illetve a Vértes-terem - Vértes-ág szakaszról közöltünk. A méréseket falba fúrt fix pontokkal, Szenthe István vezetésével végeztük.

Az év folyamán a Létrási-Vizes-barlangba 15, a felszíni forrásba 2, az Anna-mésztufabarlangba 5, a Miskolc-Tapolcai Tavas-barlangba 3, a Szepesi-barlangba 10, az István-lápai-barlangba pedig 4 szilárdtest-nyomdetektoros eszközt telepítettünk dr. Somogyi György (ATOMKI, Debrecen) vezetésével. Ezzel megkezdődtek barlangjainkban a radonmérések, amelyek többször megváltozott helyen és körülmények között, de sokáig valamilyen formában folytak, és a ´90-es évek közepén befejeződtek. (Létrási-Vizes-barlang: 1992 végéig, Rejtek-forrás: 1997 végéig, István-barlang: 1998 végéig.)

A MKBT "negatív elismeréseként" értékeltük, hogy csoportunk jelentését az OKTH-MKBT viták miatt az 1982-es Cholnoky-pályázatról kizárta.

Az MKBT a barlangi kutatásvezetői tanfolyam alóli felmentést, illetve a kutatásvezetői igazolványt dr. Gyurkó Péter, Lénárt László, Majoros Zsuzsanna és Szeremley Szabolcs részére adta meg, így barlangi kutatásvezetői gondjaink néhány évre megoldódtak.

1984.

jan. 14. Újabb szakaszokat sikerült bejárni (Kiss János, Falucskai Zoltán, Veit Péter) a Jávorkúti-víznyelőbarlang decemberben feltárt szakaszán túl, egy agyagszifonig. Az új részek hossza kb. 80 m. Térképvázlatát és fotódokumentációját is elkészítettük (Kiss János, Repei Róbert, Koncz Lajos).

jan. 25. Átadtuk az emléklapokat a közgyűlésen a választott tiszteletbeli tagjainknak.

márc. 10. A Szepesi-barlang Nyugati-ágának bontására indult csapat nehéz laposkúszással, de szárazon átjutott az ág végét addig jelentő szifonon. Az újonnan felfedezett barlangrészből kb. 300 métert bejártak. Számos kürtőt és tágas folyosókat találtak, valamint denevéreket is, amelyek egy még ismeretlen bejáraton érkezhettek. A feltáró túra résztvevői Ferenczy Gergely, Kiss János és Tohai István voltak. A térképezési munkálatokban később Repei Róbert, Drozda Sándor, Kovács Zsolt és Veit Péter is részt vett. Felmérni csak kb. harmadát sikerült az új járatoknak, mert a szifon ismét víz alá került.

(Érdekesség, hogy ekkor került a szifonon túli részbe az a teáskanna, amelyet 1993-ban a barlangösszeköttetés megtalálásának bizonyítására hoztak ki magukkal a Láner-barlang felől átjutók.)

márc. 27. A BNP-nek (dr. Bartucz Ferenc igazgatónak) címzett levélben több elvégzendő munkára, feladatra tettünk javaslatot, illetve felajánlást:

  1. A Róka-kút túlfolyójának átépítése saját erőből.
  2. Szerszámos kamra építéséhez "társadalmi munka".
  3. Szobafestést, takarítást követő szobacsere Létráson.
  4. A Létrási-Vizes-bg. lezárása, a tervet mellékeltük.
  5. Csepegésmérési, denevérszámlálási, hőmérsékleti és vízszint adatok felajánlása.
  6. A lillafüredi idegenforgalmi barlangok takarítása.
  7. Az István-barlang mohátlanítása térítés ellenében.
  8. Az István- és az Anna-barlang kopogózása.
  9. A Szeleta-barlanghoz készített tablók kihelyezése.
  10. A Bükköt bemutató geológiai-barlangtani kiállítás létrehozásában való részvétel.
  11. Észak-magyarországi barlangokról szóló kiadvány megírása, szerkesztése.
  12. Tájékoztató táblák főutak menti kihelyezése.

május A "Magyarország barlangtérképei" sorozatban készülő "Jávorkúti-víznyelőbarlang" című kiadvány lektorálását Borbély Sándor és Kuchta Gyula - a miskolciakra nézve sértő fogalmazás miatt - nem vállalta.

jún. 30. Később Lénárt László írt (nem túl pozitív) lektori véleményt a Kárpát József által összeállított anyagról. A térkép végül megjelent (Magyarország barlangtérképei, 6., 1986.), és tartalmazza a Kiss János és Repei Róbert által felfedezett és felmért kb. 130 méternyi szakaszt, a feltárók említésével együtt.

jún. 29. - júl. 1. Az MKBT XXIX. Vándorgyűlése Ódor-váron. Két csapatunk indult a Marcel Loubens Kupáért, emellett túráztunk a Hajnóczy- és az Ódor-vári-barlangban.

júl. 6-8. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport vendégeiként Csőszpusztán jártunk (dr. Lénárt László, Kiss János, Kovács Zsolt, Márton Levente, Révész Rita, Tohai István). Túráztunk az Alba Regia-barlangban és a Bongó-zsombolyban.

júl. 25. A Denevér Barlangkutató Csoport (Krajecz Mihály) nyílt barlangi napjához kérte túravezetői segítségünket a Szepesi- és a Létrási-Vizes-barlangba. Ez a számunkra nem túl sok előnyt szolgáltató "együttműködés" 1990-ig, a Szepesi-barlang kettős balesetéig tartott, akkor megszakadt.

júl. 31. Válaszlevelet írtunk dr. Bartucz Ferenc igazgatónak (BNP), aki Viktor Róbert (létrás-tetői) gondnok panaszai alapján szemrehányó levélben kért magyarázatot a barlangkutatók "engedetlen" magatartására. A válaszlevélben hangsúlyoztuk, hogy éppen a bennünket vádoló gondnok viselkedése és együttműködésre képtelen hozzáállása a gond.

júl. 31. Szerződést írtunk alá a BNP-vel a Létrási-Vizes-barlang lezárására.

aug. 11-26. Az évi rendes nyári kutatótábor célja a Szepesi-barlangban feltárt új szakasz Spirál - Speizi - Iker-tebri - Nagy-Mogyorós felőli feltárása, a Létrási-Vizes lezárása és a szakaszos hidrogeológiai-klimatológiai mérések folytatása. A Spirál-barlang bontását Lénárt László javasolta, és a táboron a munkát végig ő vezette. Ennek kapcsán a Spirál-barlang bejáratából kb. 30 köbméter törmeléket termeltünk ki, de a belső szakaszból is szállítottunk ki. Ideiglenes ácsolatokat építettünk, és újrakezdtük az ´50-es években felhagyott bontást. A tábor végére kb. 10 méteres továbbjutást értünk el.

A tábor elején lengyel barlangkutatók jártak többek között a Fekete- és a Vizes-barlangban Szekeres József vezetésével.

szept. 13-16. A 20 éves szervezett miskolci egyetemi barlangkutatás alkalmából rendezett "Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének tudományos eredményei" című konferenciát szállás nyújtásával, barlangi túravezetéssel, a baráti találkozó szervezésével és lebonyolításával (is) segítettük, támogattuk, valamint dr. Lénárt László, Majoros Zsuzsanna, Miklós Gábor, Szabó Tamás, Szepessy Kornél, Szeremley Szabolcs, Veres Lajos tartott (részben egyedül, részben társszerzővel) 11 előadást. A diaparádén vetítettünk, a kiállításhoz anyagokat (bélyeg, képeslap, ásvány, dokumentációk) adtunk. Ugyancsak nagyfokú segítséget adott cikkek írásával Borbély Sándor, dr. Lénárt László és Majoros Zsuzsanna, lektorálással pedig Balogh Tamás és Láner Olivér "A miskolci egyetemi karszt- és barlangkutatás résztvevői, eseményei, eredményei, 1964-1984." című kiadvány előállításához.

október elején a Létrási-Vizes-barlang lezárásának műszaki átadása előtt megrongálták a barlangajtót. A sarokpántokat lefeszítették, és az I-es bejárat friss, még meg nem kötött betonozását részben szétverték.

nov. 11. Engedélyt kértünk az OKTH Ém.-i Felügyelősége igazgatójától (Gavallér Istvántól) rendszeres klimatológiai mérésekre az Anna-barlangban (Szabó Tamás, Ferenczy Balázs, Veit Péter). Mérések voltak, egy 24-órás is, azonban a középiskolai dolgozat végül - Szabó Tamás balesete miatt - nem készült el. Az adatok egy lámpaflóra publikációban később megjelentek.

Az év során Lénárt László a "Létrási-Vizes-barlang komplex barlangtani vizsgálata" című értekezésével egyetemi doktori címet szerzett.

1985.

Feltáró munkánkban a hatalmas munkavégzés mellett szerencsénk is volt, ezzel együtt az utóbbi időszak legsikeresebb éve volt ez.

A ´60-as évek végének feltárásai (Speizi, Szamentu) óta külszínről nem jutottunk be új barlangba. Kis barlangból "csináltunk" nagyot az elmúlt időszakban: ilyen volt az Útmenti-barlang 1976-ban vagy a Kajla-zsomboly a ´80-as évek elején. Nagy barlangot is sikerült növelnünk: a Létrási-Vizes-barlang Búvár-ágát 1978-ban, a Szepesi-barlang Nyugati-ágának Homok-szifonja utáni részt 1984-ben tártuk fel.

Az 1985-ös év feltárásai határesetet jelentenek: a tapolcai felhagyott bányában egykor nyilvántartásba vett Fecske-lyuk 3-4 m hosszú volt - jelenleg kb. 210 m. Az ´50-es évek elején feltárt Spirál-barlang mélysége 14 m, a hossza 43 m volt. A végponton levő törmelék eltávolítása után talált szűkületen átjutva a barlang új adatai közelítőleg: 69 m, illetve 400 m. A feltárás mellett új bejárati ácsolatot készítettünk, valamint teljesen "átrendeztük" a régi Spirál-barlangot. (Új lejárat, csaknem betemetett termek, teljesen kibontott, addig eltömődött járatok stb.) Az új részek helyzete, jellege, méretei, a kőzet dőlésiránya mind-mind a Szepesi-barlanggal való kapcsolatra utaltak. Az elért sikerek újabb lendületet adtak a feltáró munkának.

Az év folyamán a tudományos kutatómunka a szokott tempóban és eredménnyel folyt. A radonmérések részben bővültek, részben külföldön is bemutatásra kerültek külső tagtársunk jóvoltából. A hőmérsékletméréseket részben bővítettük, részben - mivel a hőmérőket az Anna-barlangból ellopták - szűkítettük. A vízszintméréseket és csepegésméréseket folytattuk, utóbbiból szakelőadást is tartottunk. A denevérmegfigyeléseket biológus vezetésével folytattuk. Hozzákezdtünk a lámpaflóra eltávolítási lehetőségének vizsgálatához.

jan. 17. Türelemmel viselt, hosszú betegség után, életének 58. évében meghalt Láner Olivér bányaipari geodéta és technikus. (Eredetileg orvosnak készült, de az orvosi egyetemről végzős hallgatóként távolították el, politikai okokból.) Munkahelyén érte a halál, élete utolsó percéig dolgozott. Személyében a miskolci és a magyar barlangkutatás egyik kiemelkedő személyét vesztettük el, aki a barlangkutatás érdekében több mint három évtizeden át hatalmas munkát végzett mind terepen, mind pedig a szervezés, nevelés, oktatás terén. (A Majoros Zsuzsanna és dr. Lénárt László által írt nekrológja a Karszt és Barlang 1985. évi számának 76. oldalán olvasható.)

február Közgyűlés:

Lénárt László javaslatára a Spirál-barlangot ezentúl Láner Olivér-barlangnak fogjuk nevezni.

Szekeres József tagsága törlésének megvitatása! Szekeres József a létrási házban lakott (ideiglenesen, az engedélyünkkel), de majdnem felgyújtotta. Megégett több bútor, ő pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ijedtében elrohant, otthagyva csapot-papot, s csak a véletlenen múlt, hogy a tűz magától bealudt.) Ezen a közgyűlésen próbaidőre bocsátottuk.

Jutalmazások: Galán Mihály, Ferenczy Gergely, Ferenczy Balázs és Orosz György könyvjutalmat kaptak.

febr. 13. Engedélyt kaptunk az OKTH Ém.-i Felügyelőségétől a Létrási-lápa teljes, általános feltáró és radiológiai kutatására. Kutatásvezető: dr. Lénárt László, kutatásirányítók: Veres Lajos, Galán Mihály, Tohai István. Engedélyt kaptunk a Kajla-zsomboly feltáró kutatására is. Kut.vez.: dr. Lénárt László, kut.ir.: Kovács Zsolt, Márton Levente.

febr. 26. Engedélyt kaptunk az OKTH Ém.-i Felügyelőségétől az István-, az Anna- és a Miskolc-Tapolcai Tavas-barlang általános, de elsősorban radiológiai kutatására. Kutatásvezető: dr. Lénárt László, kutatásirányítók: Kiss János, Szabó Tamás, Ferenczy Balázs.

márc. 9-éről 10-re virradó éjjelen a Baradlában tettünk egy hosszútúrát. Bemenetkor az Acheronon hatalmas szennyhab vonult lefelé, melynek a nyomait észleltük. A Morea-hegy alatti zuhogónál 2 m-es habrétegben "gyönyörködtünk". Ennek egy része a járdát is elérte. Visszafelé jövetkor már alig-alig volt észrevehető a szennyezés. Az esetet jelentettük a barlang igazgatójának.

ápr. 14. A BNP kérésére rövid összefoglaló értékelést küldtünk az Anna-mésztufabarlang idegenforgalmi részének bővítési elképzeléseiről. A később részletesen és több variációban is megkért terv meg is valósult: a barlang feletti használaton kívüli pincében barlangföldtani állandó kiállítás nyílt. Megtekintését a barlang vendégei az újonnan vágott tárón át, egy módosított, járatismétléseket nem tartalmazó útvonal végén tehették meg a barlanglátogatás befejezéseként.

(Bár a Bükki Nemzeti Park a kiállítás állandó bővítését is tervezte, de sajnos nem lett hosszú életű. A barlangi klímát a kiállított tablók nem bírták, penészedtek, tönkre mentek. A kiállítási anyag ilyen ütemű romlásának kijavítására nem volt pénz. Az ezredfordulón a már régen nem üzemelő, ócska villanyszerelési anyagokat és az egykori kiállítás roncsait tartalmazó pincét a BNP kiüríttette, kitakaríttatta, végleg bezárta.)

máj. 2. Júliusra meghívtunk hét krakkói barlangkutatót.

nyár Utánpótlásunk egyik lehetséges megoldásaként dr. Lénárt László kezdeményezésére és vezetésével beindítottuk a "Kis barlangkutatók baráti körét". A résztvevők számára rendszeres foglalkoztatást biztosítottunk. Közülük több fiatal később igen aktív tagunkká vált. (Pl.: Reusz Géza és Reusz Gábor, Nagy Flórián, Bogsán Ákos, Balla Béla, ...) A "kis barlangászokkal" dr. Lénárt Lászlón kívül legtöbbet Balla Béláné és Timkó Attila foglalkozott, de sokan mások is részt vettek a túrákon, foglalkozásokon. Révész Rita szakdolgozatának témaválasztásához is hozzájárultak a "kis barlangászok". A foglalkozások kb. 1990-ig tartottak, és mivel a fiatalok oktatására, az utánpótlás nevelésére a csoportban mindig is megvolt az igény, 1993-tól, megváltozott formában, a rendszeres nyári gyerektáborokban éledt újra a "kis barlangászok" hagyománya.

jún. 28-30. A Jósvafőn megrendezett vándorgyűlésére 24-en mentünk el. Jártunk a Baradla- és a Béke-barlangban és részt vettünk a Baradla jósvafői bejáratánál elhelyezett emléktábla avatásán. Indultunk a Marcel Loubens Kupán, ahol 12 csapat közül a hetedik helyet szereztük meg úgy, hogy öt csapat feladta küzdelmet. A csapatunk összetétele a következő volt: Kovács Zsolt, Tohai István, Ferenczy Balázs. Szombaton délután a barlangkutatással kapcsolatos szakelőadások után került sor az előző évi Cholnoky-pályázat díjainak átadására, ahol a második helyért járó emléklapot és díjat vehettük át.

júl. 23-án 16 óra 30 perckor Budapestről elindult az I. Pierre Saint Martin expedíció Ausztrián, NSZK-n át Franciaországba. Célja Marcel Loubens síremlékének megkoszorúzása, a baleset helyének megismerése volt. (Emellett biológiai, geológiai és geodéziai feltárásokat, illetve méréseket is terveztek.) Az egyesületünkből delegált résztvevők Galán Mihály és Tohai István voltak. A túrán Tohai István közel 1000 méterig jutott le, így ő lett az akkori magyar mélységi rekorder.

aug. 17. Kóra Károly a zagani speleoklub meghívására egy magas-tátrai táborban vett részt augusztus 10-21. között. Ez alkalommal 6 czestochowai és 1 zagani barlangkutatóval a Pod Wanta barlangban is járt.

szept. 11. Benyújtottuk az időközbeni rongálások miatt 30.000,- Ft-ra megnövelt összegű számlát a BNP-nek a Létrási-Vizes-barlang bejáratának lezárásáról. A munkát 1984-ben kezdtük meg, de az ajtók forgóit lefeszítették az ajtók felrakása előtt. Ezt most sikerült végre rendbe rakni.

szept. 20. A hatvani Bajza József Gimnázium Országjáró Diákköre jelentkezett a Létrási-Vizes-barlang bejárására október 19-re és 20-ára Nagy János túravezetésével. (Később az ő nevéhez fűződött az egyesületen belül megalakult, bár csak igen rövid ideig létezett Hatvani-csoport létrehozása.)

szept. 30. A BNP elfogadta a Létrási-Vizes-barlang létráinak és hídjainak építéséről küldött árajánlatunkat. A tervezett munkák a Hágcsós-terem feletti híd, a hágcsós-termi létra, az Ablakhoz felvezető és a kapás-ági létra, a Sóhajok-hídja, valamint a Tó fölötti kötélzet cseréje, felújítása voltak, amik elsősorban a meglévő eszközök pótlását, illetve kiegészítését jelentették.

dec. 8. Ferenczy Gergely és Kiss János átküzdötte magát a Láner Olivér- (Spirál-) barlang "vetkőztető" szűkületén, és felfedezte a meredek aknákkal lefelé (a Szepesi-barlang felé) tartó, jelentős méretű új részeket.

1986.

Az István-barlang növényesedésének vizsgálata során a reflektorok hőmérsékletemelő hatását vizsgáltuk nagy részletességgel. Megállapítottuk, hogy a nagyteljesítményű reflektoroktól 50 cm távolságban 20-30 C°-os hőmérsékletemelkedés is lehetséges a levegőben, de még a talaj is 2-5 C°-ot melegszik a lámpák erősségének és a megvilágítás szögének függvényében.

A Szepesi-barlang Nyugati-ága újrafelmérésének elsődleges célja volt a tufaszintek követése, egymáshoz való viszonyának tisztázása. Ennek érdekében készült egy torzított hosszmetszeti térkép, melyen a járat formáját ábrázoltuk. Természetesen a munka során szerepelt elképzelésünkben az is, hogy az ágról részletes, az eddiginél pontosabb felmérés készüljön, mely megkönnyíti az új részek bekapcsolásáért végzett munkát. Dr. Lénárt László javaslatára a munkát Ferenczy Gergely és Repei Róbert végezte, geológus-kompasz és mérőszalag felhasználásával.

A Láner Olivér-barlang végpontján több mint 500 munkaórában próbáltunk továbbjutást kierőszakolni Ferenczy Gergely vezetésével, de próbálkozásainkat nem kísérte szerencse.

A hatvani barlangkutatók "Orion" néven Nagy János vezetésével egyesületünkön belül terveztek önálló barlangkutató csoportot alapítani.

január Kétnapos túrán vett részt az István-lápai-barlangban Albert László, Kóra Károly, File Ferenc és Vadász István. Ekkor került sor a Zeg-zug-ág végének bontására minden különösebb eredmény nélkül.

február Dr. Gyurkó Péter kezdeményezésére az Egyesület megalapította a Láner Olivér Vándorkupát (aláírók: dr. Lénárt László, dr. Gyurkó Péter, Kovács Zsolt, Ónodi László). Célja: a barlangkutatásért és az egyesületi közösségért legtöbbet tevő, magatartásával kiemelkedő kutatótársunk jutalmazása.

febr. 5. Évi rendes közgyűlésünkön a tavaly elhunyt Láner Olivért örökös tiszteletbeli elnöknek választottuk.

febr. 6. Az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. jutalmazásra terjesztette fel a csoportunkat. Végül az MKBT két tagunkat jutalmazta egész évi munkája alapján, dr. Lénárt László pedig "Kiváló munkáért" miniszteri kitüntetést kapott az MKBT 75 éves jubileumi közgyűlésén.

febr. 24. Camille Ek belgiumi egyetemi tanár vezetésével végeztünk CO2 méréseket a Létrási-Vizes-barlang belső részében. Ezen vizsgálataink részben annak térbeli kiterjedésére szolgáltattak volna adatokat, részben denevérökológiai vizsgálatok alapját képezhették volna. Sajnos a vizsgálathoz felhasználható, karakterisztikus eltéréseket nem tapasztaltunk.

márc. 14. Levélben kértük a BNP segítségét a ´85 végén feltárt Spirál- (Láner Olivér-) barlang jelentős méretű és jelentőségű további részeinek feltáró kutatásához és tudományos feldolgozásához. A kéréseink:

  • a megnövekedett létrási forgalom miatt a kutatóház bővítése raktárral, cserépkályha építése a szobába,
  • anyagi támogatás a barlangbejárat megfelelő kiépítéséhez,
  • anyagi támogatás a barlangjáráshoz szükséges felszerelések vásárlásához (ruha, világítás),
  • anyagi támogatás a továbbkutatáshoz (szerszámok, mérőeszközök).

márc. 22. A fokozottan védett barlangok körébe javasoljuk a Láner Olivér-barlang és a Fecske-lyuk felvételét.

ápr. 9. Az MKBT elnökségi ülése elfogadta javaslatunkat, miszerint a Létrás-tetői-barlang nevét hivatalosan is változtassuk az eredeti felfedezőkre jobban utaló, a gyakorlatban elterjedt, szélesebb körben használt Szepessy-barlangra!

(Az azonban, hogy hogyan kell helyesen írni a nevet, még ma sem tisztázódott. Nem tudjuk biztosan ugyanis, hogy Szepesi vagy Szepessy Zoltánnak kell-e írni a nevét a tragikus sorsú mérnöknek, akinek - a legenda szerint - a felesége jelölte ki egykor a barlang bejáratának a helyét.)

ápr. 29. Két nagyobb amatőr társaság is bejelentkezett Létrási-Vizes-túrára. (Bőhm Tamás orvostanhallgató és turista ismerősei, valamint Nagy János a jászfényszarui ORION gyárból 20-fős érdeklődő csapattal.)

máj. 7. A BNP az április 10-i helyszíni egyeztetés alapján megrendeli a Létrási-Vizes előtti hordalékfogó gátak megépítését.

máj. 13. Az MKBT elnökségi ülésének egyik napirendi pontja: "Javaslat barlangász központok létesítésére" volt. Az Adamkó Péter által benyújtott előterjesztésben a javasolt három központ közül az egyik a Bükk Nagy-fennsíkján létesülne később kijelölendő helyen. Az MKBT ezeket külső támogatással építette volna meg, ha megvalósultak volna. (A Kossuth-barlang és a Pálvölgyi-barlang előtere volt a másik két helyszín.)

nyár Aktívan részt vettünk a MAFILM, az MTV és az OKTH által készített, Magyarország barlangjairól szóló film forgatási munkálataiban, a felvételek elkészítésében közreműködve szervezőként, túravezetőként és segítettünk a barlangok bevilágításához szükséges eszközök be- és kiszállításában. Felvételek a Bükkben, Aggtelek környékén, az Alsó-hegyen és Esztramoson voltak, miskolci, létrási, aggteleki és szilvásváradi központokból indulva. A különböző helyszíneken változó létszámmal számos tagunk segédkezett, de voltak, akik a kéthónapos forgatáson végig részt vettek. (Pl. Nagy Flórián, vagy dr. Lénárt László. Az ő neve az elkészült film mindkét részében szakértőként van feltüntetve.)

jún. 18. Meglepetésszerűen, miközben mi még az előző évi barlangfelfedezések lázában égtünk és a további kutatások helyét és módját tervezgettük, a Bükki Nemzeti Park (dr. Bartucz Ferenc igazgató) megpróbált kitenni bennünket a létrási házból a "megnövekedett idegenforgalomra" hivatkozva. Az előzetes megbeszélés nélkül aláírásra megküldött megállapodás szerint megszűnt volna a külön szobánk, bár a ház igénybevételénél az egyesület elsőbbséget "élvezne". Az általunk eddig a bútorokra fordított összeget a BNP természetesen megtérítené. A kutatóház használatáért ezentúl 20,- Ft/fő/éjszaka térítési díjat kellene fizetnünk, de a BNP szükség szerint felülvizsgálva a helyzetet ettől a megállapodástól is elállhatna. A válaszban 34 éves amatőr (azaz ellenszolgáltatás nélküli) barlangkutató tevékenységünkre, kiemelkedő szakmai sikereinkre és a valóságban nulla idegenforgalomra való hivatkozással a javaslatokat udvariasan, de határozottan visszautasítottuk.

jún. 28. A Cholnoky-pályázaton egyesületünk a III. helyezést érte el. Az ezzel járó oklevelet és 4000,- Ft-ot az egyesület nevében dr. Lénárt László vette át a Pál-völgyi-barlangnál a barlangnapon.

jún. 29. - júl. 11. Kb. 20 fős drezdai csoportot láttunk vendégül Létráson. (Vezetőjük Roland Winkelhöfer volt.)

júliustól Szerda helyett csütörtökre helyeztük át a heti csoportgyűlések időpontját. (Az eredetileg - az ´50-es évektől - péntekenként megtartott gyűlések a szabadszombat bevezetésekor kerültek át szerdára.) A gyűléseket továbbra is minden héten megtartottuk, általában a TIT helyiségében, kivéve a július-augusztus hónapokat, amikor mindig más helyen, alkalmilag valaki (Gyurkó Péter, ...) lakásán.

aug. 9-23. Nyári táborunkat Létrás-tetőn tartottuk, ahol több mint 70-en fordultak meg. Ez időszak alatt Barlangjáró I. tanfolyamot szerveztünk, melyen 20-an (egyesületünkből 15-en) tettek sikeres vizsgát. Elhelyeztük Láner Olivér emléktábláját, és első alkalommal dr. Gyurkó Péternek ítéltük oda a Láner Olivér Kupát. (A Kupát eddig elnyertek listája a "Jutalmazások" című fejezetben található.)

szeptember A BNP megbízásából három hordalékfogó gátat készítettünk a Létrási-Vizes-barlang bejáratánál, a befolyó patak medrébe. A munkát határidőre és megbízóink megelégedésére végeztük el, elsősorban dr. Gyurkó Péter példamutató vezetésével.

okt. 21. Szerződésben vállaltuk a Szegedi Közlekedési Vállalat lillafüredi szakszervezeti üdülője (Erzsébet sétány 7. sz.) alatti barlang- és pincerendszer kitisztítását, kopogózását és geodéziai felmérését. A takarítás megszervezője és egyik legaktívabb résztvevője Nagy Zsuzsanna volt, a geodéziai felméréssel Kovács Zsolt foglalkozott. A munkát decemberben végeztük el.

okt. 30. Vezetőségi ülés: az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. csoportunkból dr. Gyurkó Pétert és Nagy Flóriánt részesítette pénzjutalomban.

nov. 11. A MAFILM-nek elküldtük a bükki és aggteleki barlangok filmezésekor használt barlangász technikákról szóló végső számlánkat 9952,- Ft-ról. (Az eredeti - eszközelhasználódásból eredő - összeget, 42.506,- Ft-ot, a MAFILM nem fogadta el, nem fizette ki!)

nov. - dec. Az év végén a Létrási-Vizes-barlangban a Búvár-ág szifonját nyitva találtuk, így annak fő ágát teljes hosszában (kb. 300-350 m) egy vízzel telt szifonig bejártuk. Mintegy 30 méteres új szakaszt is talált Vadász István és Nagy Zsuzsanna egy sziklaél lekalapálásával. Ezek után igyekeztünk minden embert mozgósítani, így egy hét múlva fotó-, bejáró- és mérőtúra indult a barlangba. Kb. 80 méternyi poligont vettünk fel. Többször nem tudtunk mérni ember- és időhiány miatt, aztán pedig már lezárt a szifon. Az új rész gazdag formakincse és fantasztikus képződményei figyelemre méltóak. A szifon november 15. és december 13. között volt nyitva, s bezáródását látszólag semmi sem indokolta, mert a meginduló hóolvadás előtt zárt le rendkívül gyorsan. Úgy tűnik, a Tó vízszintjéhez nem lehet egyértelműen kötni a szifon vízszintjének változását.

dec. 5-7. A Bobry Barlangászklub megalakulásának 20 éves évfordulóján, Kóra Károly és Vadász István képviselte a csoportunkat Zagan-ban.

december A Szepesi-barlang Nyugati-ága legutolsó szifonjának időleges megnyílása után megpróbáltunk újabb járatokat feltárni. Néhány méteres új szakasz után nagyméretű kürtőbe mászott fel Vadász István, de egy szerencsés kimenetelű kőomlás és egy esés jellegű leugrás megakadályozta a további kutatást.

(Később már senki nem kereste fel ezt a részt még egyszer, bár az 1993-as sikeres összebontáskor ezen a kürtőn keresztül vezetett az út a Láner-barlangból a Szepesi-barlangba.)

1987.

Mivel a TIT Miskolci Városi Szervezetének épületét renoválták, így gyűléseinknek évközben előbb a Vörösmarty Művelődési Ház adott otthont, decembertől pedig a Kossuth Gimnáziumban tartottuk meg.

febr. 12. Nagy Flórán és File Ferenc jelentkeztek az egyesületből a bódvaszilasi Barlangjáró II. tanfolyamra, és sikeresen el is végezték.

febr. 20. Kértük a BNP-t intézkedjen a szakszerűtlenül foglalt forrás, a Róka-kút rendbehozataláról, mivel ez a létrási ház víznyerő helye.

febr. 20. Jutalmazás a közgyűlésen: Ferenczy Gergely, Nagy Zsuzsanna, File Ferenc, Vadász István 500-500,- Ft pénzjutalmat kapott, Nagy Flóriánt az MKBT Ém.-i Ter. Szerv. pénzjutalma mellett az egyesület könyvjutalomban is részesítette.

febr. 27. Közgyűlési határozat: tagrevízió. Felszólító leveleket küldtünk a közgyűlésen meg nem jelenteknek. Ekkor került sor Szekeres József kizárására is a barlangászathoz méltatlan viselkedése miatt.

márc. 3. Felkérést kaptunk a BNP-től a Tuskós- és a Kis-Mogyorós-barlang bejáratának védőkorláttal való ellátására.

márc. 4. Munka közben, detektorcseréről visszatérőben a Hajnóczy-barlangban meghalt dr. Somogyi György. (Ugyanebben az évben halt meg Lukácsik József is.)

márc. 27. Az MKBT az egyesületet a sokéves, jól dokumentált, sokirányú tudományos barlangkutató tevékenységért, kiemelten a Létrási-Vizes-barlang klimatológiai, hidrogeológiai, geológiai, biológiai kutatásáért, azok dokumentálásáért a közgyűlésén Kadic Ottokár Emléklappal tüntette ki.

jún. 2. Wroclawi barlangászok jelentkeztek ismételt kapcsolatfelvételre, június 27. - július 6. közötti expedícióra, István-lápai-, Vizes-, Pénzpataki-barlang beli túrákra 15 fővel. Kb. ugyanakkor (június 20. - július 3.) drezdai barlangkutatókat is fogadtunk.

jún. 26-28. Barlangnap a Bükki Nemzeti Parkkal közös szervezésben Létrás-tetőn. Barlangtúrák, a Marcel Loubens Kupa versenyei, előadások és tombola volt a program, valamint emléklapok, ill. a recski bányából származó "barlangi" oolitok is átadásra kerültek. Ez alkalomra az OKTH Barlangtani Intézete készített egy nagyméretű térképlapot, melyen a Bükk-hegység barlangokban leggazdagabb területén a barlangbejáratok vannak feltüntetve. Mindezek ellenére gyengén sikerült a rendezvény. Sajnos a vezetni képes tagjaink oly mértékben maradtak távol, hogy ez a leszállások megszervezésében komoly problémát okozott. A túraismertető füzet sem készült el. A Marcel Loubens Kupa versenye már valamivel jobban sikerült, a versenyfeladat ötlete pedig (a Létrási-Vizes-barlang legszűkebb részeiben is "megsétáltatott" 1,40 méter hosszú fenyőstomp) remek volt.

augusztus A nyári kutatótáborról írtuk: "a Speizi újraácsolásába kísérletképpen kezdtünk bele. Körülbelül 1 köbméter föld kitermelése után körülácsoltuk a beomlott barlang bejárati részét, hogy majd a tavaszi hóolvadás és esőzés után maradjon valami belőle. (Akkorra beomlott, így nem kívánunk ezzel a lyukkal foglalkozni.)"

(Ennek ellenére évekkel később a barlangbejáratot ismét kiástuk, a 2000. évben pedig a BNPI megbízásából a bejárati ácsolat helyett 8 m mély, terméskővel kifalazott aknát készítettek Bátori Károly és társai. A barlang azóta is az egyik perspektivikus bejutási pontja a még ma is csak részleteiben ismert, feltételezett Létrás-tető - István-lápa közötti barlangrendszer szintes szakaszának.)

aug. 29-30. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának megbízásából életvédelmi korlátokat készítettünk a Kis-Mogyorós- és a Tuskós-barlang bejáratához. 40 cm mélységű betontuskókba állítottuk be az előzőleg vásárolt csövekből hegesztett védőkorlátot. A munkákban Ónodi László, File Ferenc, Reusz Géza, Nagy Flórián és Nagy Zsuzsanna vettek részt. Rákövetkező héten a munkálatok befejezéseként barnára festettük mindkét korlátot.

szept. 3. Megküldtük a számlát (6464,- Ft) a Tuskós- és a Kis-Mogyorós-barlang bejáratának védőkorláttal történt ellátásáról a BNP-nek.

okt. 6. Pár kutatási terv, ami azóta sem valósult meg:

  1. Az István-barlang új bejáratának kitűzése.
  2. Tájékoztató táblák a jelentősebb barlangjainkhoz (Vizes, Szepesi, István-lápai, Láner).
  3. Vízmérő bukók beépítése a Vizesbe.

Ami megvalósult: a kőzethőmérésre alkalmas furatokat a Vizesben elkészítettük és belevaló talajhőmérőket is sikerült szerezni. A mérésekről először 1988-ban számoltunk be az évkönyvünkben.

nov. 7. A létrási háznapló szerint ez a nap a NAGY ÁTTÖRÉS NAPJA, mivel hosszas "vésésünk" eredményeként a Láner Olivér- (Spirál-) barlang szűkülete megszűnt!

dec. 8. Megállapodást kötöttünk a Kossuth Gimnáziummal, hogy minden héten csütörtökön 18.00-19.45 óra között az iskola tantermében egyesületi gyűlésünket megtarthassuk. Az iskola a terem használatáért díjat nem számított fel, cserébe azonban vállaltuk az iskola barlangász vagy természetjáró diákkörének vezetését.

dec. 8. A MKBT Ém.-i Ter. Szerv. az egyesület következő tagjait jutalmazta, elsősorban a barlangnaphoz kapcsolódó munkájukért: Hadobás Sándor, Kovács Zsolt, Szepesi József - pénzjutalom, Balla Béla, Balogh Tamás, Reusz Gábor, Reusz Géza - könyvjutalom.

Ebben az évben számos barlangos bélyeg- és képeslap-bemutatón vettünk részt részben rendezőként, de elsősorban kiállítóként. (dr. Lénárt László, dr. Gyurkó Péter, Hadobás Sándor.)

1988.

Szalai Ferenc - a tavalyi megállapodásnak megfelelően - elvállalta a Kossuth Gimnázium természetjáró szakkörének vezetését. Kiállítást rendezett, túrát, előadást szervezett, de nem sikerült terveit valóra váltania. Talán ennek is tudható be, hogy a csoportgyűlésünknek helyet adó gimnáziumból az iskolaév végén el kellett jönnünk, s csak ősszel találtunk új helyet a 44. sz. Általános Iskolában.

febr. 4. Közgyűlés.

Tagfelvétel: Szalai Ferenc, Nagy János, Jáger Miklós, Nagy Flórián. Ifjúsági tag: Reusz Géza, Reusz Gábor, Balla Béla. Törlés: Balás László, Bíró Zsuzsanna.

Új tisztségviselők: gazdasági vezető: Révész Rita; titkár: Nagy Zsuzsanna; fegyelmi biz. tagja: Ferenczy Balázs.

Jutalmazások: egész évi tevékenységéért Ónodi Lászlót és Szalai Ferencet, Kovács Zsoltot pedig több éven át végzett titkári tevékenységéért 500-500,- Ft pénzjutalomban részesítette a vezetőség. Ugyanekkor a pénzügyek intézésétől megvált dr. Gyurkó Péter munkásságát külön ajándékkal ismertük el.

márc. 26. Az MKBT közgyűlésén Szeremley Szabolcs sokéves barlangkutató tevékenységéért Vass Imre Emlékérmet kapott. Ez csoportunk egyik legmagasabb szintű elismerése. Sajnos betegsége miatt nem tudta a helyszínen átvenni az érmet. Gádoros Miklós főtitkár később Szeremley Szabolcs egri lakásán adta át dr. Nébli Vendel és Szalai Ferenc jelenlétében.

május 12 fővel beléptünk a Társadalmi Természetvédelmi Szolgálatba.

máj. 12. Megbízást kaptunk a KVM Észak-magyarországi Felügyelőségétől az esztramosi 1/1988 sz. barlang feletti fúrással harántolt üreg feltárására. Ennek keretében a barlang környezetében elvégeztük a geológiai mérések alapjául szolgáló geodéziai munkákat. A geofizikai adatok alapján bontásos barlangfeltárást végeztünk, melynek keretében 5 munkanap alatt mintegy 8-10 köbméternyi kőzetet emeltünk ki sajnos különösebb eredmény nélkül, mert megbízásunk időre, nem eredményre szólt. A szervezést Majoros Zsuzsanna végezte, a bontásban dr. Lénárt László, Balla Béláné és Balla Béla vett részt legaktívabban.

máj. 28. A "Radon a környezetben" konferencia zárónapján a Hajnóczy-barlangba szervezett emléktúrán emléktáblát állítottunk dr. Somogyi Györgynek a barlang Nagy-termében. (Később az Ódor-vár alatti táborhely mellett kopjafát is állítottak az emlékére.)

június A tési barlangnapon rég nem látott létszámmal, 20 fővel vettünk részt. A Marcel Loubens Kupáért kiírt versenyen két csapatunk közül az Ónodi László, Kovács Zsolt, File Ferenc összetételű együttesünk a III. helyet szerezte meg.

júl. 21. - aug. 1. Kiemelkedően jól sikerült egyesületünk 11 tagjának a podóliai gipszkarszton tett barlanglátogatása, melyet nagy részben Nagy Zsuzsanna szervezett. (Az egyesület más tagjai a nyár folyamán Marokkóban, a Kaukázusban, Lengyelországban és Erdélyben is jártak.)

aug. 27. Meghívó levelet küldünk régi Zsombolyosoknak a nyári táborunk záró tábortüzén való részvételre. Közülük néhányan (így Burdiga Ottó, dr. Komlóssy Attila, Kutas Tamás, dr. Nébli Vendel, Tokár Ferenc) jelentek meg mindössze. Beszélgetésre, tapasztalatcserére, emlékek felelevenítésére vártuk őket, de szerettünk volna megalapozni egy később kiadandó Zsombolyos emlékkönyvet is.

szept. 8. A létrási házból való kényszerű távozásunk egész évben, sőt évek óta napirenden van, még ha az év végéig nem is került rá sor. A csoport számára katasztrofális lenne a kutatóbázis elvesztése. A házzal kapcsolatos problémák megoldására többverziós javaslatot nyújtottunk be a BNP Igazgatóságának:

  1. Új barlangos ház építése a létrási háztól Ny-ra, kb. 800 méterre, a gerinc túlsó oldalán, a Disznós-forrás közelében, nagymérvű BNP és erdészeti segítséggel.
  2. A BNP-től átvennénk a létrási házat, ellenszolgáltatásként (természetvédelmi) munkát ajánlottunk.
  3. A létrási ház egyik szobájában olyan kulcsosházat üzemeltetnénk, amelynek tiszta bevétele a BNP-é lenne.

szept. 20. Engedélyt kértünk az Anna- és az István-barlangban szilárdtest-nyomdetektorok elhelyezéséhez, radonmérések céljára.

szept. 29. Pályáztunk, és 45.000,- Ft vissza nem térítendő támogatást kaptunk a B.-A.-Z. Megyei Közművelődési Módszertani Központtól egyéni felszerelések vásárlására. Ezzel megkezdődtek rendszeres pályázataink, amelyeknek (nem egyetlen, de azóta is) elsődleges ügyintézője, kitalálója, nyomonkövetője Nagy Zsuzsanna lett. A számos sikeres pályázat kapcsán az évek során jelentős pénzeket sikerült szereznünk az egyesület adminisztrációs költségeire, a létrási ház fenntartására, a kutatótáborok támogatására, a kutatáshoz szükséges felszerelések megvásárlására, számítógép beszerzésére, évkönyveink és más különböző kiadványok nyomdaköltségeire. (Egy sikeres pályázaton nyert pénz járult hozzá ennek a kiadványnak a megjelenéséhez és az 50 éves találkozó megtartásához is.)

ősz Az Egyetemi Sportcsarnok festési munkáiban 13 fő vett részt. A Speleo GMK alvállalkozójaként elvégeztük a Sportcsarnok homoktól való portalanítását és üvegeinek fóliázását. Kiemelkedően sokat dolgozott Veres Imre és File Ferenc.

1989.

jan. 19. Tisztújító közgyűlés. Az új vezetőség: elnök: dr. Lénárt László, titkár: Nagy Zsuzsanna, alelnök: Galán Mihály, a fegyelmi bizottság elnöke: Szabó József, tagok: Kovács Zsolt, Ferenczy Gergely, az ellenőrző bizottság elnöke: Csorba János, tagjai: dr. Gyurkó Péter, Szabó Tamás, vezetőségi tagok: Ónodi László, Reusz Géza (mint legaktívabb ifj. tag).

Tagfelvétel: Bátori Károly, Dajka Zoltán, ifj. Kiss András, Langó Mária, Berdán Zsolt, Hacsa Gyula, Kovács Attila, Répászkyné Németh Mária, Veres Imre, Kovácsné Csodó Mária, Cserháti Zoltán.

Jutalmazás (pénzjutalom): Nagy Zsuzsanna, Nagy Flórián, Reusz Gábor és Géza, Vincze Ferenc.

Egyebek: a csoportgyűléseken nagyobb teret kell szentelni a tudományos vizsgálatok eredményeinek ismertetésére, a heti csoportgyűlések helye ezentúl a Hazafias Népfront miskolci székházában lesz, illetve haladéktalanul meg kell kezdeni az építendő új kutatóbázis tárgyalásait a BNP-vel.

Tiszteletbeli tagnak választottuk Szeremley Szabolcsot.

febr. 11. Kis barlangászok túrája a Lilla-barlangba.

márc. 6. Jutalmazás: az MKBT az április 15-i közgyűlésén Nagy Zsuzsannát az 1988. évi kiemelkedő aktivitásáért és eredményes szervező munkájáért könyvjutalomban részesítette.

márc. 13., jún. 29., okt. 26. Több alkalommal jártunk a felhagyott recski rézbánya 900 és 1200 méteres szintjein megcsodálni az ott fejlődő fantasztikus mészképződményeket.

márc. 30. Helykijelölési bejárást tartottunk a leendő kutatóház tervezett helyén (a létrási kutatóháztól Ny-ra, kb. 800 méterre, a gerinc túloldalán, a Disznós-patak közelében) a meghívott Miskolci Tanács Építési Osztály, a tűzoltóság, a polgárvédelem, a posta, az ÉKÖVÍZIG, a BNP, az ÉMÁSZ és a vízművek meghívott képviselőivel.

ápr. 12. A B.-A.-Z. Megyei Bíróság Epk 100075/1989/2 ügyszámú határozatában az egyesületet Marcel Loubens Barlangász Egyesület (Miskolc, Szabó L. u. 18.) néven nyilvántartásba vette. Ebben az évben kaptunk adószámot is az APEH-től (19070575-2-05).

ápr. 10. Az ÉKÖVIZIG-nek írt levelünkben elvi építési engedélyt kértünk egy Létrás-tetőn építendő 50-70 négyzetméter alapterületű kutatóházra, fáskamrára, raktárra, WC-re. A kérelem indoklása, hogy a létrási kutatóházban használt szobát egyrészt "kinőttük", másrészt a BNP szeretné, ha minél előbb távoznánk belőle.

április Megállapodást kötöttünk a BNP-vel, miszerint vállaljuk a Létrás környéki barlangok rendszeres állagmegóvását, a barlangokról szerzett tudományos információ folyamatos "szállítását", Létrás-tető környékén tűzőri tevékenységet. Cserébe a BNP "minden segítséget megad" a kutatási tevékenység folytatásához.

nyár Az ANP megbízásából a Baradla-barlang Hangverseny-termének újrabetonozását és csónakjainak festését végeztük el. A feladatokat Veres Imre vezetésével és Galán Mihály rendkívül aktív művezetésével, tagjaink egy részének átlagon jóval felüli munkavégzésével sikeresen megoldottuk. (A Szent István-barlang terápiás célra történő kiépítését is megkaphattuk volna, de a munkát - az aggteleki tapasztalatok birtokában - az egyesület nem vállalta.) A Hangverseny-terem újrabetonozásában 24 fő 1091 munkaórát, a csónakfestésnél pedig 14 fő 157 munkaórát teljesített. Mindkét munkát figyelembe véve kiemelkedően sokat dolgozott Veres Imre (155,5 óra), Reusz Géza (153 óra), Ferenczy Gergely (138 óra) és Galán Mihály (107 óra).

jún. - júl. Szögeczki László Nagy-Britanniában járva több "kisebb", többnyire abráziós barlangot keresett fel.

aug. 8. Nem kaptunk támogatást a Láner-barlang lezárására a BNP(KVM)-től.

aug. 14-20. A 10. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszus keretében rendezett nemzetközi barlangos bélyeg- és képeslap-bemutatón, Budapesten dr. Lénárt László is kiállított. A kiállítás és az emlékbélyegzés lebonyolítását dr. Lénárt László és Balla Béláné végezte. A kongresszust a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat rendezte Budapesten, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületében. A főrendezvényt elő- és utókirándulások vették körül. Egyesületünk tagjai mind a központi rendezvényen, mind az utókirándulásokon (elsősorban a bükkin) szervezőként, túra- és barlangvezetőként vettek részt.

aug. 7-19. Nyári kutatótáborunk programja a Szepesi-barlang (újra)térképezése és a Láner Olivér-barlang bontása volt. Ugyanekkor vendégül láttuk rimaszombati barátainkat is.

szept. 2. A Kis Barlangászok Baráti Körének túrája az esztramosi Földvári-barlangban. Jelen volt 22 fő.

szept. 8. Az ÉKÖVÍZIG bejárása (a BNP és az MLBE képviselőinek részvételével) a létrási kutatóháznál, valamint a két javasolt új területen. Két fontos állásfoglalás hangzott el:

  1. A nyári (barlangkutató és úttörő) táborok szennyvízelhelyezését meg kell oldani.
  2. Elvileg egyik bemutatott terület sem kifogásolható vízügyi szempontból.

szept. 21-24. között mi látogattuk meg a rimaszombati barlangászok kutatási területét a Derencsényi-karszton. Első nap a Szilistye (Slizke) közelében levő kutatóházuk melletti Podbaniste-barlang alacsony, vizes folyosóiban (k)úsztunk a barlangi patakban, majd másnap a Pelsőci-fennsíkon levő Csengő-lyukhoz kalauzoltak el bennünket.

szept. 25. Az ÉKÖVÍZIG a barlangkutató ház létesítéséhez a szakhatósági hozzájárulást megadta. Feltételei:

  • a házba a víz nem vezethető be,
  • a szennyvizek zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell,
  • az űrgödrös árnyékszéket vízzáróan kell megépíteni,
  • a szemét gyűjtését és elszállítását meg kell oldani.

szeptember Hárman (Ferenczy Gergely, Reusz Géza és Vadász István) újra bejárták a Szepesi-barlang (most már Borsó-ágnak elnevezett) egyik oldalágát, rövid új szakasszal bővítve eddig ismert hosszát.

okt. 23. A BNP megerősítette korábbi (kutatóház létesítést) támogató határozatát, és felszólított, hogy kezdjük meg a létesítési engedélyezési eljárás lefolytatását.

nov. 3. Szétküldtük a meghívókat a kutatóház ismételt helykijelölő bejárására. Kapták: Megyei Tanács VB. Műszaki Főosztály, Városi Tanács VB. Műsz. Főo., Megyei KÖJÁL, Megyei Polgárvédelmi Parancsnokság, Megyei Tűzoltóság, BNP, BEFAG, ÉMÁSZ.

nov. 13. Az ÉMÁSZ bejelentette, hogy a kutatóház helykijelölő bejárásán nem vesz részt (mert villamos energiát nem kértünk), az építkezés megkezdéséhez pedig hozzájárulását adta.

nov. 15. A helykijelölő meghívónkra a Miskolci Tanács Építési Osztálya válaszában nem közölte, hogy részt vesz-e a bejáráson vagy sem, és az sem derült ki a levélből, hogy hozzájárul-e az építéshez, azonban felhívta a figyelmünket, hogy az építésnél az igényességre kell törekedni, és hogy tervszinten az egyeztetésekhez rendelkezésünkre áll.

nov. 16. Rendkívüli közgyűlés. A téma: önálló kutatóház építése. Jelen volt 29 fő teljes jogú, pártoló és ifjúsági tag.

Az első kérdéscsoportot 1 fő kivételével mindenki támogatta: akarja-e, hogy önálló kutatóházat építsünk? (Igen vagy nem, illetve támogatja-e anyagilag, szervezéssel, szakmai munkával, egyéni fizikai munkavégzéssel.)

A következő a kő- vagy faház kérdése volt. 17 fő kőházra szavazott, 5 faházra, 4 tartózkodott. A házépítési munkálatok felelős, teljes jogkörű megbízott munkavezetője Galán Mihály lett egyhangúlag.

Végül a házépítésre szánt pénzek összegyűjtésére, illetve a házépítés utáni barlangkutatás megkönnyítésére az egyesület egyhangúlag alapítvány létrehozását határozta el a szabad pénzeszközeinek 80%-a erejéig. Az alapító tagok magánszemélyek (29-en, kivétel nélkül az egyesület tagjai) lettek minimum 100,- Ft (összesen 13.700,- Ft) alapítási összeggel, valamint jogi személyként az egyesület, 200.000,- Ft összeggel. Az alapítvány kuratóriumi elnökének Galán Mihályt választottuk, ügyvezető elnöknek pedig Nagy Zsuzsannát. A kuratórium tagjai lettek: Ferenczy Balázs, Ferenczy Gergely, dr. Gyurkó Péter, Kovács Attila, Kovácsné Révész Rita, dr. Lénárt László, Szabó Tamás, Szalai Ferenc, Veres Imre.

(Érdekesség, hogy az ekkor létrehozott "A Bükki Barlangkutatásért" Alapítvány a megyében az elsőként bejegyzett alapítvány volt.)

nov. 27. A helykijelölő bejárást követően a BEFAG az alábbi megállapításokat tette:

  • az lenne célszerű, ha a barlangkutatók a jelenleg is használt létrási házban tevékenykednének tovább;
  • egyébként elvi hozzájárulását adja a területén történő házépítéshez, de más helyet javasol a felújító vágás területe helyett;
  • a kezelői jogot nem adja át. A területfelhasználásra bérleti szerződést fog kötni.

dec. 22. Kis barlangászok túrája a Baradlában.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kérésére elkészítettük a Fecske-lyuk és a Láner Olivér-barlang lezárási tervét, s megküldtük számukra. A barlangok lezárására azonban nem kerülhetett sor, mert megbízást nem kaptunk.

Rendszeres heti gyűléseinket ez év végétől a miskolci Tudomány és Technika Házában tarthattuk meg. (Előzőleg a Hazafias Népfront helyiségében, míg előtte a 44. sz. Általános Iskolában voltunk megtűrtek).

1990.

Az év folyamán jelentős barlangfeltárásokra került sor:

  • kibontottuk a Balekina- és a Speizi-barlang beomlott bejáratát;
  • feltártunk a Csókás-réti-víznyelőbarlangban 100 m új részt (Kiss János), feltártuk a Vadmacskás-nyelőt (15 m hossz, Kiss János), a savósi Hétpróba-barlangot (15 m mély, Ferenczy Gergely), a lusta-völgyi Nyelesgambi-barlangot (-8 m, Bátori Károly, Ferenczy Gergely, Vadász István), a Nagymezői-hasadékbarlangot (40 m mély, Kiss János);
  • három új, kis andezit üreget találtunk a Zempléni-hegységben (Majoros Zsuzsanna);
  • új részleteket tártunk fel a Létrási-Vizes-barlangban (Visszhang-terem, 150 m, Ferenczy Kristóf, Kovács Viktor), a Vénusz-barlangban (kb. 15 m, Kiss János) és a Tuskós-barlangban (kb. 10 m).

A nyári tábor során a Létrási-Vizes-barlangban mentési gyakorlatot tartottunk az egyesület 24 tagjának részvételével.

január Érvényes vezetőségi határozatok:

  • Új tag felvételének követelményei: fél év próbaidő, két teljes jogú tag ajánlása. A vezetőségnek 1 éven belül nyilatkozni kell a felvételről.
  • Azokat a teljes jogú tagokat, akik semmilyen aktivitást nem mutatnak, a vezetőség levélben kéri, hogy változtassák tagságukat pártoló taggá.
  • Az egyesület a tulajdonában álló eszközök kihordási idejét az alábbiak szerint állapítja meg: ruházat: fél év; technikai eszközök (kötél, szerszám, mászóeszközök, sisak, lámpa, hálózsák): két év; egyéb eszközök (sátor, fényképezőgép, műszerek, motoros fűrész): öt év.
  • A létrási ház használati díja: tagoknak 10,- Ft, tagjelöltnek 15,- Ft, vendégnek 40,- Ft naponta.

jan. 18. Közgyűlés:

  • A Láner Olivér-barlang a felmérések alapján már 81 m mély.
  • A barlanglezárásokra (Vizes, Láner, Fecske-lyuk) továbbra sem kapunk támogatást a BNP-től.
  • Új ellenőrző bizottság: Szabó Tamás (dr. Gyurkó Péter, Ferenczy Balázs).
  • Új fegyelmi bizottság: Kovács Attila (Kovács Zsolt, Ferenczy Gergely).
  • Beszámoló "A Bükki Barlangkutatásért" Alapítvány létrehozásáról.
  • Új alapszabály kell (a társadalmi/törvényi változások folytán kötelező korrekció miatt).
  • Jutalmazások: Galán Mihály, Nagy Zsuzsanna, Veres Imre, Reusz Géza, Szalai Ferenc.
  • A Létrási-Vizes-barlangban 15 éve folyó denevérszámlálásról és a 100. detektorcseréről szóló képeslap kiadásához nyújt támogatást a vezetőség, melynek koordinálását dr. Lénárt László végzi majd.

jan. 30. A miskolci erdőfelügyelőség az 1989. november 21-i helyszíni szemle alapján levélben tájékoztatott arról, hogy az 55F erdőrészletben levő erdő termelésből való kivonásával (kutatóház létesítése miatt) nem ért egyet. Véleményük szerint mindenkinek az lenne a legjobb, ha a létrási BNP-ház bővítésével vagy korszerűsítésével lehetne megoldani a kutatóbázis létesítését.

febr. 22-25. Galán Mihály, Kovács Attila és Veres Imre háromnapos túrán vettek részt az István-lápai-barlangban.

tavasz Kovács Zsolt különdíjat nyert a gödöllői II. Országos Környezettudományi Diákkonferencián barlangi témájú előadásával, a Létrási-Vizes-barlang Y-ága üledékrétegsorának statisztikai feldolgozásával.

márc. 5. Varga Ferenc igazgató kérdésünkre tájékoztatott, hogy a BNP továbbra sem tervezi a létrási kutatóház funkciójának megváltoztatását, ezért a kutatóház kezelői jogát semmiképpen sem adja át. Továbbra is javasolta egy új barlangkutató bázis megépítését.

márc. 28. Engedélyt kértünk és kaptunk a Vadmacskás-nyelő, a Csókás-réti-víznyelőbarlang és a Vénusz-barlang feltáró kutatására. Kutatásvezető: dr. Lénárt László, kutatásirányító: Kiss János.

máj. 19. - szept. 23. A 80 éves szervezett magyar barlangkutatás tiszteletére barlangföldtani bélyeg- és képeslap-bemutatót rendeztünk Aggteleken, a Barlang Múzeumban, 20 négyzetméter területen. Rendezők (rajtunk kívül): az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Nehézipari Műszaki Egyetem (Földtani Intézet; Bélyeggyűjtő Kör) és a Zempléni Múzeum voltak. Kiállítók: dr. Lénárt László (bélyeg), Zempléni Múzeum (képeslap, összeállította Balla Béláné, dr. Lénárt László).

máj. 24. Engedélyt kértünk és kaptunk a Cseresznyés-teber és a Balekina-barlang kutatására. Kutatásvezető: dr. Lénárt László, kutatásirányító: Ferenczy Gergely, Vadász István.

jún. 2. Nyíregyházi barlangászok nyílt napján dél körül, a Szepesi-barlang Húszas-aknájában az egyik vendégtúrázó, Angyal Lajos, lezuhant a létráról, estében magával sodorva egyik túratársnőjét is. A zuhanás közben mindkét lába és a medencéje súlyosan roncsolódott, a mentés során pedig a mellheveder okozta szorítás miatt részlegesen lebénult mindkét karja. A hiányos mentőfelszerelés és a riadólánc működőképtelensége nagyban befolyásolta a mentés kimenetelét, amely végül is kilenc órán át tartott. Szerencsétlen volt az a körülmény is, hogy több tagunk Csurgón tartózkodott a baleset idején. Őket a csurgói erdész szállította a Szepesi-barlanghoz. Egyesületünk fiatal tagjai rendkívül sokat segítettek. Ők hozták ki a másik sérültet, aki szintén orvosi segítségre szorult.

jún. 3. A "Szepesi-baleset" kapcsán kértük a Bükki Nemzeti Park igazgatójától a bükki táborozások és a barlangi túraengedélyek kiadásának megszigorítását. Anyagi segítséget szerettünk volna kapni a barlangajtók karbantartására, és egyúttal a létrási kutatóház ügyében is személyes találkozót kértünk.

jún. 26. Válaszában a BNP (Varga Ferenc) tájékoztatott, hogy szigorúbban fogják elbírálni a jövőben a barlangkutatással kapcsolatos ügyeket. A barlangajtó felújításával kapcsolatban jelezte, hogy a "biztonságos lezárást" mi terveztük és készítettük ... azonban a felújításról később még tárgyalhatunk.

június Még ebben a hónapban felterjesztettük a "Szepesi-mentésben" kiemelkedő teljesítményt nyújtó dr. Komlóssy Attilát és Ferenczy Kristófot Életmentő Emlékérem kitüntetésre. Sajnálatos módon javaslatainkat nem vették figyelembe. Vincze Ferenc azonban több sikeres bükki barlangi mentésben való részvételéért, a mentések során tanúsított magatartásáért "Életmentő" kitüntetést kapott, amire méltán büszke lehet ő is és az egyesület is.

június Ebben a hónapban készült el dr. Lénárt László környezetvédelmi szakmérnöki diplomaterve "A bányászati tevékenység során feltárt barlangok okozta környezetvédelmi problémák az Esztramos-hegyen" címmel, és ebben a hónapban volt a diplomavédés is.

júl. - aug. Július közepe és augusztus vége között hat hetet töltött Kínában egy kisebb társaság részeként Nagy Flórián, Reusz Géza, Szabó Zoltán, Tallós Tibor és Vadász István. Ez alkalommal ellátogattak a Guilin környéki karszthegyekhez is, ahol megnéztek 2-3 nem idegenforgalmi barlangot.

aug. 19. A Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat tagjaként az egyesület három fővel (Nagy Zsuzsanna, Vincze Klára, Reusz Gábor) képviseltette magát a Bükk-fennsík lezárását célzó Zöld Párt/BNP akcióban.

szept. 21-23. A "Szepesi-baleset szervezői" újabb nyílt napot hirdettek meg a Bükkben, amihez túravezetői segítségünket kérték. Udvariasan, de nagyon határozottan elhárítottuk, és a jövőbeni együttműködéshez személyes megbeszélést javasoltunk.

okt. 10. Az egyesület belépett a Magyar Természetbarát Szövetségbe.

nov. 1-2. A B.-A.-Z. megyei egyesületek II. Nyílt napján a miskolci Rónai Művelődési Házban egyesületünk - a csoport életét bemutató, "MLBE 1952-1990." feliratú és sok fotót tartalmazó - nagy méretű táblával, képeslapbemutatóval és diavetítéses előadással szerepelt.

november Miután kissé elegünk lett abból, hogy ebben az évben számos barlangi balesetnél kellett asszisztálnunk (a Szepesi-baleset ideje alatt, ugyanazon a nyílt napon a Szivárvány-barlangban is volt egy kisebb baleset, valamint később, a nyár folyamán, a Jávorkúti-víznyelőben kötélrögzítési hiba miatt 16 métert zuhant egy kutató) november végén egyesületünk kezdeményezte, hogy a Bükkben működő csoportok vezetői jöjjenek össze "barlangi mentés" ügyben. A találkozó résztvevői, Lengyel János (Myotis), Czakó László (Debreceni Búvár Klub), Mátyus Csaba (Herman O. S.C.), Nagy Zsuzsanna (MLBE), Galán Mihály (Speleo Gmk.), valamint dr. Komlóssy Attila (a Miskolci Mentőszolgálat részéről) egyetértettek abban, hogy pénz hiányában (azaz az alapvető mentéshez szükséges felszerelések nélkül) tehetetlenségünk megmaradna (hiába lennénk szervezettebbek). Ezért úgy határoztunk, hogy létrehozzuk a "Barlangkutatók Észak-magyarországi Mentőszolgálatának Alapítványá"-t, amelynek alapító okirata november 30-ára el is készült. Az alapítói közgyűlés dr. Komlóssy Attilát a kuratórium elnökévé, Ónodi Lászlót ügyvezető elnökévé választotta. Az alapító tőke 70.000,- Ft volt. Az alapítvány végleges bejegyzése 1991. január 8-án történt meg.

Az évközbeni alapszabály-módosítás és az alapítványok létrehozásának előkészítője és bejegyzője Nagy Zsuzsanna volt.

1991.

Ebben az évben nem jelent meg az évkönyvünk! A már 1976-ban tervezett, de először csak 1977-ben kiadott első évkönyv óta erre eddig csak a számos nehéz problémával terhelt 1979-es évben (kényszerű távozásunk a MEAFC-tól, az egyesület alapítása, ...) volt példa.

Az MKBT év végi közgyűlésén létszámunkra való tekintettel 13-an vehettünk volna részt. Sajnos csak 12-en érkeztünk meg Budapestre, s talán ennek is "köszönhető", hogy egyetlen szavazattal maradt le a miskolci jelölt (dr. Lénárt László) a főtitkárválasztáson, melyet igen sajnáltunk. E választástól reméltük, hogy végre a vidéki tagság is szóhoz juthat a társulatban.

január 9. A mentő alapítvány és a mentéshez szükséges anyagi alapok megteremtésével párhuzamosan megkezdődött az Észak-magyarországi Barlangi Mentőszolgálatnak az újjászervezése is. Néhány kivételtől eltekintve mindenki az önálló egyesületté való szerveződést támogatta, kinyilvánítva, hogy csakis ebben az esetben vesznek részt a munkában. Ennek megfelelően 1990 decemberében lelkes szervezés kezdődött, melynek eredményeként januárban megalakult a "Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete". Tagjainak 70 %-a (29 fő) az MLBE tagjai közül került ki. A BMÉE az év során három mentőgyakorlatot tartott: a Fekete-barlangban, Lillafüreden egy orvoskonferenciához kapcsolódóan a felszínen és a Vecsem-bükki-zsombolyban a budapesti barlangi mentőszolgálattal közösen.

jan. 15. 50.000,- Ft-ot pályáztunk az Országgyűlés Bizottsági Főosztály pályázatán költségvetési támogatásra. (Célok: mérőeszközök, barlangjáráshoz szükséges eszközök, ruházat, barlanglezárás, publikációk.)

jan. 16-24. A mentőszolgálati tagok technikai felkészültségének megalapozása és fokozása céljából Bánkút környékén Barlangjáró II. (technikai) tanfolyamot szervezett a mentőegyesület. A felső-borovnyáki adóház épülete adott otthont, az adótorony pedig kötéltechnikai gyakorlási terepet a résztvevőknek. Az oktatást a budapesti barlangi mentőszolgálat tagjai tartották. Az egyhetes tanfolyam végén 14 fő vizsgázott.

jan. 17. Engedélyt kértünk és kaptunk a Nagymezői-hasadékbarlang (Havas-zsomboly) feltáró kutatására. Kutatásvezető dr. Lénárt László, kutatásirányító Kiss János. A tavaly megtalált kb. 32 méter mélységű akna aljáról a továbbjutás azonban nem sikerült. Engedélyt kaptunk a Nyelesgambi-barlang feltáró kutatására is. Kutatásvezetője dr. Lénárt László lett, kutatásirányítója Ferenczy Gergely. A barlangban a feltárások folytatódtak.

január dr. Gyurkó Péter ismételten leírta az 1986-ban alapított Láner Olivér Kupa (azt hittük elveszett) "alapítólevelét". Az új leírás (a közben megtalált) régi változat bővített kiadása lett, mivel már tartalmazta az odaítélés módjának, a szavazás lebonyolításának időközben szokássá vált rendjét, szabályait is.

április Nagy István okleveles építészmérnöktől "szerkezeti szakvélemény"-t kértünk és kaptunk a létrási kutatóház épületéről és tetőtér-beépítési lehetőségéről.

ápr. 15. Levelet kaptunk Barabás Sándortól, melyben az István-lápai barlang előtti faházból ellopott hálózsákját kereste. (Több hasonló rablási eset után, 1995-ben a BNP az amúgy is düledező és egykor a TDK csoport által a hetvenes évek végén engedély nélkül épített házat lebontatta.)

máj. 17-19. Az Oktatási és Kutató Intézetek III. Országos Találkozóján, Jósvafőn szakmai előadásokat tartott Lénárt László ATOMKI-s szerzőtársakkal radon témában, Majoros Zsuzsanna pedig Észak-Magyarország nem karsztos barlangjairól.

jún. 29. - júl. 14. A Bükki Barlangkutatásért Alapítvány szervezésében expedíciójellegű görögországi körútra indultunk autóbusszal, negyven résztvevővel. A fő cél az albán határ közelében levő Pindos-hegység Astraka nevű fennsíkján található Provatina és Epos aknabarlang volt, különösen a Provatina 400 méter mélységű egytagú aknája. A résztvevők számára kiadványt is összeállítottunk az út során várhatóan felkeresendő kulturális és természeti látványosságokról. Az expedíció jól sikerült, mert bár az Epost csak az utolsó fennsíki napon találtuk meg, ezért bejárására már nem került sor, de a Provatina aknáját 13-an jártuk be, és az út egyéb földtani, karsztos és hegyi látnivalói (pl. a Glyfada-márványbarlang, Olympos-hegység, ... stb.) is számottevőek voltak. (Az Astraka elmaradt látványosságait 1994-ben pótoltuk egy kisebb létszámú expedíció keretében.)

júl. 27. - aug. 4. Az MKBT a Gerecse hegységben, Pusztamaróton egyhetes tábor formájában rendezett kutatásvezetői tanfolyamot. Mindhárom jelentkezőnk (Ferenczy Gergely, Kovács Attila, Vadász István) sikeresen elvégezte. A tanfolyam vezetője, egyik oktatója dr. Lénárt László volt.

augusztus Szeremley Szabolcs kezdeményezésére a nyári táborunk egyik munkahelye a Kis-fennsíkon levő Udvarkő lett. Az általában csak néhány fővel dolgozó feltáró csoportot Vincze Ferenc vezette, de sajnos a várható nagy barlangrendszerbe remélt bejutás nem történt meg.

okt. 14. Vezetőségi ülés. A vezetőváltás előkészítése. Viták a támogatásokról: felszereléshasználat, útiköltség-térítés, telefonköltség, ...

1992.

Az év legjelentősebb felfedezése a Láner- és a Szepesi-barlang összefüggésének bizonyítása volt. A rendkívül pontos térképek elkészítése (Kovács Zsolt) és egymásra vetítése után több kopogtatási akciót szerveztünk a két barlang végpontjainál, s a "hallható" eredmény már akkor biztató volt. Azonban újabb fordulatot hozott a Szepesi-barlang Ny-i ágában található II. szifon kiszáradása, ugyanis a szifonon túli részben egy eddig még be nem járt 50 méteres kürtőt találtunk, melynek vége a Láner Olivér-barlang tavalyi évben lebetonozott bejárati szakaszát közelítette meg a felmérés szerint. Egy újabb kopogtatási kísérlet során bebizonyosodott, hogy a Láner-barlang végpontja és a Szepesi-barlang II-III. szifon közötti szakasza tíz méteren belül, de elmellőzi egymást, tehát akár évekig tartó végponti bontás sem vezethet eredményre. Az új bontási pont kijelölése (Ferenczy Gergely, Kiss János) ott történt, ahol 1984-ben intenzíven huzatoló függőleges aknát bontottunk. Ennek kitöltése nagy, mozgó kövekből állt, ezért akkor beomlasztottuk és felhagytuk. Ezt követően találtuk meg 1985-ben azt a mennyezeti félcsatornát, mely a Galán-féle Tágulat felé, a Láner-ágba vezetett. Az idei téli táborban hozzáláttunk a két barlang összenyitásához a régi omladékos aknánál, s alapos ácsolási, biztosítási munka mellett a következő évre valószínűsítettük az eredményt. (A "leküzdendő" távolságot akkor 6-8 méterre becsültük.)

jan. 16-18. Az 1990-es lentalvásos túra kedvező tapasztalatai alapján az öt főre kiegészült társaság (Bátori Károly, Galán Mihály, Kovács Attila, Reusz Géza, Veres Imre) ismét háromnapos bejáró/fotós túrát tett az István-lápai-barlangban.

jan. 30. Tisztújító közgyűlés. Az új elnök: Nagy Zsuzsanna, titkárok: Kovács Zsolt (tudományos) és Veres Imre (technikai), gazdasági vezető: Kovácsné Révész Rita, pénztáros: Vincze Klára, az ell. és fegy. biz. elnöke: Galán Mihály, tagok: File Ferenc, Dajka Zoltán, vezetőségi tagok: Kovács Attila, Ferenczy Gergely, az ifjúsági tagok képviselője: Bogsán Ákos. Jutalmazások: Vadász István, Ferenczy Gergely, Kiss János, valamint kiemelkedő tevékenységéért az egyesület vezetését majd´ tíz évig ellátó dr. Lénárt László.

jan. 31. Ezzel a dátummal jelent meg az egyesület új, az új törvények szerint korrigált alapszabálya. (Törölni lehetett a "Miskolc m. j. Város Tanácsa VB. Igazgatási Osztálya felügyelete" kitételt.)

február 60.000,- Ft támogatást nyertünk el pályázatunkkal sporteszközök vásárlására a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alap Kuratóriumától. Eredményeként feltárásainkat ettől kezdve 400 m új kötél és egy akkumulátoros fúrógép segítette.

febr. 27. A vezetőségi gyűlés egyik témája egy bevezetendő (évek óta tervezett) pontrendszer alternatíváinak megvitatása volt. Az ötlet eredetileg Nagy Zsuzsannától származott, miszerint a tagok barlangos tevékenységét pontoznánk, és a teljes jogú tagságot egy bizonyos minimális értékhez kötnénk. A rendszer célja lenne, hogy az egyesület döntéseiben a mindenkori aktív tagság vegyen részt, a passzív tagság távolmaradása ne veszélyeztesse a (köz)gyűlések határozatképességét. Mivel a pontszámokban fehéren-feketén tükröződik az aktivitás, vita és személyeskedés nélkül megítélhető a mértéke. Az sem ártana, ha bizonyos tevékenységeket "jutalmazva", másokat "büntetve" sikerülne csökkenteni a barlangok terhelését a "csak bejárás" jellegű túrák visszaszorításával. A kutatási jelentések ez évi (első ízben számítógépes) feldolgozása során Botos Zsolt alkalmazott is egy bizonyos rendszert. Az évkönyvben az adatok e szerint is jelentek meg. A következő évtől azonban mind a mai napig Kovács Attila "állítja elő" a pontszámokat, kényszerből saját módszere szerint, mert bár a tagság mindig is egyetértett az aktivitás ilyen jellegű minősítésével, de a barlangok és a tevékenységek súlyozásában azóta sem sikerült megegyezni. Néhány évvel később Botos Zsolt ismét elkezdte feldolgozni az adatokat egy másik - számos érdekes statisztika és összefüggés kimutatására képes - módszer szerint. Jelenleg közel 10 éves "adatsora" van, de eddig még nem került nyilvánosságra.

febr. 29. Kettős mentés a Diabáz-barlangból. Két budapesti csoport egymástól független, de egyidejű túráin történtek a balesetek: egy felkartörött és egy agyrázkódásos lányt kellett felszínre segítenünk. A mentőegyesület első komoly, éles mentése volt ez. A miskolci, majd az országos rádiókban folyamatosan kért segítség eredményeképpen jelentős - a szükségest bőven meghaladó - önkéntes tömeg gyűlt össze a barlangnál. A mentést az események sűrűjébe megérkező (és a vezetést ellentmondást nem tűrően átvevő) budapesti barlangi mentőszolgálat fejezte be.

márc. 11. Árajánlatot készítettünk a BNP részére a Balekina-barlang felmérési, térképezési munkáiról. A kilátásba helyezett anyagi támogatás ebben az évben elmaradt, a barlang felméréséhez azonban hozzákezdtünk. A munkát végül 1993 nyaráig végeztük el, amelyért később (1994 elején) 40.000,- Ft-ot kaptunk.

A barlangban készült mérethelyes helyszínrajzokat Kovács Zsolt az akkori munkahelyén, a Miskolci Egyetem Földtan-Teleptani Tanszékén Fuchs Péter egyetemi adjunktus ösztönzésére és segítségével számítógépbe digitalizálta. Így készült el - akkoriban teljesen újszerű módon - az ország első, digitális technikával létrehozott barlangtérképe.

ápr. 2., szept. 9. Számos alkalommal "ostromoltuk" a BNP-t a kutatóház és az egyesület viszonyának rendezésére, a "jog nélküli" állapot megszüntetésére - eredménytelenül. Nem haladt a barlangok gondozásba vételére tett javaslatunk ügye sem.

ápr. 21-26. Mentőtanfolyam Arithban. Egy későbbi nagyobb létszámú tanfolyam előkészítése, tapasztalatszerzés céljából egy kisebb (négyfős) csoportban részt vettünk egy franciaországi, eredetileg franciáknak rendezett barlangi mentő-tanfolyamon. ( A "nagy" tanfolyam ugyanez év októberében lett megrendezve.)

máj. 30. - jún. 14. Csernovici kapcsolatunk révén ukrán barátaink vezetésével, nyolc fő részvételével igen sikeres túrát tettünk a Krím-félsziget déli részének fennsíkjain és barlangjaiban. Hazafelé a Podóliai-hátság néhány jelentősebb gipszbarlangját is meglátogattuk.

jún. 26-28. Az Aggteleken megrendezett barlangnapon soha nem látott létszámmal, 40 fővel vettünk részt. A Marcel Loubens Kupán 3 csapatunk indult. Az elért eredményeink is jelentősek voltak: a Bogsán Ákos, Botos Zsolt, Kovács Zsolt összetételű csapatunk II. helyezést, a Bátori Károly, Dajka Zoltán, Ferenczy Gergely csapatunk a III. helyezést, a Horváth Zsuzsa, Ónodi László, Veres Imre csapatunk a XI. helyezést érte el. Persze ezzel arányos volt az esti ünneplés is.

júl. 4-11. Az MKBT Oktatási Bizottsága dr. Lénárt László vezetésével színvonalas, jó hangulatban eltöltött barlangkutatói tanfolyamot szervezett a létrási kutatóháznál 21 vizsgázó és 7 előadó részvételével, népes segítőgárdával. A 19 sikeres vizsgázó között voltak egyesületünk tagjai is: Bátori Károly, Bogsán Ákos, Botos Zsolt, Jáborcsik László, Kovács Attila és Kovács Zsolt. A nyitó hétvége jeles eseménye az Első Létrási Malacsütés volt, amelynek produktumát - egy 29 kg tömegű, szabadtűzön, sörbe mártogatott szalonnával kenegetve pirosra sült malacot - a jelenlevők korra, nemre és barlangkutatói előképzettségre való tekintet nélkül az utolsó falatig megették.

júl. 24. - aug. 9. Nyári kutatótábor. A számos jelentős feltáró és térképező túra mellett (melyek elsősorban a Nyelesgambi-barlangba irányultak, és a Ferenczy Gergely - Bátori Károly - Vadász István triumvirátus nevéhez köthetők) a tábor fő eseménye a záró hétvégére időzített találkozó, a 40 éves szervezett bükki barlangkutatás megünneplése volt. Erre az alkalomra kb. 150 fiatal és örökifjú barlangász gyűlt össze Létráson. A találkozás öröme és a nosztalgiatúrák mellett számos program színesítette a találkozót: a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületének tagjai barlangi kórházat mutattak be, volt diavetítés, közös élménybeszámoló, emlékek felidézése. A tábortűz mellett 11 társunkat avattuk barlangász balekká. Az avatást Szalai Ferenc vezette le, segítsége Vincze Ferenc volt. Az este fénypontja - a krampampuli mellett - mégis a Láner Olivér Kupa odaítélése volt, ami hagyományosan az MLBE tagságának joga és lehetősége. Ebben az évben Bátori Károlynak szavazták meg a tagok munkája és személyisége miatt a kupát, a bort és a dicsőséget. A másnap reggelig tartó vidám találkozó méltó befejezése volt az igazán eredményesnek mondható nyári tábornak.

aug. 15-30. Négy tagunk (plusz családtagok és ismerősök) vettek részt az MKBT által szervezett osztrák-német-belga barlangos tanulmányúton. Az út apropója a Helecinben (Belgium) megrendezett barlangos regionális konferencia volt, ahol dr. Lénárt László előadással szerepelt.

aug. 31. - szept. 5. Szarka György (KABK) meghívására tízen a Királyerdő néhány jelentős (Révi, Szelek, Ponoras, Stanul Foncii) barlangjában jártunk, illetve kapcsolatokat építettünk és újítottunk fel a kolozsvári csoporttal.

szept. 3. A MÁFI Bükk projektje megköszönte részvételünket, segítségünket a Létrási-Vizes-barlang víznyomjelzéses vizsgálatában, és egyúttal tájékoztatott, hogy "a festett víz az Anna-táró összes forrásában megjelent".

szept. 11. Reméltük, hogy csak félreértés volt az az eset, amikor a létrási kutatóház zárszerkezetét valaki lecserélte, miközben a kulcsok nálunk voltak ...

okt. 2-15. A Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete által szervezett barlangi mentő tanfolyamon a franciaországi Arithban egyesületünk tagjai közül 19-en vettek részt.

nov. 19. Megbízást kaptunk az Ém.-i Vízügyi Igazgatóság Vízgazdálkodási Osztályától a Róka-kút, a Disznós-, a Jávorkúti- és a Szomorú-völgyi-források, valamint a Bolhási-víznyelő havi egy alkalommal való vízhozam és vízhő mérésére. Ezért évi 5000,- Ft-ot fizettek.

1993.

jan. 14. Végre megtörtént a létrási ház átadás-átvétele a BNP-től. Az egyesület aktív taglétszámának évek óta tartó folyamatos növekedése egyre kényelmetlenebb helyzetet teremtett a létrási házban: konyhánk, étkezőnk, hálónk, öltözőnk és raktárunk volt egyben a ház középső helyisége, miközben a szomszédos szobákat senki nem használta. Mivel a ház gondozásba vételével kapcsolatos eddigi kezdeményezéseink kudarcba fulladtak, egy hétvégén átnyitottuk a szomszédos kis helyiség (az egykori gondnoki lakás) felé a falat.

Határozott lépésünkre ezen a napon a nemzeti park igazgatója (Varga Ferenc) egy bejárás során rendelkezésünkre bocsátotta a létrás-tetői kutatóház valamennyi helyiségét. A hivatalos dokumentum helyszíni, kézzel írott jegyzőkönyv volt. A házzal kapcsolatos feladatunk lett a vendégszoba üzemeltetése, a gázpalackok cseréje, a teljes területről a szemét elszállítása. Később kisebb átalakítási munkákkal (Galán Mihály vezetésével) sikerült különválasztani a háló, a konyha és az öltöző helyiségét, valamint Tóth Zoltán egykori tagtársunk rakott egy vasbetétes cserépkályhát.

febr. 4. Közgyűlés: Határozatképtelenség miatt a pontrendszer bevezetését előre hozva és nagy többséggel megszavazva, a közben érkezett tagok miatt a gyűlés lefolytatható lett. A pontrendszer jövőbeli alkalmazása nagy vitát váltott ki, hangsúlyozva a dolog morális oldalát és a pontozási rendszer finomítását. Végül a közgyűlés a részletek újratárgyalása és újabb egy év próbaidő mellett döntött. Személyi változások:

  • Gazdasági vezető: Kovácsné Révész Rita helyett Veres Imre.
  • Titkár: a jegyzőkönyv szerint Veres Imre helyett Botos Zsolt lett a másik titkár, de ennek megszavazására nem került sor, a jkv. tehát téved. Kovács Zsolt egyedült lett titkár a továbbiakban, annak ellenére, hogy 1993 augusztusának végétől 1994 áprilisának közepéig sorkatonai szolgálatát töltötte.

Jutalmazások: Bátori Károly, Botos Zsolt, Ferenczy Gergely, Veres Imre.

febr. 6-13. A Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub meghívására alkalmunk nyílt részt venni egyhetes föld alatti táborukban a Szelek-barlangjában.

febr. 15. Benyújtottuk a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által kiírt Cholnoky-pályázatra 1992-es évkönyvünk anyagát. Mint a barlangnapon kiderült, ezzel a munkával harmadik helyezést értünk el, s ezúttal (az elnyert 30.000,- Ft-tal) legalább a ráfordítás költségei is megtérültek.

Ugyancsak a barlangnapon hirdették ki, hogy a Magyarország kiépített barlangjainak idegenforgalmával foglalkozó szakdolgozat, melyet Horváth Zsuzsa készített, az egyéni kategóriában különdíjban részesült.

március Sásdi László (MÁFI) vízfestéshez kérte segítségünket a Balekina-barlangba. (Ténylegesen csak 1995-ben került sor a vízfestésre - lásd ott!)

márc. 4. A vezetőségi ülés döntése: a létrási ház "kulcsos rész"-ének térítési díja májusig 50,- Ft legyen naponta, utána kalkuláció alapján. Az erdészettel tisztázni kell a téli fűtési faigényt. A kutatóház átalakítási és bővítési terveinek engedélyezése nehézkesen halad ...

ápr. 26. Szerződést kötöttünk a Budapest Bankkal a folyószámlánk vezetésére.

május Erdély karsztvidékeiről, barlangjairól vetített Técsy Péter, a Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Klub tagja, több művészeti díj tulajdonosa, a csütörtöki csoportgyűlés idején megtartott klubesten a Tudomány és Technika Házában.

máj. 27. Az alapfokú barlangásztanfolyam kiírt vizsgaidőpontjára sem egyetlen vizsgázó, sem egyetlen oktató nem jelent meg, csak a vizsgáztatásra felkért dr. Lénárt László!

jún. 23. Keressük (levélben is, ismerőseinknél is) az általunk kutatott barlangok engedélyeit, iratait (Szepesi-, Létrási-Vizes-, Láner-, Balekina-, Cubákos-, Nagymezői-hasadék-, Savós-tetői-, Nyelesgambi-, Speizi-, Kajla-, Vénusz-, Iker-tebri-, Kis-Mogyorós-, Nagy-Mogyorós-, Zsidó-kúti-, Útmenti-, Cseresznyés-, Szamentu-, Csókás-réti-, Vadmacskás-, Kaszás-réti-vny.barlang).

júl. 5-18. Első alkalommal szerveztünk egyesületi keretek között nyári természetismereti tábort általános iskolás gyerekek részére. Az újságban, rádióban és plakátokon meghirdetett táborban két egyhetes turnusban 45 gyerek vett részt. A létrási réten felállított sátrakat a Holocén Természetvédelmi Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre, az ellátáshoz a Máltai Szeretetszolgálat is segítséget nyújtott. Az ellátási nehézségek ellenére (ugyanis kicsit alulkalkuláltuk a részvételi díjat), tartalmas hetet nyújtottunk a miskolci iskolások számára. Nagy Zsuzsanna és Vincze Klára a programokért, Vincze Ferencné az élelmezésért felelt. Minden nap felszíni túrákat tettünk a Bükk-fennsík legszebb részein. A gyerekek megismerkedtek a Bükk növény- és állatvilágával. Ellátogattunk Csipkéskútra, Jávorkútra, Bánkútra, Sebesvízre, a Garadna-völgybe. Egy-egy napot barlangozásra is szántunk: a Szent István-, az Anna-, a Létrási-Vizes-, valamint az Alabástrom-barlangba vittük el a bátrabbakat. (A sikerre való tekintettel azóta is - a 2000. év kivételével - minden évben megrendeztük a táborokat.)

júl. 26. - aug. 8. Nyári táborunk célja a Láner Olivér-barlang és a Nyelesgambi-barlang további feltárása, valamint a Balekina-barlang térképezése volt. E mellett jutott idő és ember a Cubákos-barlang bejáratának kitisztítására és újraácsolására, valamint egy szerencsés feltárásra is, a Szilfás-nyelőben a Jáspis-barlang felfedezésére. A táborban 85-en regisztráltatták magukat a két hét alatt. 47 leszállás történt, amelyből 25 feltáró, 6 térképező, 36 pedig bejáró túra volt. A tábor megrendezéséhez anyagi támogatást kaptunk a Karszt és Barlang Alapítványtól és a Természetvédők Szövetségétől. Ennek segítségével a tábori hozzájárulást napi 50 forintra tudtuk csökkenteni a résztvevők számára.

A táborunk legnagyobb eseménye egy váratlan felfedezés volt. A rég elfelejtett Szilfás-nyelőben (aminek már a nevére sem emlékeztünk, de utólag megtudtuk, hogy már a ´60-as években is már "nézegettük", a ´70-es években pedig már meg is bontottuk, de később felhagytuk) László Róbert, Lipták Roland, Apró Zoltán és Liksay László számos nagy követ és kevés suvadt törmeléket eltávolítva augusztus 6-án bejutott egy aknarendszer tetejére, ezzel felfedezték az ország negyedik legmélyebb barlangját, a Jáspis-barlangot. A felfedezőket az a kivételes szerencse is érte, hogy a barlang 190 m mélységben levő mélypontjának elérését csak a levitt kötél elégtelen mennyisége akadályozta, bontásra nem volt szükség, eltömődéssel nem találkoztak.

A tábor második hetére meghívtuk külföldi barátainkat is, melyhez anyagi támogatást nyertünk az Ezredforduló Alapítványtól. Erdélyből a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klubtól 12-en jöttek el, Ukrajnából egy vendégünk érkezett meg. Rimaszombati barátaink sajnos nem tudtak eljönni. Az egy hét alatt vendégeinknek teljes ellátást biztosítottunk. Megismerkedtek Miskolc és a Bükk-hegység nevezetességeivel, többek között kiépített barlangjaival is (Szent István, Anna, Tapolcai Barlangfürdő), valamint elvittük őket az aggteleki Baradla-barlangba, ahová még egyikük sem tudott eljutni. A záró tábortüzünknél felavattuk frissen felvett tagjainkat, s vendégeink közül az önként jelentkező balekokat (Kolozsvárról Görög István alias Rumorgánum és Balla Lehel alias Kocsmaszivacs).

aug. 14. Lagzi Létráson. Nagy Zsuzsanna és Ferenczy Gergely esküvőjét követő létrás-tetői vacsorára minden egyesületi tag hivatalos volt. Az ellátást őzpörkölt és egy harminckilós, (előző nap Létrásra szállított, és az eseményig a Létrási-Vizes-barlang 4 C°-os Hágcsós-termében eldugott), nyílt tűzön sütött malac képezte, s tucatnyi ajándék torta. A hajnalig tartó mulatságon nyolcvanegynéhányan vettünk részt. Az ifjú pár másnap már az egyesületi nászajándékban, egy jókora sátorban ébredt.

aug. 19. A lillafüredi erdészet nyári táborunkat követően úthasználati díj megfizetésére kötelezte egyesületünket. Hosszas tárgyalás után sikerült annyiban megállapodnunk, hogy teljes jogú tagjaink közül a legaktívabb 10 fő (vezetőségi döntés alapján) minden évben új igazolványt kaphat, amely a szomorúi sorompó - jávorkúti parkoló útszakaszon az úthasználati díj megfizetése alól mentesít. Ennek ellenében figyelemmel kísérjük az esetleges illetéktelen fakitermeléseket, s ezekről értesítjük az erdőgazdaságot. Az évente kiadott engedély néhány év után megváltozott, kibővült, a Bükk összes útjának használatára feljogosított. Az engedélyek kiadása 2001-ben szűnt meg a jávorkúti út ingyenessé válásával. (Ezzel azonban a forgalom elől elzárt bükki utak használati jogát sajnos elvesztettük.)

augusztus Egyesületünk tagjai - egymástól függetlenül - két külön szervezett csoportban is jártak Szlovéniában a klasszikus karszton, csaknem ugyanabban az időben, nagyjából azonos útvonalon és részben ugyanazokban a barlangokban.

Az egyik csapatot Ferenczy Gergely, Nagy Zsuzsanna, Mogyorósi Judit, Kovács Attila, Kovács Attiláné és Kovács Mátyás alkotta, és a Mackovica, Stota jama, Vilenica, Lipiska, Jama v Partu pri Ogradi, Divaska jama, Skamprlova és a Skocjanske barlangokban jártak.

A másik társaságban Balla Béláné, Fodor Károly, dr. Lénárt László, Timkó Attila és Wolf Zoltán egy MKBT szervezésű csoport részeként a Vilenica, Grotta Gigante, Dimnice, Divaska, Lipiska, Predjama, Otoska, Pivka, Carna, Postojnska, Rakov Skocjan (Tkalca, Zelske), Planinska, Vranja, Skednena és a Krizna barlangokat látták.

szept. 22. Vezetőségi ülésen megállapítottuk a kutatóház új használati díját: tagoknak 10,- Ft, tagjelölteknek (vagy közvetlen hozzátartozónak): 20,- Ft, vendégnek: 100,- Ft naponta.

szept. 30. Fiatal és mégis évekig legaktívabb kutatótársunk, Nagy Flórián alias Fofó, munkahelyi baleset következtében 22 éves korában elhunyt. 11 éves korától tartozott közénk, számos egyesületi munkában, programban részt vett. Temetésén október 8-án mintegy 50-en róttuk le tiszteletünket koporsójánál. Emléke velünk él, róla neveztük el a Láner Olivér-barlangban megtalált összekötő járatot.

október Az Alsó-hegyre meghirdetett Barlangjáró II. technikai tanfolyamra egyesületünk 4 tagja (Reusz Géza, Galán Mihály, Bátori Károly és Burdiga Zsolt) jelentkezett, akik sikeres vizsgát is tettek. Ezúttal első alkalommal egyesületünk tagjai mint oktatók is szerepeltek a képzésben (Veres Imre, Dajka Zoltán).

nov. 4. Kutatásiengedély-kérelmet adtunk be a Jáspis-barlangra, amelyet december 6-án meg is kaptunk.

nov. 4. A BNP-nek jeleztük, hogy a Lilla-barlangot feltörték, az ajtó hónapok óta nyitva áll. Az egykori kutatási engedélyes Bányász-csoport ekkor már nem létezett, 1987-ben hivatalosan is bejelentette megszűnését. A lezárással tehát már nem tudtak foglalkozni. Az ajtót megjavítottuk, a barlangot lezártuk, a kulcsokat eltettük. Később a barlangra megkértük a kutatási engedélyt.

nov. 7. Kikérőt küldtünk Hojdák Péter részére bentlakásos Barlangjáró II. tanfolyamra, Aggtelekre.

nov. 15. A Szepesi-barlang nyitott bejáratáról az ajtót ellopták, a maradék fémszerkezetet megrongálták. Ez alkalomból sürgettük a barlang gondozásba vételéről szóló, két éve függőben levő szerződéstervezetünk aláírását.

nov. 19-21. Háznapló-bejegyzés: "Péntek este Sanya törte össze a Trabantját, szombaton, miközben vontattam, én. Utána lementünk a Jáspisba. Voltunk a HBM-teremben és szomorúan tapasztaltuk, hogy meglehetősen összekoszolódott. A bejáratot lezártuk (amúgy elég ramatyul néz ki, egyáltalán nem szívderítő arra mászkálni). (Maci, Nóra, Gergő, Bütyök)"

Egy 1993. november 6-i kutatási jelentésen, melyen egyedül Ferenczy Gergely neve szerepel, a "Megjegyzés" rovatban ez olvasható: "A két ragasztott nittet beraktam. A ragasztó nem volt jó általában, így nem lettek tökéletesek. A láncok bent vannak (a Vizes 1-es bejáratánál levő láncot vittem el)." Tehát a tényleges lezárás ekkor történt.

Ferenczy Gergely szerint emlékezetes eset volt: "Akkumulátoros fúróval, 20 kg-os vaslánccal, nagy- és kiskalapáccsal, vésővel, villáskulccsal, barlangász-felszereléssel átgyalogolni a Szárdókán ..."

dec. 10. Az ellopott Szepesi-ajtó helyett beépített új ajtó költségeinek (összesen 7654,- Ft) átvállalását kértük a BNP-től.

dec. 20. Megbízást kaptunk a Geo-Center Kft.-től a Nyavalyás-hegy déli határánál elhelyezkedő Balekina- és Jáspis-barlang burkolófelülete jellemző pontjainak felmérésére.

A Jáspis-barlang sajnálatosan a nyavalyáshegyi dolomitbánya bányatelkén nyílik, és a Balekina-barlanghoz hasonlóan a termelésbe bevonható területek alá nyúlik. A bánya üzemeltetési tervének felülvizsgálata ebben az évben vált esedékessé. A természetvédelmi hatóság ezért előírta a bánya déli határánál elhelyezkedő két barlangunk bejáratának, illetve a barlangok burkolófelületét jellemző pontok koordinátáinak a meghatározását. Az ehhez szükséges pontos felmérést a téli tábor során végeztük el. A Jáspis-barlangban 86 darab fúrt fix pontot vettünk fel. A mérés acél mérőszalaggal és függőkompasszal készült. A poligonvonal alapján megállapítottuk, hogy a Jáspis-barlang 190 méter mély, azaz hazánk addig ismert barlangjai közül a negyedik legmélyebb. (Járatainak összhossza feltételezhetően 800 méter.)

dec. 29. A téli táboron folytattuk az előző év telén megkezdett helyszínen - az úgynevezett Műszűkület helyén mélyített aknában - a Láner Olivér-barlang feltárását (remélve a Szepesi-barlanghoz vezető átjáró megtalálását). Folyamatos ácsolás mellett az aknát nyolc méter mélységűre növelve egy törmelékben végződő 12 m-es hasadékot találtunk. Ezután az aznapi bontóbrigád nagy része hazaindult, három lelkesebb kutató (Bátori Károly, Ferenczy Gergely és Kiss János) azonban ott maradt a helyszínen, és az ellenkező irányba haladva 22 óra tájban végre sikerült az erősen omladékos (a feltárás után Nyugati-átjárónak elnevezett) részen az átjutás. A két barlangot összekötő (később Fofó-ág nevet kapott) járat megtalálása több okból is jelentős és tanulságos. Először is, a Bükkben ez az első barlang-összeköttetés, s országosan is csekély azoknak a barlangoknak a száma, ahol hasonló sikerült. A feltárás jó példája annak, hogy a pontos geodéziai mérés mennyit segíthet a barlangok kutatásában. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy még ha sok adat áll is rendelkezésre - pontos térképek, akusztikai vizsgálatok, levegő szagfestése, mennyezeti csatornák jelzései, egyéb morfológiai utalások, tektonikai vizsgálatok - akkor sem egyszerű kijelölni a bontási pontot, és szerencse is szükséges a végső sikerhez.

A Láner Olivér-barlang fokozottan védetté nyilvánítása érdekében kérelmet és egy Kovács Zsolt által írt összefoglaló javaslatot juttattunk el a BNP-hez, azonban a Barlangtani Intézet nem támogatta azzal az indoklással, hogy valószínűleg rövidesen megtaláljuk az összeköttetést a már fokozottan védett Szepesi-barlanggal. És valóban: az erről szóló levél az összebontás másnapján érkezett ...

Az év végén beléptünk az Életfa Környezetvédő Szövetség regionális szerveződésbe.

Bayer Gabriella (BEAC) barlangos dolgozatot írt a "Földtani Örökségünk" pályázatra segítségünkkel.

Budapesti csoportokhoz csatlakozva egy-egy tagunk az ausztriai Tonionschacht (Burdiga Zsolt, márciusban) és a Taubenloch (Veres Imre, decemberben) barlangban járt.

1994.

Az MKBT Érembizottsága a Jáspis-barlang feltárásáért egyesületünknek adományozta az évente kiosztható Vass Imre Emléklapot.

F. Nagy Zsuzsanna összeállításában "Kisiskolásokkal a Bükk-hegységben" címmel túraleírásokat (is) tartalmazó népszerűsítő kiadvány jelent meg 1000 példányban, melyben a földtani értékeknek is megérdemelt szerep jut a botanikai mellett, és szerepel benne jó néhány létrás-tetői fényképfelvétel is.

Hojdák Péter a "Földtani Örökségünk" országos diákpályázatban a Jáspis-barlangról szóló összefoglalójával III. helyezést ért el.

A Létrási-Vizes-barlangban évtizedekig szórakoztatták a túrázókat különböző feliratú táblák. Sokszor a barlangrész is ezekről kapta a nevét (pl. Kávézó, Kereszt utca, ...) Mivel többségük időközben elkorhadt vagy elrozsdásodott, és nem túl esztétikus látványt nyújtott, eltávolítottuk a barlangból. Fiataljaink - méltó büntetéseként egy csínytevésüknek - két nagy zsáknyit hordtak ki a táblaroncsokból, ma már csak elvétve maradt egy-egy.

A Szepesi-barlang ajtaját két ízben (egyszer sikeresen) próbálták feltörni. A sikeres akciót követően a BNP az ajtót megjavíttatta. A második (sikertelen) akció során a megerősített ajtó megrongálódott, a zsanérok elhajoltak, stb. Érdekesség, hogy ebben az esetben a rongálást egy 40 kg súlyú kővel kísérelték meg. Egy alkalommal lent túrázó tagjaink észleltek dörömbölést az ajtón. Mikor a felszínre értek, csak egy rendszám nélküli kékeszöld Lada 1500-ast láttak a rétről kifordulni. Ezért a feltörést rájuk bizonyítani a sorompóőr segítségével sem sikerült.

A Föld napja alkalmából tanfolyamosaink szemléletformálásán munkálkodva nagymosásban részesítettük a Szepesi-Láner-barlangrendszer Három Aranyásó-termét. Körülbelül 15 négyzetméter falfelületet mostunk le gyökérkefével, s megszabadítottuk a három évtizedes kormos firkáktól. Az ismételten felhalmozódott karbidot pedig kiszállítottuk.

A dr. Lénárt László nevével fémjelzett csepegés- és hőmérsékletmérések a Létrási-Vizes-barlangban erre az évre fokozatosan megszűntek, gyakorlatilag befejeződtek. A több mint két évtizedes adatsorok és az abból levonható következtetések számos cikk, tudományos dolgozat, doktori disszertáció alapját képezték. A radonmérésekkel, denevérmegfigyelésekkel, üledékvizsgálatokkal együtt a Létrási-Vizes a Bükk tudományosan legjobban kutatott barlangja lett. A dr. Lénárt László által vezetett vagy kezdeményezett mérések persze nem szűntek meg teljesen, csak a Létrási-Vizesből helyeződtek át más helyekre, esetleg más műszerekkel, vagy más formában végezve. (Pl. radonmérés a Margit-forrásban, a Jávor-kúti-forrásban és a Rejteki-forrásban folytatódott, utóbbi helyen folyamatosan mérő DATAQUA műszerrel is. Csepegésmérés a Szent István-cseppkőbarlangban történt, ugyanott hőmérsékletmérés is volt, mint a fent említett forrásokban és a tapolcai Termál-forrásban is.)

A Jáspis-barlang ún. Heliktites-termének képződményeiből mintát juttattunk el a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettan Tanszékére, ahol azt Mádai Ferenc közreműködésével röntgendiffrakciós vizsgálatnak vetették alá. Megállapították, hogy a heliktitek szálainak anyaga teljes mértékben aragonit; a heliktitek tövei pedig réteges eloszlásban kalcit, aragonit anyagúak. Az eredmény annyiban érdekes, hogy a barlang genetikáját tekintve hidegvizes kialakulású, az aragonit viszont főként melegvizes eredetű barlangokban található kiválás. Az aragonit hideg vízből való képződése ritka, csak bizonyos ritka fémek (elsősorban stroncium) jelenléte esetén történik meg. Magyarországon eddig nem írtak le efféle képződményt, csak a Felvidéken (Ochtinai-aragonitbarlang).

Érdekes, hogy Lénárt László a doktori disszertációjában a Létrási-Vizes-barlang mészköveinek, törmelékeinek és cseppköveinek magas stronciumtartalmáról ír. A Vizes végpontja ugyanannak a vízzáró helyzetű vulkáni (porfirit) rétegnek a déli oldalán van, aminek az északi oldalán helyezkedik el a Jáspis-barlang. Azonban a Vizesben heliktitek nem ismertek.

Az év során hét alkalommal tartottunk vezetőségi ülést. Döntöttünk rendezvényeink szervezéséről, a kutatóházzal kapcsolatos tervekről. Körlevélben kértük a tagságot: évente egy hétvégén vállaljon felügyeletet a házban, azonban a kezdeti néhány hónap után elhalt a kezdeményezés. Az egyre több munkával járó fenntartás meglehetősen sok energiát vesz el. Vincze Klára továbbtanulásával kapcsolatos távolléte miatt ideiglenesen megbíztuk Tari Edit tagjelöltet a pénztár vezetésével.

jan. 12. Kikérőt küldtünk a katonai szolgálatát teljesítő Kovács Zsolt titkár részére a januári vezetőségi ülésre és a közgyűlésre.

jan. 27. A közgyűlésen a legaktívabb teljes jogú és ifjúsági tag (Ferenczy Gergely és Burdiga Zsolt), valamint a Jáspis-barlang négy feltárója (Apró Zoltán, László Róbert, Lipták Roland és Liksay László) kaptak jutalmat.

febr. 17. Az egyesület az Ökológiai Intézettel, a Holocén Természetvédelmi Egyesülettel és Zöld Akció Egyesülettel közösen levelet intézett Tardy Jánoshoz, a KTM Természetvédelmi Hivatal elnökéhez a Garadna-völgy természeti értékeinek megmentése érdekében.

febr. 18-24. Bátori Károly, Burdiga Zsolt, Galán Mihály és Veres Imre csatlakozva a Börcsök Péter nevével fémjelzett, később páratlan sikerű feltárásokat eredményező olaszországi Gortani-expedíciók sorozatához, közel négynapos földalatti túrán vett rész. Közülük Bátori Károly és Veres Imre a végponton (-920 m) is járt.

február A kolozsvári barlangkutatók szokásos egyhetes földalatti téli Szelek-táborában két "turnusban" is részt vettek az idén tagjaink (Vincze Klára, F. Nagy Zsuzsanna, Ferenczy Gergely, File Ferenc, valamint Schreithofer Nóra). A program térképezés, bontásos feltárás és fotózás volt.

márc. 18-20. "Barlangkutatók a barlangokért" címmel találkozót szerveztünk F. Nagy Zsuzsanna vezetésével Jósvafőn. Társszervezőnk az Aggteleki Nemzeti Park volt, s az előzetes körlevélnek és vitaanyagnak köszönhetően csaknem 60, a hazai barlangkutatásban legaktívabb résztvevő fejtette ki a véleményét a hétvégén négy témakörben a hazai barlangkutatásról. Valamennyi jelentősebb irányzat, illetve képviselője szót kaphatott. Körvonalazódtak, hogy mely ügyekben lehetne hatékony előrehaladást elérni, s melyek azok az ügyek, melyekben merőben ellentétes álláspontok jelennek meg. Az MKBT szervezeti és személyi változásaira van szükség ahhoz, hogy mindez megtörténjen - kellett megállapítanunk a találkozót követően.

A találkozó után az MKBT Barlangi Szakmai Napok megszervezését határozta el, melyek máig évente megrendezésre kerülnek.

ápr. 27. F. Nagy Zsuzsanna a vezetőségi ülésen felsorolta a szabadidejének csökkenése miatt átadni kívánt vezetői teendőit: karbidbeszerzés, műszaki munkák koordinálása, tanfolyam megszervezése, kutatási jelentések begyűjtése, feldolgozása, évkönyvi anyagok begyűjtése, gyerektábor megszervezése, kutatótábor vezetése.

máj. 13-15. A Hágó Kupán a Mátyás-hegyi-barlangban az egyéni női kategóriában Horváth Zsuzsa első helyezést ér el.

máj. 19. Az Életfa Környezetvédő Szövetségtől 80.000,- Ft támogatást kaptunk az egyesület működési költségeinek fedezésére.

jún. 9. - júl. 6. Egy ötfős társaság tagjaként Kutas Tamás 15.000 km-t tett meg autóval az Amerikai Egyesült Államokban, közben jelentősebb barlangokat is érintve (mint pl. a Carlsbad- vagy a Lechuguilla-barlang). Részt vettek az amerikai barlangász találkozón Bracketville-ben, valamint a Mamut-expedíción besegítettek új részek feltárásába és térképezésébe.

jún. 12-19. Egy botanikai jellegű túra résztvevőjeként Kovács Attila Montenegro hegyeivel (Durmitor, Visitor, Prokletije) és kisebb barlangjaival (Ledena-, Savina-pecina) ismerkedett.

jún. 18-19. Barlangjáró I. tanfolyamunkon sikeresen vizsgázott: Szabó Gábor, Kertész Gábor, Kovács Gergely, Debreczeni Gábor, Tari Edit, Lukács Balázs, Lukács György, Bazsó Tamás, Papp Gergely.

július Schreithofer Nóra és Botos Zsolt (valamint Takács Irma vendégként) tíznapos túrát tett a Bihar-hegységben az Alba Regia Barlangkutató Egyesület tagjaival közösen.

júl. 24. - aug. 7. Szokásos nyári kutatótáborunkat a hagyományoknak megfelelően Létrás-tetőn rendeztük meg. A tábor vezetője Szalai Ferenc volt, a főzéssel kapcsolatos gondok nagy részét Kovács Attiláné vállalta magára. A táborban ismét több kutatási ponton (Láner-Szepesi IV. szifon, Nagy-Mogyorós, Nyelesgambi, Szárdóka K-i bontás, Láner-Szepesi bejáratok teodolitos mérése) folyt a munka, így képességei szerint valamennyi korosztály kivehette részét belőle.

aug. 12-26. Visszaút az Astrakára. Néhány Provatinát megjárt tagunk és néhány új vállalkozó (Bátori Károly, Bóta Nándor, Burdiga Zsolt, Ferenczy Gergely, F. Nagy Zsuzsanna, File Ferenc, Galán Mihály, Horn István, Hornné Kun Éva Erika, Kertész Gábor, Reusz Géza, Tari Edit és Vadász István) újra elindultak a görögországi Astraka-plató Epos-zsombolyát felkeresni. A zsombolyt az 1991-es tapasztalatok útmutatása alapján ekkor már könnyen sikerült megtalálni, és a társaság bejárta mindkét nagy barlangot (az Epost és a Provatinát is).

szept. 30 - okt. 2. A MAFC Barlangkutató Csoport Bódvaszilason, a Vecsem-forrásnál szervezte meg a Lakatos Kupát. A Pedálos kategóriában a Bátori Károly, Burdiga Zsolt, Veres Imre összetételű csapat II. helyezést ért el.

okt. 15-16. A Pireneusi Kalandos Játékok nemzetközi barlangász verseny hazai selejtezőjét Budapesten rendezték meg. Veres Imre és Burdiga Zsolt éppencsak lemaradva az első helyről II. helyezést ért el. Sajnos csak az első helyezett utazhatott Spanyolországba.

okt. 22. A Létrási-Vizes-barlangban mentési gyakorlatot tartottunk az Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületének szervezésében. A gyakorlat célja a gyakorlatlan túrázók által közkedvelt, sűrűn látogatott barlang megismerése volt a sérült hordágyban való szállítása szempontjából. A gyakorlaton egyesületünk tagjai nagy létszámban vettek részt. A gyakorlat kézzelfogható, elgondolkodtató tapasztalatokat hozott. A mentés a Tótól a Hágcsós-teremig zajlott. A sérült (Kertész Gábor, kb. 63 kg, 170 cm) az említett útvonalat 4 óra 43 perc alatt tette meg hordágyban. A Hágcsós-teremtől a kijáratig korábban már több gyakorlatot végeztünk, így nem volt értelme a további szállításnak (kb. 25 perc hordággyal). Az egész akció a hordágy leszállításával kezdődően hét órát vett igénybe. A külszínesekkel együtt 22 ember vett részt benne, köztük két újságíró. A mentés fizikailag nagyon megterhelő volt.

nov. 16. Szeizmikus mérés a Jáspis-barlangban. Az év elején három miskolci szervezettel (Ökológiai Intézet, Zöld Akció Egyesület, Holocén Természetvédelmi Egyesület) közösen a hatóságokhoz fordultunk a Garadna-völgy komplex környezet- és természetvédelmi problémáival, mely bennünket a nyavalyáshegyi dolomitbánya üzemelése miatt tett érdekeltté leginkább. A Balekina- és a Jáspis-barlang sajnálatosan közvetlenül érintett a termelésben elsősorban a márciustól rendszeressé vált robbantások miatt. A mérés a nyavalyáshegyi dolomitbánya robbantásainak hatását kívánta vizsgálni a Jáspis-barlangban. A műszerek telepítését Ferenczy Gergely, File Ferenc, Kovács Attila és Veres Imre végezte. Két helyre telepítettük a háromdimenziós rezgésérzékelőket. Az egyik csoport a bejárati szűkülethez (-10 m-re) került, a másik a Dzsenga-folyosóban lévő omladékra, ahol korábban az omlás bekövetkezett (-60 m-re). Itt, az alsó helyszínen egy véletlenül kimozdított és leguruló nagyobb kő a kábelek közül kettőt elvágott, így ezen a ponton a tér három irányában érzékelő három mérőfej közül csak egy maradt működőképes. Szerencsére személyi sérülés nem történt, és a mérés is elvégezhető maradt.

nov. 17. A vezetőségi ülés fő témája F. Nagy Zsuzsanna elnöknek az egyesület gazdasági vezetésével, (iratkezelési) hiányosságaival kapcsolatos kifogásai voltak: a volt pénztáros bizonylati fegyelmezetlensége, az ellenőrzések elmaradása, a gazdasági vezető ezirányú nemtörődömsége, a pénztár átadásának vontatottsága, ... F. Nagy Zsuzsanna bejelentette, hogy emiatt semmilyen felelősséget nem vállal, s túlterheltsége miatt a közgyűlésen egyébként is le kíván mondani.

dec. 27-31. Téli kutatótábor. A tábor céljai: térképezés a Fofó-ágban, feltáró kutatás a Szepesi-III-IV-es szifonban, illetve a Speizi-barlang végpontján, ahol vízszintsüllyesztéssel a nyugati irányba haladó patakos ágban légteres, huzatoló járatba tudtunk betekinteni. A víz visszaszivárgása miatt a további bontás szivattyú nélkül nem volt folytatható. A három munka sajnos nem párhuzamosan folyt, ennek ellenére viszonylag sikeresen végződött. A szilvesztert ismét a kutatóházban rendeztük meg, melynek egyetlen károsultja a "Béla" (a szobánk örökös vaskályhája) köré épített cserépkályha-burkolat volt. A romokat eltakarítva az újévben az első napot fent töltöttük, majd eltávoztunk.

1995.

Húsz férőhelyes vendégszobaként elkezdtük üzemeltetni a létrási kutatóház legnagyobb helyiségét. Ez alkalomból kétszintes (2x9 személyes) priccset készítettünk az ócska ágyak helyett, szivacsot vásároltunk, és huzatot varrtunk rájuk, illetve új asztalt készítettünk. Az első évben a szállás díja 150,- Ft/fő/éjszaka volt.

Több alkalommal részt vettünk a szpeleológiai oktatási rendszer megújítási kezdeményezéseiben, tárgyalási szinten elvi és gyakorlati javaslatokkal, ötletekkel (az eddigi rendszer értékelése, a leendő tanfolyami rendszer felépítése, témáik, oktatóik; barlangjáró igazolvány tervezése, ...).

Az MKBT választmánya a Karszt és Barlang Alapítvány ötfős kuratóriumába beválasztotta F. Nagy Zsuzsannát.

jan. 19. A közgyűlés előkészítése érdekében tartott vezetőségi ülésen elhangzottak:

  • A BNP papíron NEM adta át a ház használati jogát, csak szóbeli megállapodás született - azaz jóhiszemű használók vagyunk.
  • F. Nagy Zsuzsanna egy évvel a megbízatás lejárta előtt szeretett volna lemondani elnöki tisztjéről. Indoka volt, hogy az egyesülettel kapcsolatos ügyintézés mellett nem tud pénzkereső tevékenységet folytatni. Elnök jelölt volt Kovács Attila, de nem vállalta.
  • A "vezetőválság" megoldására F. Nagy Zsuzsanna további egy évre "gazdasági menedzser"-ként elvállalta volna a non-profit szervezetekkel való kapcsolattartást, a pályázati ügyek továbbvitelét, és betanított volna valakit, aki ezt a vonalat tovább vihetné. Ígérte: ehhez a forrásokat előteremti.

Megfelelő személy hiányában azonban az év folyamán a betanításra nem került sor.

jan. 24. A Miskolcról tavaly novemberben eltűnt Katona János (a Jancsi gyerek) végül Vácon "lett meg", és épen, egészségesen tért vissza a családjához. Forgács László ezredes, megyei rendőrfőkapitány a keresés szervezésében és a keresésben való személyes részvételéért pénzjutalomban részesítette Szabó Tamást és dr. Komlóssy Attilát.

febr. 18-26. Ismét az olaszországi Gortani-ban járt egy csapatunk. Bóta Nándor, Dajka Zoltán, Ferenczy Gergely, Horn István, Horváth Zsuzsa, Kertész Gábor és Veres Imre a túrázáson kívül nagysikerű filmet készítettek a barlangról. Az operatőr és a vágó Kertész Gábor volt.

március 50.000,- Ft támogatást kaptunk a Karszt és Barlang Alapítványtól szivattyúk beszerzésére. Két búvárszivattyút vásároltunk.

márc. 4. A Déli Hírlap cikkének (Kiemelték a hegy foglyát. Barlangi mentők gyakoroltak Bódvarákó mellett) érdekessége, hogy egy olyan gyakorlatról tudósít, ahol nem kaptunk engedélyt a Rákóczi-barlang tavából, tavától történő sérültszállításra, ezért felszínen gyakoroltunk Bódvaszilason. (Akkor még nyilván nem lehetett tudni, hogy 2002. január 27-31. között - a barlangban rekedt búvár mentésekor - ezekre az ismeretekre igen nagy szükség lehetett volna.)

márc. 12. Másodszor mentünk "nyöszörgő, meztelen hullát" menteni a Kecske-lyukba. A bejárattól számított 300. méter környékén, ahol egy kitermesedés után az addigi részektől jóval szűkebb járat megy tovább, egy jobb kanyarban meztelen lábhoz hasonlító cseppkőlefolyás található. Itt egy első (vagy egynéhányadik) barlangtúrás ifjú felfedező, e kellemetlenül szűk szakaszhoz érve inkább hullát talál, mintsem hogy bevallja (hasonlóan fáradt és bátor) társainak (és magának), hogy elege van a barlangászásból (aznapra). A "nyöszörgés"-t denevérek produkálták. Később, az 1998-ban készített térképünkön ez a hely Csupaszláb-szűkület néven lett megjelölve.

ápr. 21. A KTM Barlangtani Osztályának megbízásából Sásdi László (MÁFI) a BNPI és az MLBE segítségével fluoreszceines vízfestést végzett a Balekina-barlangban. A festett víz április 24-én 17.00-kor gyakorlatilag hígulást nem mutatva jelent meg az Őskohótól 200 m-re Ómassa felé, a patak jobb partján lévő mederforrásban (Wekerle-forrás).

ápr. 22. "Föld napján a Bükkért" felszíni és barlangi tisztogató akciót tartottunk a Miskolci Öko Kör és a Környezeti Nevelők Társaságával közösen.

máj. 8. Levelet írtunk a B.-A.-Z. Megyei Rendőrkapitányságnak: "Feljelentés védett területen való lövöldözés miatt".

máj. 12-14. A Hágó Kupán, Alsó-hegyen, az egyéni női kategóriában Horváth Zsuzsa, az egyéni férfi kategóriában Veres Imre ért el első helyezést.

máj. 24. Gönczöl Imre (Várpalota) elkeseredett levele a júniusi barlangnapra kilátásba helyezett létrási parkolási tilalomról. (Nem ő volt az egyetlen elkeseredett, de csak ő ragadott tollat. A többiek a helyszínen, szóban nyilatkoztak ...)

június 100.000,- Ft támogatást kaptunk az Életfától az egyesület működési költségeinek fedezésére.

jún. 23-25. Barlangnap Létráson (XXXIX). Az előkészületek hatalmas lendülettel folytak, a fő szervező F. Nagy Zsuzsanna volt. A BNP vonakodott megadni a sátrazási engedélyt. A barlangleszállások részletes rendjének előzetes megadását kérték! Később a sátrazási engedély kiadásával sokáig húzódoztak, Létrás-tető helyett a Keleti-kaput javasolták helyszínként. Pályázatokkal, szponzorok szerzésével igyekeztünk pénzt szerezni az előzetes költségekre. A büfé üzemeltetését ember és energia híján kiadtuk - később tudtuk meg, hogy a barlangnap költségei nem a regisztrációs díjakból, hanem a büfé bevételéből szoktak megtérülni. (Ez, írásbeli megállapodás hiányában, utólagos viták forrása lett.) Emblémát terveztünk, pólót nyomattunk, barlangjainkat és magunkat bemutató kiadványt állítottunk össze. Előzetesen biztonságosra építettük ki a barlangjainkat (nittelés, ácsolatok, bejáratok). A Marcel Loubens Kupa-verseny idei feladatait kitaláltuk, megszerveztük és lebonyolítottuk: telefont, szivattyút szereltünk be a Láner-barlangba. Aggregátort működtettünk a háznál, mely révén esti kivilágítás és videokivetítő működhetett. Őrzött parkolót üzemeltettünk a Tekenősi-réten, sorompót építettünk Létrásra, hordozható árnyékszéket kölcsönöztünk, kerítést építettünk, lekaszáltuk a rétet ... és rengeteg túrát vezettünk. A sikeres találkozó megszervezését az MKBT levélben köszönte meg.

júl. 20. Az Országos Munkaügyi Központtal, a KTM Kabinetirodájával és a Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztályával, a Szimabesenyői Polgármesteri Hivatallal és a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központtal folytatott kiterjedt levelezést követően - a megyében elsőként - engedélyt kaptunk polgári szolgálatos katona alkalmazására.

aug. 3-17. A szlovéniai Vilenica-kempingben megrendezett "nemzetközi" barlangász táboron tizenhatan vettünk részt Miskolcról, ezen kívül kb. negyvenen, főleg Budapestről. A tábor rosszul indult: a vendéglátók több közösségi életet vártak tőlünk, mi pedig több barlangtúrát tőlük. A találkozó végére helyreállt az egyensúly, a viták miatt azonban a szezsanai barlangászokkal a korábbi egyesületi szintű jó kapcsolatunk megszűnt. Kertész Gábor Gortani-barlangról készített filmjét nagy sikerrel mutatta be itt (is), és valószínűleg mi sem fogjuk soha elfelejteni a Skociáni-barlang szifonjánál világító kb. 60 karbidlámpa látványát.

augusztus A kért 570.000 helyett 125.000,- Ft támogatást kaptunk a Szerencsejáték Alaptól szemléletformáló barlangos kiadvány készítésére.

aug. 18-21. Az Országos Környezetvédő Ifjúsági Találkozón Felsőtárkányban F. Nagy Zsuzsanna a természetvédelmi szekció vezetője és előadója volt a veszélyeztetett barlangok témájában.

szeptember Fotódokumentációt készítettünk, illetve állítottunk össze a Speizi-barlangról (Kovács Attila, F. Nagy Zsuzsanna), valamint régebbi felvételekből a Szepesi-Láner-barlangrendszerről (Ferenczy Gergely és F. Nagy Zsuzsanna képeiből), és a Barlangtani Osztály részére adtuk le megrendelésükre.

szept. 1. A Jáspis-botrány kezdete - bár a "bomba" később (egy csoportgyűlésen szeptember végén) robbant. A Jáspis-barlangban az utóbbi két évben omlásveszélyt jelző események sorozatát követően F. Nagy Zsuzsanna segítségkérő levelet írt a BNP-nek a barlang és a barlangászok védelme érdekében, kérve, hogy a BNP (bár ne vonja vissza a kutatási engedélyünket, de) hatóságként tiltsa meg a barlang látogatását mindenkinek, az egyesületi tagoknak is! A BNP ezt részben meg is tette úgy, hogy diplomatikusan nem "tiltott" csak "javaslatot tett". Azonban máig megoszlanak a vélemények arról, hogy nem volt-e túlzott az elnök részéről a barlang veszélyességének megítélése.

A "felfedezők" viszont eddig csak hallgatólagosan, ettől kezdve azonban kimondva is, gyakorlatilag is, ki lettek tiltva "saját" barlangjukból. Mindezt évek múlva, a 13/1998. (a barlangok védelméről, látogatásáról, ... szóló) Kormányrendelet miatt kötelezően újonnan megkért kutatási engedély ki is nyilvánította, azaz a kitiltást a jog is támogatta. A helyzet csapdája, hogy a "négy fiatal" bejutása a barlangba elvileg nem volt tilos, csak gyakorlatilag nehezen kivitelezhető. (Valójában nem kitiltva lettek, hanem nem lettek bevonva az engedélyesek körébe. Ez azonban ugyanazt eredményezte.) A "felfedezők" bármely kezdeményezése a helyzet megváltoztatására egészen 2002-ig sikertelen maradt. Ekkor "jogfosztottságuk" egy szóbeli engedély eredményeként megszűnt.

szept. 1. Hasznosításiengedély-kérelmet készítettünk (F. Nagy Zsuzsanna és Ferenczy Balázs) és nyújtottunk be a KTM Term.véd.-i Hiv. Barlangtani Osztályához a Vizes- és a Szepesi-barlangra. A Barlangtani Osztály a BNP-vel közös egyeztető tárgyalást kezdeményezett november 7-re. Ugyanekkor adtuk be a létrási ház használatára vonatkozó szerződéstervezetünket is a BNP-nek. Egyikre sem kaptunk írásos választ.

szept. 16. Bóta Nándor tagunk két hónap próbaidővel megkezdte polgári szolgálatát házgondnokként Létrás-tetőn. Feladatai: hétvégi ügyelet Létráson, ajtónyitás a vendégeknek, a karbidolóhely felügyelete, a kutatási jelentések kitöltésének ellenőrzése, a szemeteszsákok beszerzése, a komposzt WC, a felszerelés, a vízmérés, az utánpótlások (gáz, mosogatószer, ...) figyelemmel kisérése, az orvvadászat, falopás, autómosás, ... stb. kihágások jelentése.

okt. 14. A "Természet gyöngyszemei és Az év természetfotósa ´95" című pályázat anyagából rendezett kiállításon F. Nagy Zsuzsanna egyik Szelek-barlangban készült felvétele is szerepelt. Úgy tűnik, hogy a zsűri végre kezdi értékelni a földtani természeti értékek formakincsét és érdekességét is (és nem csak a virágokat és a madarakat veszi észre), hiszen 1994-ben Kovács Attila barlangos fotója is, átjutva a zsűrizésen, szerepelt a kiállításon.

október "Garadna-völgyi problémák" levelei. A Garadna-patak völgyében tapasztalható negatív jelenségek miatt emelte fel szavát több természetvédő társadalmi szervezet. Az ügyben mi leginkább a völgy fölé magasodó Nyavalyás-hegy, és az azon működő dolomitbánya által veszélyeztetett Balekina- és Jáspis-barlang miatt voltunk érdekeltek. A helyzet összefoglalását "Közösen a bükki karsztért" címmel, kiadványban jelentettük meg.

október 120.000,- Ft támogatást kaptunk az Egészséges Életmódért Alapítványtól sporteszközök vásárlására.

november 180.000,- Ft támogatást kaptunk a Göncöl Szövetségtől számítógép (Laptop) vásárlására. A számítógépet meg is vásároltuk, és hosszú ideig többen is használták különböző egyesületi dokumentumok előállítására - meg természetesen játékra, és a számítógépekkel való ismerkedésre is. Sajnos gyors "lepusztulása" éppen a hordozhatósága miatt következett be - ez így van mindennel, aminek több "gazdája" van.

nov. 30. Az évkönyv szerkesztésénél először mondtuk ki: "Ne a Cholnoky-pályázat határideje legyen a meghatározó! Ha lecsúszunk is, évkönyv legyen!" A döntéssel a határidő szorításában elkapkodott, hibákkal teli kiadványok megjelenésének próbáltuk elejét venni.

dec. 14. Meghívót kaptunk a természetvédelmi törvénytervezet társadalmi vitájára.

1996.

Szóbeli tájékoztatás alapján a BNP meg van elégedve a kutatóház kezelésével, ígérte, hogy rendezi a ház jogi kérdéseit.

Tavaly őszi megbízás alapján Bátori Károly vezetésével tavaszra kicseréltük a Szepesi-barlang aknarendszerének 34-éves vaslétráit, és Galán Mihály irányítása alatt a kegyetlen hideg téli időjárásban biztonságosra kiépítettük a Láner Olivér-barlang bejárati szakaszát.

Az év első felében a Létrási-Vizes- és a Szepesi-barlangot többször is feltörték. A Vizes zárszerkezetét kivágták lángvágóval, később az egész ajtót elvitték - egy évvel később a Piplák-ház közelében találtuk meg. A Szepesi ajtaját egyszer feszítővassal, kalapáccsal feszítették fel, más alkalommal lángvágóval estek neki, de ekkor nem sikerült kinyitni. Csaknem minden alkalommal a helyszínek közelében, azonos személygépkocsik és salgótarjáni illetékességű, magukat hegymászóknak nevező, barlangok után érdeklődő egyének fordultak elő, de tetten érni nem sikerült őket. A rongálások és feltörések általában vasárnap délután történtek, amikor mi már levonultunk a fennsíkról. A barlangfeltörések kapcsán tett feljelentés ügyét bizonyítékok hiányában lezárták. Hozzátartozik a történethez, hogy tavasszal (valakik) a Hajnóczy-barlang frissen elkészült ajtaját is szétvágták lángvágóval.

jan. 23. A "denevéresek" le akarták zárni a Kecske-lyukat! Tervük a bejárati száda ráccsal való ellátása volt! Tiltakoztunk, kizártnak tartottuk a megoldhatóságát, egyéb barlangok megvizsgálását javasoltuk. Miután mindenképpen "valamilyen lezárásra" akarták elkölteni a pénzt, listát állítottunk össze azokról a barlangokról, ahol nagyobb denevérkolóniákról tudtunk. Ezeket, a megbeszélést követő néhány hónapban, tudomásunk szerint be is járták a denevérészek, de lezárásról vagy más beavatkozásról nem szereztünk tudomást. A Kecske-lyuknál pedig minden maradt a régiben ...

febr. 1. Apró Zoltán levélben kérte teljes jogúból pártoló taggá való átminősítését.

febr. 1. Tisztújító közgyűlés. Előkészítése szinte nagypolitika jellegű "választási hadjárat": jelölőbizottság, jelölőlap "vezetőségifeladat"-listával, röplap-szerű propagandabeszámoló az elmúlt időszakról ... A közgyűlésen a mandátumának végére érő F. Nagy Zsuzsanna leköszönt, új elnöknek Veres Imrét választottuk. A vezetőség többi tisztségviselője lett: Kovács Zsolt titkár, Oláh Sándor gazdasági vezeztő, Tari Edit pénztáros. Vezetőségi tagok: Vadász István, Bátori Károly, valamint Bóta Nándor és Burdiga Zsolt mint legaktívabb teljes jogú és ifjúsági tagok. Ellenőrző és fegyelmi bizottság: File Ferenc elnök, tagok: Kovácsné Révész Rita, Botos Zsolt.

Jutalmazások: Tari Edit, Bátori Károly, Veres Imre, Furdi Péter, Román Péter, F. Nagy Zsuzsanna.

Alapszabálymódosítás (Kovács Attila javaslatára): az egyidejűleg másik barlangkutató-csoportbeli tagságot kizáró kitétel törlése - megszavazva.

Névváltoztatási javaslat (Kutas Tamás): Miskolci Zsombolyos Barlangkutatók. Vita után elvetve.

márc. 14. Vezetőségi gyűlésen ismét szóba került a barlangi (fizető) idegenvezetés problémája. Konkrét javaslat, döntés nem született.

márc. 29-31. Környezet- és Természetvédő Mozgalmak Országos Találkozója - Miskolc. Szervezők - rajtunk kívül még: Holocén Természetvédelmi Egyesület, Miskolci Öko Kör, Zöld Akció Egyesület, Ökológiai Intézet. A találkozón a Központi Környezetvédelmi Alap (társadalmi szervezetek támogatási rendszerének ötfős) Bíráló Bizottságába, mely 1996-ban pályázat útján 48 millió forint sorsáról döntött, beválasztották F. Nagy Zsuzsannát. A találkozó szervezésében és lebonyolításában 9 tagunk (Veres Imre, Bátori Károly, Vincze Klára, Tari Edit, Balogh Anikó, Oláh Sándor, Lukács Balázs és György, valamint F. Nagy Zsuzsanna) vett részt.

május A Hágó Kupán a Mátyás-hegyi-barlangban az egyéni férfi kategóriában Burdiga Zsolté volt az első helyezés.

május A gyerektáborra 50-50.000,- Ft-ot kaptunk a Soros Alapítványtól és a Természetvédők Szövetségétől, a nyári kutatótáborra 60.000,- Ft-ot az utóbbitól.

jún. 8. A Borsodi Sörgyár megbízásából ekkor bonyolította először az egyesület a "Night Fever - Éjszakai Láz" elnevezésű éjszakai tájékozódási futóversenyt Botos Zsolt irányításával. A sörgyár dolgozói részére rendezett zártkörű versenyen feladatunk a pálya kijelölése, az ellenőrző pontok felállítása, az akadályok kiépítése és orvosi ügyelet biztosítása volt. Az akadályoknál barlangi és alpintechnikai eszközeink beépítése, felhasználása is feltétel volt. Ezen első alkalommal a helyszín Miskolc-Tapolca, Görömböly környéke, a megbízási díj 50.000,- Ft volt. A megbízás eztán több éven át megismétlődött (jelenleg is tart) változó helyszínekkel. A késő éjszakába-hajnalba nyúló fárasztó akadályügyelet ellenére a tagok általában számottevő létszámmal képviseltették magukat ezeken a rendezvényen. Ebben természetesen jelentős szerepet játszott az általában korlátlan mennyiségű ingyenes sörfogyasztás lehetősége ... Ez alkalommal, a verseny éjszakáját követő reggelen, egy félreérthető telefonérdeklődés miatt még Szenthe István "mentésére" is felvonultunk a Bükk-fennsíkra, a Hármaskúti-víznyelőbarlangba (Bóta Nándor, Kovács Attila, Szilágyi István, Veres Imre). Természetesen nem találtuk ott. Aggteleken volt német vendégekkel.

június Hosszú tervezgetés után négy egyesületi tagunk (Bóta Nándor, Kertész Gábor, Mihalov Csaba, Szilágyi István) feljutott Európa legmagasabb csúcsára, a 4487 m magas Mont Blanc-ra.

június A BNP létrás-tetői jelenlétünk 35. évében olyan "unikális természeti érték" védelmére való hivatkozással utasította el a természetismereti gyerektábor idejére szóló sátrazás-kérelmünket, amelyek a hivatkozott helyen (a ház előtti füves terület) vagy nincsenek, vagy éppen a 35 éves jelenlétünk (pl. a kaszálás) miatt léteznek. Ezt válaszlevelünkben is jeleztük. Jogos aggodalmaikat, melyek elsősorban a réten átfolyó patak mentén élő növényritkaságokra vonatkoztak, megalapozott érveinkkel talán sikerült hosszabb időre is eloszlatnunk. Ismételt kérésünkre végül megkaptuk az engedélyt.

júl. 25. - aug. 3. Barlangkutató expedíció Albániába. Régen készültünk ide. Már az egyesület 1991. évi (görögországi) expedíciójának egyik útvonalterve is Albánia volt. Az országot nem ismertük, de úgy gondoltuk, hogy éppen megfelelő hely lesz új, ismeretlen karsztterületek, barlangok felfedezésére. Egy bakancsos utakat szervező utazási irodával mentünk a helyszínre, majd néhány napra felköltöztünk az Észak-Albán-Alpok Thethi-völgye fölött magasodó 1700 m körüli platóra. A jellegzetes magashegyi karszton 5 olyan aknabarlangot jártunk be, amelyben valószínűleg még nem járt kutató, de igazán mély zsombolyt nem találtunk. Térképezési, tájékozódási munkánkhoz először használtunk műholdas helyzetmeghatározást (GPS-t). Az út tapasztalatszerzésnek nagyon jó volt, de sajnos a politikai helyzet azóta is lehetetlenné teszi a visszatérést.

aug. 2. A nyári kutatótáboron ismét hozzákezdtünk a Motopilpó-töbör bontásához. Az ősi víznyelőn keresztül a Speizi- és a Szepesi-barlangok közötti szakaszba reméltünk bejutni. (A hely neve az évtizedekkel ezelőtt itt dolgozó kutatóktól származik, az alias-neveikből lett összerakva: Mózes, Lipót, Pogácsa.) A tábor alatt 10 alkalommal dolgoztunk ezen a helyen, ami a kutatóakna 6 méteresre mélyítéséhez és kiácsolásának elkezdéséhez volt elegendő.

aug. 9. A nyári tábor tizedik napján megtörtént a már hat éve bontott lusta-völgyi Nyelesgambi-barlang legjelentősebb bejutása. Egy olyan kisebb (bár a barlangban eddig a legnagyobb) terembe jutottak be a feltárók, ahol a falat szép cseppkőlefolyások díszítették, és az egyik részen, közel a falhoz, egy - a Bükkben egyedülálló - egyméteres, mindkét végén odanőtt szalmacseppkövet lehetett megcsodálni. Azóta sajnos már nem, mert egy héttel később már csak a romjait találták meg a lefotózására indulók.

aug. 11-16. Intenzíven kerestük Encs Pétert, egykori pártoló tagunkat, aki rövid ideig ezévi nyári táborunkon is előfordult, de onnan haza már nem érkezett. Először csak a rendőrségnek besegítve, később sokkal intenzívebben, mentőkutyásokat és önként jelentkező "látó"-kat is bevonva nagy területeket fésültünk át a Bükk keleti felén, néha módszeresen, néha különböző elvi megfontolások alapján kiválasztott területen ... hiába.

szept. 25. 80.000,- Ft támogatást kaptunk az Életfától működési költségekre.

dec. 7. Fantasztikus volt a helyszín. Talán ezért is sikerült olyan jól Cseh Lenke Erzsébet és dr. Lénárt László esküvője az Anna-barlangban, a Szomorúfűz termében és a Szívnél.

dec. 12-16. Zagan. Barlangász találkozóra hívtak meg a zaganiak. Az egykori szoros kapcsolatot kiépítő tagjaink közül ekkor már senki nem volt aktív, de az akkori viszonyokra jellemző, hogy Burdiga Ottó és Erdei Péter valaha e kapcsolat miatt tanult meg lengyelül. Ezen az úton is Burdiga Ottó volt a tolmács. Rajta kívül a fia (Burdiga Zsolt), Maxa córka, azaz Maxi lánya vagyis Hugi (Vincze Klára) és Bátori Károly utazott ki a találkozóra. Részt vettek a Bobry Barlangászklub ünnepségén, és meglátogatták az akkoriban megvásárolt házukat Wojcieszówban.

1997.

Az évek óta folyamatosan kutatott bontási helyeink közül a lusta-völgyi Nyelesgambi-barlangban is dolgoztunk. Az idén először tartottunk őszi kutatótábort, melynek célja e barlang kutatása volt. További hagyományos bontásunk a Szepesi-barlang III. és IV. szifonja. Az itt előtörő víz miatt jelentős előrehaladásról nem beszélhetünk. A 1996-ban megkezdett Fenyves-réti-víznyelő bontása sem járt sajnos eredménnyel. A Tuskós-barlangban újrakezdtünk egy régebbi bontást, ez eredményesebbnek ígérkezik. Ismételt próbálkozások történtek a Nagy-Mogyorós-barlang omladékos szakaszain való áthatolásra is. Többen részt vettek a Bolhási-Jávorkúti-barlangrendszer Herman Ottó Csoport által szervezett feltáró munkáiban is.

Ettől az évtől jelentősen megváltozott a barlanglezárások, járatbiztosítások, kiépítések elvégzésének módja. A BNP megbízási szerződések alapján a barlangvédelmi munkákat különböző vállalkozásokkal végeztette el. E munkákban egyesületünk tagjai közel 700 munkaórát dolgoztak. Ezek a munkák más, szokásos feladatoktól is elvonták az aktív munkaerőt, de számos barlang bejárata lett biztonságosan kiépítve, illetve lettek a bejárást könnyítő műtárgyak kicserélve. Munkák a következő helyeken folytak: Szepesi-barlang (a Fofó-ág bejáratának biztosítása rakott kőfallal), Jáspis-barlang (a suvadó bejárati szakasz kiépítése rakott kőfallal), új vagy biztonságosabb ajtó került a Szepesi-, a Vizes-, a Jáspis- és a Gyurkó-lápai-barlangra valamint a Jávorkúti-víznyelőre, és új, több ponton falhoz rögzített, biztonságos létrák kerültek a Létrási-Vizes-barlangba.

A létrási házban megpróbáltuk folyamatosan javítani az elhasználódott dolgokat, így sikerült két új ajtót feltenni és készül a harmadik ajtó is. A tetőn a szétfagyott cserepek cseréje is megoldódott, és a kitört ablakokat is megjavítottuk. Új szekrény és mosogató került a konyhába Botos Zsolt révén. A kisebb-nagyobb javításokon kívül még néhány új kép is díszíti a falat.

Egy megbízásos munka keretében Kovács Zsolt, az Esztramos-hegy rendelkezésre álló szintvonalas térképeinek felhasználásával, AutoCAD programmal létrehozott térbeli térképet készített. Segítségével a felszín és a bányászat tárói fényképi hűséggel bemutathatók, tanulmányozhatók.

Dr. Lénárt László átfogó cikkben ismertette az Esztramos-hegy barlangjait, valamint a hegy hidrogeológiai és szpeleológiai kutatásának eddigi eredményeit szakmérnöki szakdolgozata alapján. (Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az 1997-es Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválra az "Esztramos-hegy ásványai" című kiadvány került kiadásra, illetve az ásványbörze emlékbélyegzője témája is Esztramos volt.)

január Radondetektorokat kaptunk egy évre tízen sisakban való viselésre. Egy otthon hagyott háttérdetektorral és barlangi leszállásaink naplózásával Hakl József (ATOMKI) a barlangászok dózisterhelését kívánta vizsgálni. Az 1998 januárjáig tartó vizsgálat eredménye szerint a barlangászok átlagosan az éves normál háttérsugárzással azonos nagyságú dózist "szednek össze" pluszban a barlangokban, azonban létezik olyan hely is (a Cserszegtomaji-kútbarlang), ahol ennek a tízszerese is "összejöhet".

jan. 25. Elkezdtük a mészkőbánya közelében nyíló, sokáig letermeltnek hitt Nagykőmázsa-oldali-zsomboly (Danó-lyuk) térképének elkészítését Vadász István vezetésével. Sajnos a mérés a bejárati akna után elakadt. (Ezt a térképet jóval később, 2000-ben, egy megbízásos munka keretében fejeztük be.)

február Polgári szolgálatosként Kertész Gábor vette át a házgondnoki "stafétát" Bóta Nándortól, mert neki, első polgári szolgálatosunknak, 1995. szeptember 16-án megkezdett szolgálata március 16-án lejárt.

febr. 27. A közgyűlés a tagdíjat egységesen évi 1500,- Ft-ra emelte. Ezelőtt csaknem jelképes összeg (1991-ig 120, azt követően pedig 240,- Ft) volt.

április A tisztább környezetünkért szervezett "Föld Napja" megmozduláson színesfémszerzés céljára mások által "begyűjtött", "lehámozott", és az Eszperantó-forrásnál "ottfelejtett" kábelkilométerek eltakarításával próbálkoztunk meg. Kábeldarabokat a garadnai kisvasút mentén, a Hámori-tó mellett szinte mindenhol és még feljebb is találtunk. A nem kis tortúrával járó elszállítás után végül "illegális szemételhelyezéssel" kellett megszabadulnunk a veszélyes hulladéknak számító, PVC kábelköpenyes "szemetünktől", mert hivatalosan senki nem vette át tőlünk.

ápr. 28. 90.000,- Ft támogatást kaptunk a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsától a gyerektáborra.

május elején lengyel (krakkói) barlangászokat láttunk vendégül Létrás-tetőn.

jún. 15. A nyár folyamán egy hatalmas esőzés után a Vizes I. és IV. bejárata között, egy beszakadásban jelentős mennyiségű víz nyelődött el. Egy próba-bontás során régi ácsolatmaradványok kerültek a felszínre. (Régebben, az 1964-es nyári táboron, Vizes-akna néven bontották.) Alulról - a barlangból - is megvizsgáltuk a helyszínt, és megállapítottuk, hogy a víz nem jelent meg sehol az I-es és a IV-es között, a mellékjáratokban sem. Valahol máshol, még eddig ismeretlen járatban tűnt el!

júl. 9. Bátori Károly kezdeményezésére emléktáblát helyeztünk el a Láner Olivér-barlang bejáratánál az 1993-ban elhunyt Nagy Flórián (Fofó) emlékére. A barlang az utóbbi két évtizedben a csoport egyik legfontosabb kutatási területe volt, ahol a befektetett munka mindig eredményt hozott. Láner Olivér 1986-ban elhelyezett emléktáblája óta a barlang bejárata fontos hely számunkra. Minden évben meglátogatjuk egyszer a kutatóház előtti réten szedett vadvirágok koszorújával. Itt-ott gyertya vagy karbidlámpa is ég, s amikor elénekeljük a Létráson született Barlangász Himnuszt, akár tagunk legyen, akár csak vendég, mindnyájunknak szívébe markol valami, ami a közösség tagjainak sokszínűsége ellenére mindig egy: a barlangok és a kutatásuk iránti szeretet, elkötelezettség.

júl. 16. Mentés a Vizesben. Furdi Péter kulcscsontja egy létrási kerékpárbaleset után a barlangban tört el. Ellátás után (szakszerű bekötözés - dr. Komlóssy Attila), segítséggel, a saját lábán hagyta el a barlangot a IV. kijáraton (a Z-ágon hordágyban át sem fért volna).

augusztus első hetében a Bihar-hegységben túrázott, és a Glavoj körüli számos karsztjelenség közül több barlangot és zsombolyt bejárt 6 tagunk (Ozsvári Fruzsina, Veres Imre, Vadász István, Suga Norbert, Román Péter, Kovács Mátyás).

aug. 2. Dr. Riskó Ágnes és File Ferenc házasságkötése. A szertartáson és az utána következő létrási "állófogadáson" az egyesületi tagság nagy (a közgyűlésinél jóval nagyobb!) létszámban vett részt.

aug. 10-17. között részt vettünk a 12. Nemzetközi Barlangtani Kongresszuson Svájcban. MKBT szervezésben autóbusszal mentünk, odafelé és visszafelé is megnéztünk vagy két tucat kiépített barlangot. Résztvevők: dr. Lénárt László, dr. Lénárt Lászlóné, Balla Bea, Balla Béla, Lénárt Ibolya, Timkó Attila, Fodor Károly.

szept. - okt. Viták a házpénz, a házgondnok és az elnök tevékenysége, a pénzkezelés és a gyerektábor problémái körül. Nyílt magánlevelek pro és kontra ...

Az ellentétek forrása a vezetésváltással együtt járó stílusváltás és az egyesület hirtelen megváltozott (erősen visszaesett) tudományos kutatási és természetvédelmi tevékenysége. A valóságban azonban feltáró kutatás szempontjából sok munkahelyen különösebb áttörés nélküli átlagos évünk volt, túrázásban viszont kifejezett fellendülés volt tapasztalható, különösen a mélyzsombolyok (Vecsem, Csengő-lyuk, Gortani) és a magashegyek (Mont Blanc, Gross Glockner, Cima Grande) területén.

szept. 21. A Vecsem-forrásnál (Alsó-hegy) rendezett Lakatos Kupán három csapatot indítottunk. Helyezéseik: első (Furdi Péter, Kertész Gábor, Veres Imre), negyedik (Botos Zsolt, Bóta Nándor, Román Péter) és hetedik (Balogh Anikó, Burdiga Zsolt, Ozsvári Fruzsina).

okt. 10. A MIVÍZ megrendelésére a Karsztvízgazda Bt. alvállalkozójaként megbízást kaptunk a barlangfürdő bővítésére bányászati módszerekkel korábban létrehozott táró (és az egész barlangfürdő) pontos geodéziai felmérésére és térképezésére. A munkát október 1. és december 20. között végeztük el Kovács Zsolt, Vadász István és Veres Imre irányításával. A teljesen vízszintes táró több jelentős függőleges üreget harántolt, melyekben két helyen meleg karsztvíz is előbukkant. Az elkészült térkép kizárólag a megbízó tulajdona, általunk sajnos nem publikálható. (Egyszerűsített változatát azonban ebben a könyvben közöljük, illetve végletekig leegyszerűsített formában 1999-ben a vízművek megjelentette a TKM sorozat Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőről szóló, 598-as számú füzetében.)

okt. 24. Az egyesület saját erőből kezdte meg a Speizi-barlang bejáratának újraácsolását. Ezt a munkát a tél, a fagyok beállta miatt átmenetileg abba kellett hagyni.

nov. 7-8. Barlangbiológiai alapmegfigyelésekbe kezdtünk az idén Balog Anikó kezdeményezésére és vezetésével a Vizesben és a Kecske-lyukban. A vizsgálat alapjául szolgált volna az országosan beindítandó biomonitoring rendszernek. Az év folyamán a rovarcsapdák kihelyezése és kéthetes gyakoriságú begyűjtése és konzerválása történt meg. Az 1998 márciusáig tervezett gyűjtés eredményét terveink szerint a téma neves szakemberei dolgozták volna fel. Sajnos a begyűjtés félbeszakadt, az eredmény feldolgozására nem került sor, a csapdákat egy idő után kihoztuk a barlangokból.

nov. - dec. A BNP megbízásából Kovács Attila elkezdte az Anna-mésztufabarlang és a Szent István-cseppkőbarlang idegenforgalmi célú fotózását. A képek terv szerint egy új ismertető kiadványba kerültek volna, de sem a kiadvány, sem az ugyancsak tervezett képeslapok nem jelentek meg. (Az ekkor készült anyagból kiválogatott 21 kinagyított fotó díszíti viszont a Szt. István-barlang azóta felépített és 2002-ben átadott új fogadóépületét.)

dec. 13. Sikeres nyílt napot tartottunk diavetítéssel, barlangtúrával - nagy létszámú érdeklődőknek.

dec. 28. A téli tábor alatt német barlangászokat kalauzoltunk a Szepesi-barlangban.

1998.

Az év elején készült el 200 órás munkaráfordítással a Kecske-lyuk térképe. A munkát Veres Imre vezette, aki sikeresen végezte el az MKBT barlangtérképezési szaktanfolyamát. A Kecske-lyuk felmérése volt a vizsgamunkája. A térkép bekerült az egyesületi és az országos térképtárba, valamint csökkentett részletességű változata megtalálható az Interneten is. Az elkészítésével hasznos tapasztalatokat szereztünk, amiket a későbbiekben más barlangokban is felhasználtunk. Ezek egyike a Vizes mérése volt, amelynek a mérését a nyári táborban elkezdtük, a téli táboron folytattuk. A teljes térkép elkészítése több évre munkát adott az egyesületnek.

A barlanglezárások és járatbiztosítások munkáit a tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is a BNPI megbízásából magánvállalkozások végezték. A munkákban többnyire a csoport tagjai vettek részt. A munkahelyek a Lilla-barlang, a Bolhási-víznyelő, a Balekina-barlang, a Fecske-lyuk, a Láner Olivér-barlang, a Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang, a Szamentu-barlang, a Vénusz-barlang, a Viktória-barlang és a Békás-zsomboly (Balla-völgyi-víznyelő) voltak.

A Karsztvízgazda Bt. megbízásából felmérés készült a Miskolc vízellátásába kapcsolt foglalt források védőidom-kijelölése kapcsán azokról a barlangokról, amelyek a forrásokat szennyezhetik. Nyitott zsombolyok, aktív, illetve időszakos víznyelők szerepeltek a kb. 50 barlangot tartalmazó listán, amelyek potenciális vagy tényleges szennyezettségéről készítettünk jelentést. Javaslatot tettünk az ellenőrzés gyakoriságára is. A munkában dr. Lénárt László vezetésével Ferenczy Gergely, Kiss János, Kovács Attila és Veres Imre vett részt.

Barlangjáró és felszíni ismereteinket, valamint a (gyerek)táborok túratapasztalatait foglalták össze Balogh Anikó és F. Nagy Zsuzsanna szerkesztők a "Barlangolások a Bükkben" című, alcímében is megfogalmazott célú (Túraajánlatok a barlangokat is kedvelő természetjáróknak) kiadványban. A MicroPress Kft. (Funák András) grafikai és tipográfiai munkája eredményeként tetszetős külsőt kapott kis könyvecske igen hasznosnak bizonyult, hamar el is fogyott, de az újrakiadására egyelőre nincs pénzünk. Az eredeti kiadás sem teljesen önerőből, hanem a Központi Környezetvédelmi Alap 550.000,- Ft-os támogatása segítségével valósulhatott meg. Elektronikus változata az egyesület Internetes honlapján megtalálható.

A tagok Internet-eléréséhez modemmel és memóriával szerettük volna bővíteni az egyesületi számítógépet, de ez az akciónk sikertelen lett.

jan. 2. Kovács Attila és Kovács Gergely a Katowice-zsombolyban (az Ördögkútban) emberi csontokat gyűjtött C14-es kormeghatározás számára. A debreceni Hertelendi-labor vizsgálata szerint a kb. 25 m mélységből, a barlang aknájának alsó részét kitöltő agyagos kőtörmelékből származó csontok átlagos kora 2440 év.

jan. 23-25. Túra Kamil Bukovsky csapatához Szepsibe (Moldava nad Bodvou), akiknek tavalyi létrási látogatását viszonoztuk ekkor. Ők a Somodi- (Pitykó-) barlangba és a rozsnyói csoport segítségével a Buzgó- (Krasznahorkai-) barlangba kalauzoltak el bennünket.

jan. 26. "A gyerektábor szervezői" írásban nyújtották be kéréseiket az egyesület vezetőségének. Egyúttal megmagyarázták, miért előnyös a gyerektábor az egyesületnek ...

Az eseményeket ténylegesen mozgató erőkről - a személyi ellentétekről és a pénzről - azonban nem vagy csak részben esett szó. A táboroztatott gyerekek előtti nyílt, vádaskodásoktól sem mentes viták miatt a márc. 23-i vezetőségi ülésnek is az egyik témája ez volt. Az egyesület tagsága és "a gyerektábor szervezői" közötti viszony rendezése érdekében határozat született a gyerektáborok számára nyújtott "szolgáltatásainkról", valamint az ezért és a ház használatáért fizetendő díjakról.

febr. 1-5. Ismét a Gortaniban jártunk: Veres Imre negyedszer; Kertész Gábor harmadszor; Horváth Zsuzsa másodszor; Furdi Péter először. Ezen a filmezős túrán a Börcsök Péter kezdeményezte új feltárások felvételével Kertész Gábor befejezte a filmjét a Gortaniról.

febr. 24. - márc. 1. Szelek-tábor. Öten (Bátori Károly, Galán Mihály, Kovács Gergely, Kovács Attila, Suga Norbert) egy hetet töltöttek kolozsvári barátaink évi rendszeres földalatti kutatótáborában a Szelek-barlangjában. A hivatalos úticél a térképezés volt, de elegendő mérőfelszerelés híján "csak" túrázni lehetett. A táborhely a Hippodromban volt, és jutott idő bőven a barlang fantasztikus távoli helyeinek felkeresésére.

febr. 26. Közgyűlés. Kovács Zsolt - addigi tevékenységének ismertetése után - lemondott titkári pozíciójáról és vezetőségi tagságáról, helyette Vadász Istvánt választották meg a jelenlevők. A vezetőség létszámát Burdiga Zsolttal egészítette ki a közgyűlés. A tagfelvételre jelentkezők közül Azari Szabolcs feltételesen (egy éven belül elvégzendő alapfokú barlangjáró tanfolyam esetén) ifjúsági, Geller Tibor teljes jogú tag lett. Dr. Gyurkó Péter javasolta Gonda Gyula tiszteletbeli taggá választását, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tagság döntött 22 nyilvántartott, már nem aktív, több éves tagdíjhátralékkal rendelkező tag névsorból való törléséről is.

március Megszületett az egyesület Internetes honlapja. A Soros Alapítvány pályázatán elnyert, már januártól működő ingyenes telefonos Internet-elérést követően Kovács Attila kezdeményezésére Botos Zsolt összeállította az első, egyetlen képernyőnyi, bemutatkozó oldalt. A kettejük által azóta is közösen szerkesztett honlap az év végére (néhány évkönyv, a "Barlangolások ..." füzet és pár év statisztikai adatai felvitele után) már több mint 5MB méretű lett.

márc. 20-22. Egyesületi szervezésű túra az Alsó-hegyre. A rendkívül hideg időben (nappal napsütéssel vegyes hóesés, éjjel -10 fok) a Szabó-pallagi házban és környékén aludtunk, és az Almási- és a Széki-zsombolyt (meg még a környéken egy pár kisebbet) jártuk be.

márc. 23. A B.-A.-Z. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Életmentő Emlékérmet adott át dr. Reusz Gézának (és Ferencsák István tűzoltónak). Az elismerés alapjául szolgáló eset 1997. augusztus 27-én történt Telkibánya közelében. Itt egy ásványokat gyűjtő egyetemista egy bányatáróban rekedt, és rosszul lett az ott lévő gázoktól. A mentőszolgálat encsi esetkocsiján kiérkező Reusz Géza lemászott a mélyedésbe, hogy mögé kerülve felszínre segítse, de ő is rosszul lett, és már csak a kezét tudta mozdítani, amikor a tűzoltók is a helyszínre érkeztek. Ferencsák István tűzoltó őrmester az üregbe benyúlva, a feléje nyúló kezet megrántva emelte ki az üreg nyílásához. Az egyetemistán azonban már nem sikerült segíteni.

ápr. 23. Kérésünkre a BNP megküldte ajánlását a tervezett "kiemelten közhasznú" minősítésünk megszerzéséhez. A megváltozó jogszabályi környezet miatt a jövőben csak az a szervezet számíthatott támogatókra, érdemleges támogatásra, amelyik "közhasznú" minősítéssel rendelkezik. Erre az igényt az év közepéig lehetett a cégbíróságnál bejelenteni. A közhasznúsághoz szükséges volt, hogy az egyesület gazdálkodása "nyílt", azaz átlátható legyen, hasonlóan a "szolgáltatásaihoz", és ki kellett zárni a politikai célú támogatás adását és elfogadását egyaránt. Mindezt az alapszabálynak is tükröznie kellett, ezért az év folyamán ezt is módosítottuk. Mindezek bonyolítását Vadász István végezte F. Nagy Zsuzsanna jogszabályi alapozását követően. Végül a B.-A.-Z. Megyei Bíróság határozata május 13-án az egyesületet "kiemelkedően közhasznúnak" minősítette.

ápr. 27. Szlovén vendégeink voltak. Néhány napon keresztül a ljubljanai Igor Perpar csapatát kalauzoltuk a Bükkben. Kapcsolatunk az Internet révén született.

máj. 16. Második polgári szolgálatos gondnokunk (Kertész Gábor tagunk) is befejezte szolgálatát.

júl. 13. Meghalt Maxi! Alig akartuk elhinni, de a hír igaz volt. Az örökmozgó, anekdotázásra mindig kész, "Éliás"-ozó, szarvasbőgést utánzó, varázspálcával vizet találó, egykor a Speizi-barlang feltárásával és a Dög-szifon átbontásával elévülhetetlen érdemeket szerző Vincze Ferenc alias Maxi, aki a csoportnak 1966 óta tagja, nincs többé. Családja körében, Létrás-tetőn délben a kutatóháznál váratlanul összeesett, és az újraélesztés is csak pillanatokra hozta vissza az életbe. A kihívott mentők már csak a halál tényét (és okát: szívinfarktus) tudták megállapítani. Szeptember 11-én lett volna 55 éves. Július 17-én temettük a Vasgyári temetőben. Utolsó útján barlangászok vitték a koporsóját, a szertartás sok száz résztvevőjétől kísérve. Kedvelt, népszerű ember volt. A sírjára hozott virágok halma a szomszéd sírhelyeket is beborította.

július második felében Schreithofer Nóra egy kisebb társasággal, a tavalyi túrájukon felbuzdulva, ismét Norvégiában járt, ezúttal már (a Gronligrotta és a Setergrotta) barlangokat is érintve.

július végén a spanyol vasúti dolgozók sztrájkja miatt "félresiklott" marokkói út során Kertész Gábor, Furdi Péter és Bóta Nándor kétszer is "útba ejtették" a Mont Blanc-t, első alkalommal sikertelen, másodszor azonban már sikeres csúcstúrát téve.

aug. 1. (Újra) elkezdtük a Létrási-Vizes-barlang térképezését. Ezen az első túrán méréselőkészítést végeztünk. (Bár a ´80-as évek elején a Szenthe István vezetésével végzett felmérésünk alapján már készült egy részletes térkép a barlangról, de a megszakadt kapcsolatunk következtében a térkép a mai napig nem került nyilvánosságra.)

aug. 10-23. 13-an indultunk el az olaszországi Carrara és Massa fölötti, márványbányáikról híres hegyekbe, a Paolo Roversi-zsomboly bejárására: Juhász Béla, Ducsai Gergely, Suga Norbert, File Gergely, Hegedűs Norbert, Kovács Mátyás, Ozsvári Fruzsina, Geller Tibor, Kiss László, Román Péter, Kovács Attila, Galán Mihály, Veres Imre). A tavasszal nálunk vendégeskedő ljubljanai Igor Perpar elevenítette fel a tavalyi, egyeztetési problémák miatt elmaradt Roversi-expedíció terveit. Útközben Szlovéniában szerettük volna bejárni a Kacna és a Golokratna-zsombolyokat, de engedély híján "csak" a fantasztikus Gradisnicába sikerült eljutnunk. A Roversi teljes bejárását ezen az úton nem terveztük a nyári árvízveszély miatt, de a barlang 300 m mélységű legnagyobb aknájának 750 m mélyen levő talppontját elérni sem volt kis feladat. A 350 m mélységben levő Bivakig mindenki lejutott, -750 méterre viszont csak kilencen. Visszaúton, a Nagyakna (Pozzo Mandini) talpától kb. 70 méteres magasságban, 30 méterre az első kikötési pont fölött, Galán Mihály felfelé mászása közben elszakadt a kötél körszövése, emiatt több métert csúszott vissza a lenyúzott kötélen. A halálfélelmet legyűrve kb. 2 óra alatt sikerült újra felmásznia a sérült szakaszon. A sikerhez nagyban hozzájárult kétévtizedes ipari-alpin tapasztalata és a tartalékként nála levő két heveder és egy 6 mm-es kötélgyűrű.

szept. 10. Fényképes cikk jelent meg a miskolci "Program Café" című műsorkalauzban a nyári olaszországi túránkról, a Roversi-expedícióról.

szept. 12. A kutatóháznál gyakran táborozó fotósoktól jött az ötlet, hogy állítsunk kopjafát Maxi emlékére. Az ötlet megvalósításaként egy emlékoszlopot állítottunk fel a kutatóház mellett, melyet Császári Domonkos bükkszentkereszti fafaragó művész készített tölgyfából. Ezen a napon emléktábortűz keretében fel is avattuk. A szétküldött meghívóknak köszönhetően számos veterán barlangász vett részt a találkozón, de Szlovákiából és Lengyelországból is érkeztek vendégek erre az alkalomra (összesen kb. 80 fő).

okt. 13. Dr. Gyurkó Péter, Kiss Attila és dr. Lénárt László Maxi Kupa néven gyorsasági versenyt alapítottak, amelyen kétfős csapatok indulhatnak a létrási ház (emlékoszlop) - Létrási-Vizes-barlang I. bejárat - IV. bejárat - létrási ház (emlékoszlop) útvonalon. A barlangi szakasz a barlang jellege miatt kötött, a felszíni útvonal viszont szabadon választható. A verseny időpontját minden évben a szokásos nyári tábor középső szombatjára terveztük.

dec. 18-20. Téli túra a Tátrában. Bár lavinaveszély miatt a sízés és a túrázás is tilos volt, a kitűzött úticélok helyett a néhol combig, hónaljig süppedő hóban legfeljebb párszáz méteres távolságokat sikerült megtenni. A hóval való küzdelembe végül belefáradva a tervezettnél korábban hazajöttek a résztvevők: Ducsai Gergely, Román Péter, Kovács Mátyás, Geller Tibor, File Gergely.

Bár az ötletet már 1989-től, a Bükki Barlangkutatásért Alapítvány létrehozásától dédelgettük magunkban, azonban Maxi halála ösztönzött bennünket komolyan arra, hogy elgondolkodjunk egy bükki (létrás-tetői) barlangász emlékhely kialakításáról. Természetszerűleg adódott volna helyként a Láner-barlang bejárata, ahol már Láner Olivérnek és Nagy Flóriánnak is helyeztünk el emléktáblát, de komolyan szóba került a Létrási-Vizes IV-es bejárata fölötti kis mészkő-gerinc, illetve az egykori partizán emlékmű rétje is.

1999.

Több új, feltárás előtt/alatt álló objektummal nőtt az egyesület által kutatott barlangok száma az év során az egyesület tevékenységébe (ismét) bekapcsolódó Várszegi Sándor munkájának eredményeként. Az első néhány "átvett" objektum a Kis-fennsíkon, a Sólyomkúti-sziklaüreg (Vidróczki-barlang) közelében található. Jelentékenyebbnek egyelőre a Kristálykapus-, a Nagy-béka- és a Manócska-barlang tekinthető.

A Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára sorozatban új füzetek jelentek meg (külön magyar, német, angol és szlovák nyelven) a Miskolc-Tapolcai Barlangfürdőről 598-as sorszámmal. A Miskolci Vízművek által közölt térkép alapja az egyesület által 1997-ben végzett felmérés. A szöveg, amely kitér a Bükk karsztjára, a foglalt források hozamára, a tapolcai termálvíz minőségére is, és részletes bejárási útmutatót tartalmaz a barlangról - beleértve a bővítés során hozzákapcsolt ágakat és a csatlakozó fürdőlétesítményeket is - teljes egészében dr. Lénárt László munkája.

Az évek óta érezhető tendencia, a barlangos aktivitás csökkenése a létrási ház "forgalmán" is látható volt. A helyzetet tovább rontotta, hogy az utóbbi egy-két évben rendszeresen Létráson tartózkodók közül többen katonának vagy iskolába mentek - ezzel Létrás (csaknem) kiürült. A házgondnok posztját sem tudtuk polgári szolgálatos katonával betöltetni (bár két saját jelöltünk is volt) - így többször is előfordult az a (sok-sok év óta nem tapasztalt) eset, hogy hétvégén a létrási házban nem volt egyesületi tag. Sőt: a helyzetet több ízben is a(z akkor még) "külsős" Gyúró Lehel "mentette" meg.

január Vadász István lemondott titkári megbízatásáról, ezzel tulajdonképpen csak a már hónapok óta kialakult tényleges helyzetet rögzítette hivatalosan is. A megürült poszt betöltését Botos Zsolt elvállalta, majd márciusban a közgyűlés közönsége személyét meg is szavazta. A közgyűlés ugyanekkor döntött egy csaknem elfelejtett, évek óta betöltetlen posztról is: alelnöknek megválasztotta Balogh Anikót.

jan. 6. Megkaptuk a 13/1998. kormányrendelet miatt megújított kutatási engedélyeket. (A Tuskós, a Nyelesgambi, a Lilla, a Létrási-Vizes, a Kis- és a Nagy-Mogyorós, a Jáspis, az Iker-tebri, a Cubákos és a Balekina-barlangra, a Szepesi-Láner-barlangrendszerre és a Motopilpó-töbörre.)

jan. 30. Búvármerülés a Szepesi-barlang Keleti-ágának tavában. Mentőgyakorlattal összekötve 16 ember szállította le a barlangba a szükséges felszerelést, építette ki a telefonvonalat, és építette meg a stéget. Aznap a tényleges kutatást (a merülést) éppen a nagy létszám miatti vízzavarosodás hiúsította meg, a víz alatt töltött pár perc alatt érdemi eredményt nem sikerült elérni. A december 31-ig érvényes merülési engedélyünknek megfelelően az év folyamán több akciót terveztünk: április 25-én eső és kisebb karsztárvíz hiúsította meg a barlangi merülést. Az augusztus végén a Szepesiben túrázó angolok jelezték: a stéget szétrombolta a víz. A december 4-i merüléselőkészítő túrán ezt kijavítottuk, és iszapfogó (fólia)gátat építettünk. A téli tábor első napjára tervezett merülés azonban ismét elmaradt: az intenzív havazás miatt az érintettek (búvárok és kisegítők) csak kis létszámban és túl későn értek a helyszínre ahhoz, hogy aznap már érdemes legyen hozzákezdeni a merüléshez.

febr. 20. A Vizes térképezése során elkezdett feltáró munkák kapcsán Burdiga Zsolt hozzálátott a Kávézóból induló kürtő kimászásához. A végül 20 m magasságig feltárt új részben azonban mászás közben egy kitört cseppkő miatt leesett, de a biztosítása megfogta, ezért nem zuhant le teljesen. Az esemény miatt a helyet később Adrenalin-kürtőnek nevezte el.

márc. 14. Ez évben mindössze egy, bár nagy lendületű térképező túra indult a Cubákos-barlang felmérésére, de kiderült, hogy ennyi nem elég. A barlang felső szinti labirintusos részeinek felmérése későbbre maradt.

márc. 16. "Ketten rohantak a Trabantba" - olvastuk az esemény másnapján az ÉSZAKMAGYARORSZÁG hasábjain ... s csak pár nap múlva tudtuk meg, hogy egy sokkal masszívabbnak bizonyult Opel és egy BMW által közrefogott és "totálkárosra" összegyűrt vétlen Trabant a "Malvinka" volt ... azaz a Lénárt-családot szállította. Bár a balesetet mindenki túlélte, de éppencsak, és gyógyulásuk is hosszadalmas. E majdnem halálos kimenetelű baleset miatt döntött úgy a nyári kutatótáboron jelenlevő tagság, hogy éppen ideje lenne dr. Lénárt László több évtizedes barlangkutatói tevékenységét, egykori (több cikluson át tartó, a kutatásban, az oktatásban és az utánpótlás nevelésben is jelentős eredményeket felmutató) elnöki tevékenységét, tudományos munkáját, az eddigi és - a sérülés miatt korlátozott mozgáslehetősége ellenére - jelenleg is aktív publikációs tevékenységét a legaktívabb kutatónak járó Láner Kupával jutalmazni.

márc. 28. Hulla a Sziklában. Az egykori lillafüredi katonai bázis sziklába vésett helyiségeibe betörni készülő férfi páros egyik tagja, a szellőzőrendszer beton aknájában a mellkasára kötött kötélben lógva megfulladt. Mentésére indulva már csak a merev, üveges szemű holttestét tudtuk kiemelni onnan.

ápr. 3. Lujza mackót kerestük a Bükkben. Lehóczki László kutyás csapatának besegítve egy filmforgatásról elcsavargott, 2½ mázsa körüli medve helikopteres keresésében vett részt Kovács Attila, Burdiga Zsolt és Szabó Tamás. A mackót végül a Huta-bércen sikerült megtalálni.

május Az egyesület néhány tagja és szimpatizánsok kb. 3 méternyi agyagos törmelék átbontása után bejutottak a régi vesszősi munkásháztól 300 méterre Ny-ra található víznyelő kb. 8-10 méternyi aknájába. A barlangot Vincze Ferenc emlékére Maxi-nyelőnek nevezték el, de később kiderült, hogy "csak" újrafeltárást végeztek. A barlangnak ez a része már ismert volt: Kis-Feketesári Kétaknás-víznyelő néven tárták fel évtizedekkel ezelőtt Várszegi Sándor és társai. A sokat ígérő feltárást a "szimpatizánsok" egy másik barlangkutató csoport keretén belül szándékoztak folytatni.

május Kovács Zsolt (Burdiga Zsolt segítségével) megbízásos munkaként 10 barlang (Bányász, Fecske-lyuk, Kis-Kőháti-zs., Lilla, Miskolc-Tapolcai Tavas-bg., Nagykőmázsai-víznyelő, Szt. István, Szirén, Vénusz, Viktória) természeti állapot-felvételi jelentését készítette el.

júl. 26. - aug. 6. A nyári tábor alatt megpróbáltuk újranyitni az évtizedek óta beomlott bejáratú Iker-tebri-barlangot. Bár a tábor első hetében kizárólag ezzel foglalkoztunk, de sem az egykor a barlangban járt kutatók emlékei, sem a korabeli dokumentáció nem segítettek hozzá a bejutáshoz. A tábor második felében a Vizes térképezését folytattuk, valamint megrendeztük a tavaly alapított Maxi Kupa barlangászverseny első futamát. A versenyt ezen első alkalommal a Kiss János - Ónodi László páros nyerte 19´ 44" idővel, azonban meg kell említeni Juhász Béla egyéni teljesítményét is: ő a távot 14´ 34" alatt futotta be! Ezt a rekordot azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalni (csak saját magának: a következő évben 1 másodpercet javított az eredményén!). A tábor második felében zagani lengyel barlangászokat és családtagjaikat (10 fő) láttuk vendégül. Ebben a főszerepet Burdiga Ottó vállalta.

júl. - aug. Az év legnagyobb barlangvédelmi munkája az évek óta beomlott bejáratú Speizi-barlang újranyitása és bejáratának biztosítása volt. Megbízásos munkaként Bátori Károly vállalkozott a feladatra az egyesület néhány tagjának segítségével. Megoldásként 8 m mély kifalazott aknát építettek a barlang bejárata fölé. Bátori Károly az év folyamán más bükki barlangokban (pl. Borókás 2., ... stb.) is végzett járatbiztosítási munkákat.

aug. 13-17. között négy tagunk (Ducsai Gergely, Kiss László, Kovács Mátyás, Ozsvári Fruzsina) a Grossglockneren túrázott. Az ítéletidő ellenére kettőjüknek (Ducsai G., Ozsvári F.) a csúcsra is sikerült feljutnia.

aug. 19-23. Angol-dán barlangász csapatot irányított hozzánk nyár elején a budapesti Nyerges Miklós. Az öt angol gyakorlott, a négy dán kezdő barlangász volt. Részben önállóan is túráztak a Bükkben (Kis-Kőháti-zsomboly), de többnyire mi kalauzoltuk őket a Létrási-Vizesben, a Szepesiben és az István-lápai-barlangban.

okt. 14., 16. Az utánpótlás érdekében ismét nyílt napot szerveztünk (csütörtökön diavetítés, szombaton barlangtúra), azonban a számos középiskolában és a Miskolci Egyetemen is meghirdetett rendezvényre (a pozitív előrejelzések ellenére) mindössze egy vendég jött el. Azóta nem láttuk.

november Ferenczy Gergely, dr. Lénárt László, Kovács Attila és Kovács Zsolt felkérésre elkészítette a KÖM Barlangtani Osztályán (Székely Kinga által) szerkesztett "Magyarország fokozottan védett barlangjai" című könyv több fejezetét. A kéziratok az eddig megjelent leírásokhoz képest számos újdonságot (pl. bejárási útmutatókat) is tartalmaznak.

nov. - dec. Az év végén ismételt ellenőrzést végeztünk a Miskolc vízellátásába bekötött források tisztaságát leginkább veszélyeztető víznyelők és barlangok közül 16-ban, többől a szennyező anyagokat is a felszínre hoztuk. A "szemét" leginkább otthagyott barlangászfelszerelés maradványa, illetve bedobott állati tetem volt, de találtunk fel nem robbant aknát is. A "takarításban" Bátori Károly, Kiss János, Kovács Attila és Veres Imre vezetésével az egyesület néhány más tagja és szimpatizánsok (pl. Csapó Zsolt) vettek részt. (Az akcióban "szereplő" barlangok: Bodzás-oldali 1. és 2. sz. zsomboly, Útmenti-zsomboly, Vártetői-barlang, Vesszős-alji-zsomboly, Szinva-parti-barlang, Pénz-pataki-víznyelő, Diabáz-barlang, István-lápai-barlang, ... stb.)

2000.

Ismét lett polgári szolgálatos házgondnokunk: a "külsős" Bodolai Márton.

februárban kezdtük el a Nagykőmázsa-oldali-zsomboly (Danó-lyuk) térképezését, komplex állapotfelmérését. A munka alapja a BNPI-től kapott megbízási szerződés volt. A barlang térképezését és állapotértékelését követően - szintén a BNPI megbízásából - került sor a bejárati akna alatti törmelékben az alsó terembe vezető átjáró járatbiztosítására, melyet Bátori Károly vezetésével az egyesület tagjai végeztek. Az év során további állapotfelméréseket is végeztünk a Balekina-, az Anna-mésztufa- és a Létrási-Vizes-barlangban, és folytattuk - bár csak néhány mérő, rajzoló túra erejéig - a Létrási-Vizes- és a Szepesi-barlang térképezési munkálatait is.

február Az MKBT októberig tartó kutatás- és túravezetői tanfolyamára eredetileg négyen jelentkeztek az egyesületünkből, azonban végül csak Bátori Károly és Kovács Zsolt bírta idővel, pénzzel és energiával, májusban sikeres vizsgát téve túravezetésből, majd novemberben Kovács Zsolt kutatásvezetésből is. A hallgatóknak és oktatóknak egyaránt megterhelő, hosszan elnyúló tanfolyam vizsgamunkájaként rendre a Nagymedve-barlang és a Danó-lyuk feldolgozását választották.

febr. 25. Tisztújító közgyűlés. Elnök: Botos Zsolt, alelnök: Bátori Károly, titkár: Suga Norbert, gazd.-i vezető: Ducsai Gergely, vezetőségi tagok: Kovács Attila, Kovács Zsolt, Azari Szabolcs, ell. biz. elnök: File Ferenc.

Várszegi Sándor, aki a csoportunk alapító tagja volt, a Bányász Csoport 1960-as megalakulásától kezdve, eleinte vegyesen nálunk és ott, később - egészen a csoport 1987-es megszűnéséig - kizárólag a Bányászoknál tevékenykedett. A Bányászok vezető, meghatározó egyénisége volt. Ezen a közgyűlésen ismételten kérte tagfelvételét az egyesületbe. A 2000. évi közgyűlés tagsága, tekintettel korára és több mint 50 éves aktív feltáró tevékenységére, kérését tiszteletbeli tagsággal honorálta.

ápr. 15. Különösen sikeres nyílt napot tartottunk: csütörtökön számos érdeklődőnek vetítéssel, szombaton még mindig jelentős számú első-barlangosoknak barlangtúrákkal. A siker "titka" az volt, hogy a rendezvény ezúttal F. Nagy Zsuzsanna kezdeményezésére a széles körben meghirdetett, tájékoztató füzettel rendelkező, viszonylag nagy tömegeket megmozgató Föld Napja 2000. (ápr. 13-22.) miskolci rendezvénysorozat részeként szerepelt.

ápr. 29. - máj. 1. között a lengyelországi (zagani) Bobry Barlangászklub tagjai látogattak el Létrás-tetőre, papot is hozva magukkal, hogy gyászmisét tartsanak Maxi (Vincze Ferenc) emlékére.

máj. 21-25. között mi látogattunk el hozzájuk, hogy megismerjük kutatási területüket, barlangjaikat és házukat Wojcieszówban, valamint részt vegyünk az általuk megrendezett országos barlangász ügyességi versenyen. A versenyen elinduló Ferenczy Gergely 5. helyezése is figyelemre méltó az "idegen pályán", Bátori Károly azonban fölényes első helyével alig hagyott valami megnyerni való díjat a hazaiaknak.

június A Miskolci Estben megjelent hirdetés szerinti "Extrém Sport Tábor", amely egyebek mellett sziklamászást és barlangászatot is ígért az "MLBE munkatársai" vezetésével, a valóságban nem a mi akciónk volt. A legális, ellenszolgáltatásért vezetett barlangi túrák problémája egyébként még mindig megoldatlan annak ellenére, hogy évek óta ismerünk árlistával ellátott hirdetéseket (budapestieket és miskolciakat) is. Az egyesület nevét többször is felhasználták a hirdetésekben.

nyár Két tagunk (Balogh Anikó és Ducsai Gergely) a nyár elejétől túravezetőként kezdett dolgozni a lillafüredi idegenforgalmi barlangokban. (Sajnos a barlangi óráik nyilvántartását nem sikerült megoldaniuk, ami a radon okozta sugárterhelésük becslését tette volna lehetővé.)

nyár Az idén tagjaink több külföldi túrán is részt vettek. A már említett lengyel úton túl Ozsvári Fruzsina és Veres Imre a Garda-tónál, Riskó Ágnes és File Ferenc Törökországban, Vadász István és Kovács Attila Szlovákiában, Geller Tibor, Ozsvári Fruzsina, Örkényi Levente és Veres Imre Horvátországban (Mamet-szakadék), 12-en pedig az Alpokban (Grossglockner, Mont Blanc) jártak. A Mont Blanc-túra után már itthon két résztvevővel (Ducsai Gergely, Kovács Mátyás) riportfilm is készült.

augusztusban végleg eltűnt a "Béla" a létrási kutatóházból. A vaskályhák sokadik generációjának utolsó tagját is felváltotta az a kandallókályha, amelyet "A Bükki Barlangkutatásért" Alapítvány maradék vagyonából vásároltunk 135.000,- Ft-ért. Bár az eltérő cső- és egyéb méretei miatt beépítése nem ment egyszerűen, de a ház közönsége által azóta csak TV-nek becézett hatalmas üvegajtajú alkotmány hamar népszerű lett. Használatával lényegesen kevesebb fával, sokkal egyenletesebb és kellemesebb meleg "varázsolható" a házba.

augusztus folyamán (a pontos dátumot nem tudjuk) feltörték a Jáspis-barlangot. A barlang kb. 1 hónapig volt nyitva, a képződmények rongálásáról nincs tudomásunk. A tetteseknek nem sikerült a nyomára akadnunk.

aug. 28. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal értesítése szerint a személyi jövedelemadók 1%-ából az egyesület számára juttatott felajánlott összeg ebben az évben 93.761,- Ft volt.

okt. 12. - nov. 30. Alapfokú barlangjáró tanfolyamot tartottunk a Technika Házában (elmélet) és Létrás-tetőn (gyakorlat). A tematikát Botos Zsolt állította össze, az oktatók az egyesület tagjaiból kerültek ki, csak a 12 tanfolyamos vizsgáztatásához hívtunk (kötelezően) külső oktatót.

nov. 20-án meghalt Sebestyén István alias Sebi, aki bár csak néhány évig volt aktív barlangász a Bükkben a ´70-es években, kitörölhetetlenül beírta nevét a barlangásztörténelembe azzal, hogy ő a szerezte a Barlangász Himnuszt. A ma már az egész barlangásztársadalom által ismert dal az általunk kiírt barlangászdal-pályázat győztes dala volt 1973-ban. Kottája és szövege néhány jelentősebb kiadványban megjelent már pár alkalommal, most azonban - hála a számítástechnika és az Internet rohamos fejlődésének és a szerzőtől kapott amatőr hangfelvételnek - az egyesület honlapján meg is hallgatható.

decemberben a meglehetősen elhasználódott ágyakat is felújíttattuk a kutatóházban. Ennek költségeit (60.000,- Ft) is "A Bükki Barlangkutatásért" Alapítvány állta.

2001.

A Szt. István-cseppkőbarlang új fogadóépületének díszítésére a BNP megvásárolt és kinagyíttatott Kovács Attila korábban megbízásukra készített István- és Anna-barlangi képeiből 19-et. További kiállított két kép a Hajnóczy- és az István-lápai-barlangban készült. A fogadóépület átadására 2002-ben került sor.

Apró Zoltán "A nyavalyás-tetői karsztterület morfogenetikája" címmel írta a Jáspis- és a Balekina-barlanggal és a Bombatölcsér-víznyelővel foglalkozó szakdolgozatát.

Galán Mihály és Ónodi László (a Speleo Kft. tagjaiként) Esztramoson olajszennyezés kármentesítését végezték. A bánya leállásáról, majd végleges megszüntetéséről és az olajszennyezésről az Új Kör-kép, az Ém.-i Körny.véd. Felügyelőség lapja is beszámolt.

A májusban nálunk vendégeskedő kielcei és zakopánei barlangászok meghívására Botos Zsolt és Gyúró Lehel Lengyelországban túrázott a debreceni Kristályosokkal. A Sniezna-ban és a Czarna-ban is jártak.

Varga Ágnes, a Herman Ottó Gimnázium tanulója, "A barlangok szerepe földtani értékeink bemutatásában és tanulmányozásában" címmel írt dolgozatot a segítségünkkel és többnyire Internetről begyűjtött anyagaink felhasználásával.

jan. 6. Sebestyén István hamvasztás utáni földi maradványait a szűk családi körben megtartott visszaemlékezésen kérésének megfelelően a Létrási-Vizes-barlang előtt, a patakba szórva engedték utolsó (barlangi) útjára.

jan. 20. Mentés a Vizesből. A híradásokban szereplő 49 éves férfi, akit szívinfarktus-gyanús rosszulléte után a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete szállított ki a Létrási-Vizes-barlang Dög-szifonjától, Kovács Attila volt. A felszínen kiderült: a már évek óta kitágult aortája repedt meg, de egy súlyos mellkasi műtét után - mint e kiadvány léte is bizonyítja - túlélte az esetet. A Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesületének ez alkalommal nyújtott teljesítményét azóta is példaként emlegetik országszerte.

febr. 15-24. A nyári külföldi túratervek között a spanyolországi Cueto-Coventosa rendszer is felmerült. Ez végül "nem jött össze", azonban Veres Imre, Hegedűs Norbert és Geller Tibor pesti barlangászokkal közös csapatban ismét felkereste az olaszországi Paolo Roversi-zsombolyt. Itt ők lettek volna a terepet ismerő túravezetők, de a nagyaknát kikerülő, a mély részek felé vezető átjárót nem sikerült megtalálni. Így, hosszas keresgélés után, -350 méterről visszafordultak. Az út második részében a társaság látogatást tett az ausztriai - egy ideig mélységi rekorder, 1632 m mély (azaz magas!) - Lamprechtsofen-barlangban is.

március Az egyesületi hordozható számítógép (a Laptop) végleg "meghalt", helyette asztali számítógépet és nyomtatót vásároltunk. A gép Suga Norbert titkárhoz került, hogy segítse az egyesület adminisztrációs feladatainak elvégzését.

márc. 10. A Kecske-lyukban és a Létrási-Vizes-barlangban 1997-ben elkezdett, de időközben kudarcba fulladt barlangbiológiai alapmegfigyelés eszközeinek maradványait eltávolítottuk a barlangokból.

ápr. 7. Egy háromnapos út során az egyesület 18 tagja kereste fel ismét Horvátországban a Mamet-szakadék felül 50, az alján 150 m átmérőjű, 200 m mélységű fantasztikus karsztaknáját.

ápr. 29. - máj. 5. Burdiga Ottó zagani barlangászokkal a Vizesben, a Szepesiben és Budapesten a Mátyás- és a Pál-völgyi-barlangban túrázott és fotózott.

jún. 15-17. Az idén sikeresen megszervezett túrát tettünk sok résztvevővel rimaszombati barátaink vendégeként a Szilistyei-karszton. A kutatóházat már nem ők kezelik, de sikerült kibérelniük erre a hétvégére, és jót túráztunk a Podbaniste- és a Nad Kadlubom-barlangban. Sajnos az év hátralevő részében hiába vártuk viszontlátogatásukat, nekik nem sikerült eljönniük hozzánk.

jún. 20. A január 20-i barlangi mentéshez kapcsolódó Életmentő Emlékérem adományozási javaslatához résztvevő- és tanúmeghallgatás volt a polgármesteri hivatalban. Tudomásunk szerint végül senki nem kapta meg az elismerést.

jún. 23. Drótos László (egykor a Miskolci Egyetemi Könyvtár informatikusa), a Magyar Elektronikus Könyvtár megbízásából három - a honlapunkon található, általunk készített vagy feldolgozott - elektronikus kiadványt kért el a MEK gyűjteménye számára:

  1. a Kordos László szerkesztette "Magyarország barlangjai" című, 1984-es kiadású, alapműnek számító könyv általunk készített Internetes-változatát,
  2. Horváth Zsuzsanna "A magyarországi kiépített" barlangok idegenforgalma című, 1992-ben írt szakdolgozatát, valamint
  3. dr. Lénárt László "A Miskolc-Tapolcai Barlangfürdő" című TKM-füzet kézirati anyagát.

jún. 23-28. Sajnos a nyári kutatótábor eseménytelen volt, gyakorlatilag elmaradt, csak a táborzáró tábortüzet rendeztük meg. Volt azért jelentős barlangos tevékenység is a nyáron, csak ez nem a tábor idejére esett: júniusban született meg a(z újra)bejutás az Iker-tebribe, illetve előtte egy nagy lendületű, kb. egyhetes, valamint pár kisebb akcióban számos barlang állapotfelvétele történt meg.

júl. 2-8. Ismét megtartottuk a gyerektábort Létrás-tetőn, de csak egy hét időtartammal. Erre az egy hétre ugyanúgy 20-on felüli volt a létszám, mint szokott egy-egy turnuson. A többi jelentkező gyereket az Ökológiai Intézet táboraiba irányítottuk át.

júl. 20. Vezetőségi ülésen az 50 éves találkozóra készülve ekkor még úgy terveztük, hogy a találkozót a barlangnappal együtt Jávorkúton rendezzük majd meg.

július végén valaki feltörte a Szepesi-barlang ajtaját. De nagyon! Belekalapálta az aknába, azaz addig püfölte valami súlyos tárggyal, amíg bezuhant. Az eset összefügghet azzal, hogy kora tavasszal ismét megjelent a salgótarjáni "Danger Angels"-autó a Bükk-fennsíkon. Néhányan találkoztak velük Bolháson. Nem voltak durvák vagy erőszakosak, azonban valami miatt nem voltak szimpatikusak. Barlangtúra-lehetőségeket firtattak. Később a BNPI munkatársa a Bolhási-víznyelőben is és a Speizi-barlangban is illegális túrán kapta a társaságot, de feltörésen tetten érni nem sikerült őket. Az ajtó belekalapálása nem az ő stílusuk, azonban előtte valaki lángvágóval is (ami viszont már nagyon is az) próbálkozott rajta sikertelenül. Novemberben valaki a Hajnóczy ajtaját is kivágta lángvágóval.

júl. 29. - aug. 4. A májusban nálunk vendégeskedő kielcei barlangászokkal közös túrán vett részt Erdélyben négy tagunk (Gyúró Lehel, Kovács Zsolt, Kovácsné Révész Rita és Vadász István). Az általában eltérő útvonalon túrázó lengyelekkel többnyire Gyúró Lehel volt együtt.

aug. 18. A nyári tábor utolsó napján rendeztük meg a III. Maxi Kupát, amelyen az első helyezést most a Román Péter - Geller Tibor páros szerezte meg, 21 perces eredménnyel. Ugyanekkor tartottuk meg a záró tábortüzet, de a Láner Kupa szavazása elmaradt.

aug. 19. Gyászszakestély Létrás-tetőn. Sebestyén Istvánra, a barlangász himnusz szerzőjére megemlékező, őt búcsúztató összejövetelt tartottunk viszonylag kis létszámú résztvevővel. A levezető elnök Szalai Ferenc, a szakest résztvevői Hájer Klára, Kiss Erzsébet, Fabó Klára, Balás László, Ferenczy Gergely, Burdiga Ottó és Botos Zsolt voltak.

aug. 23. A személyi jövedelemadó felajánlott 1 százalékából 128.364,- Ft-ot kapott az egyesület.

szept. 5. A Miskolc Városi Ügyészség törvényes jogkörében eljárva ellenőrizte az egyesület közhasznúsági szempontból jogszerű működését. Megállapította, hogy a jogszerűség alapvetően teljesül, a közgyűlési jegyzőkönyvek két apró formai hibájának kijavítása után pedig teljes mértékben.

szept. 22. Lakatos Kupa Alsóhegyen. A File Ferenc, Hegedűs Norbert, Geller Tibor összetételű csapatunk a nyolcadik helyen végzett.

szept. 29. - dec. 9. Barlangjáró II. (technikai) tanfolyamot szerveztünk saját tagjainknak. A tanfolyam tematikáját Botos Zsolt írta, a gyakorlati oktatást Bátori Károly, File Ferenc, Ónodi László és Veres Imre tartotta a négy négyfős csoportnak. A tanfolyamot még az évben mentőgyakorlattal és vizsgával szerettük volna zárni, de nem sikerült, áthúzódott a következő évre. Volt azonban éles mentés a Fekete-barlangban. Az egyik gyakorlati oktatáson (nov. 2-án) Krajnyák Erika a vállára ráboruló jókora kődarab okozta zúzódások miatt, bár a saját lábán, de a túravezetőből mentésvezetővé előlépett Ónodi László vezényelte kötélsegítséggel tudott csak kijönni.

okt. 31. Kovács Zsolt elvégzett munkáink eredményét, 15 barlang állapotfelvételi adatlapját és a Szepesi-Láner-barlangrendszer geodéziai felméréséről és térképezéséről készült előzetes dokumentációt adta át ezen a napon a KÖM Barlangtani és Földtani Osztályának.

nov. 4. Mentőkutyás speciális mentőcsapat felszíni gyakorlatát követő (engedély nélküli) "jutalom túrán" délelőtt 11-12 óra között, a Létrási-Vizes-barlang Háromszög-termének meredek és csúszós lejáratában R. Gábor túrázó leesett, és felkar törést szenvedett. A túravezető Gyurkó Gábor lebukástól való félelem motiválta önálló mentési próbálkozásai és tétovázása miatt a tényleges mentést csak kb. 5 órával később tudtuk megkezdeni. Szerencsére a sérült a mentőegyesületben begyakorolt rutinunknak köszönhetően ekkor már viszonylag gyorsan a felszínre jutott.

Ugyanezen a napon láttuk ismét Létráson a barlangfeltörésekkel és illegális túrákkal gyanúsított salgótarjáni társaság (a Danger Angels) autóját. Barlangfeltörésen ekkor sem, illegális túrán azonban sikerült tetten érni őket.

nov. - dec. Ismét - most már rendszeresnek tekinthető megbízásos munkaként - részt vettünk a Miskolc vízellátását veszélyeztető barlang- és víznyelő-szennyeződés felmérésében (Bátori Károly, Böszörményi Péter, Ferenczy Gergely, Geller Tibor, Kiss János, Kovács Attila, Veres Imre).

dec. 3. Új polgári szolgálatos végzi a házgondnoki feladatokat: a "külsős" Orehovszky István.

december Kielcei lengyel barlangászokat kalauzoltunk Aggtelek/Jósvafő környékén a hónap elején a debreceni Kristályos csoporttal. A Baradlában hosszútúrán, a Retek-ágban, valamint a Béke- és a Kossuth-barlangban is jártunk.

2002.

jan. 27-31. Barlangi búvármentés Esztramoson, a Rákóczi-barlangban országos részvétellel öt napon keresztül, táróhajtással, szlovák és cseh segítséggel, nem mindig teljes egyetértésben. A mentőegyesület tagjaiként többen részt vettünk az akcióban általában mellékszereplőként, bár pl. Szabó Tamás a kezdetektől csaknem végig a helyszínen volt, és a mentésvezetésben tevékenykedett.

A sikeres mentést követő jutalmazások kapcsán a mentő-egyesület egy oklevelet és egy festményt kapott a belügyminisztertől. Bátori Károly, aki jelentős részt vállalt a búvár megmenekülését eredményező táró kihajtásában, egy barlangálló karórát, Horn István, Ónodi László és Szabó Tamás pedig pénzjutalmat kapott a Megyei Közgyűlés elnökétől.

febr. 8. Tisztújító közgyűlés. Elnök: Suga Norbert, alelnök: Bátori Károly, titkár: Kiss László, gazd.-i vezető: Böszörményi Péter. Vezetőségi tagok: Kovács Attila, Kovács Zsolt, Azari Szabolcs. Az ellenőrző bizottság elnöke: File Ferenc lett.

febr. 10. Az [mkbt] Internetes levelezőlistán megjelent levél aláírása ("Egy régi zsombolyos") többünk (Szabó Tamás, Lénárt László, Kovács Attila) figyelmét is felkeltette. Érdeklődésünkre G. Les Seymour (egykor Szabó László, alias Colos) jelentkezett, aki ettől kezdve nagy energiával vetette bele magát a magyar barlangos életbe az Interneten keresztül, 35 év és 18.000 km távlatából.

Később az általa bérelt szerveren kaptunk gyors elérésű, megbízható helyet az egyesületi honlapnak, és "nála" üzemel azóta is az egyesület saját levelezőlistája.

Az általa létrehozott és szerkesztett Karst Page nevű honlapon folyamatosan helyet biztosít bármely karszttal és barlangokkal kapcsolatos cikkünknek, melyek nemzetközi ismertségét angolra fordítással is elősegíti.

febr. 20-24. Nyíregyháziakkal közösen több tagunk túrázott a Lamprechtsofen-barlang alsó szakaszaiban (Hegedűs Norbert, Geller Tibor, Gergely Péter, Kovács Mátyás, Forrai Mária, Román Péter, Migály Anikó).

febr. 23. Már 1999-ben az Iker-tebri-barlang első újrabontási kísérleténél megbontottuk a Ny-i szomszédját is. (Ugyanezt a mélyedést először 1952-ben bontotta meg Láner Olivér, Balogh Tamás és Schmidt Tibor, akik omladékos részbe jutottak és a törmelék között több irányban szűk, omlásveszélyes továbbjutási lehetőséget találtak.) Tavasszal a következő töbörben további próbálkozások történtek a továbbjutásra, itt ki is ácsoltuk a bontás 3-4 méternyi omladékos gödrét. Ezen a napon újabb néhány méternyi biztató továbbhaladást sikerült elérni. A feltárások kezdetén jelen levő Gergely Péter becenevéről a hely neve jelenleg: Picoluca.

márc. 1. Az egyesület nevében F. Nagy Zsuzsanna 2.603.000,- Ft teljes költségű pályázatot nyújtott be a KÖM-höz, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat "G" keretéből elnyerhető támogatásra. A végül jóváhagyott 1.000.000,- Ft-ot az 50-éves találkozó megrendezésére és a jubileumi kiadvány költségeinek fedezésére szántuk. (A pénzt sajnos csak jóval később, 2003-ban sikerült valóban kézhez kapnunk.)

márc. 18. Az Avasi Gimnáziumban kötéltechnikai bemutatót tartottunk a középiskolásoknak.

márc. 21., 23. Ismét nyílt napot rendeztünk a szokásos menetrend szerint: csütörtökön diavetítés, szombaton barlang. Közepes létszámmal 4-5 túra volt, miközben a felszínen nagy-nagy hóesést produkált az időjárás.

márc. 24. Egy mikrobusznyi, plusz egy autónyi létszámmal ismét felkerestük Szlovákiában a Pelsőci-fennsík mutatós, jó túrázási, edzési lehetőséget nyújtó, 100 m mélységű tágas aknabarlangját, a Csengő-lyukat.

ápr. 25. Ajánlást írtunk Albert László és Gyúró Lehel túravezetői tanfolyami jelentkezéséhez. A jelentős túljelentkezés miatt tartott előválogatón csak Gyúró Lehel jutott át.

ápr. 26 - máj. 1. Bár igyekeztek bennünket lebeszélni ("Pádison májusban még sízni szoktak, most még három méter hóra számíthatunk"), de mégis útra keltünk, és végül jókat túráztunk, és szép barlangokat láttunk Erdélyben, Pádis és Glavoj környékén, a Szegyesdi-völgyben és Scarisoara-n. (Galán Mihály, Kiss János, Kovács Attila és Vadász István.)

ápr. 27. - máj. 5. Legfőképpen Gyúró Lehel közreműködésével zakopánei és kielcei lengyel barlangászoknak vezettünk túrákat Aggtelek és Alsó-hegy környékén (Vecsem-, Almási-, Széki-zsomboly, Béke-, Kossuth-, Vass Imre-barlang) több csoportban.

máj. 6. Meghalt Gonda Gyula, az egyesület első, alapító elnöke. Hosszas, súlyos betegség után, megfáradt öregemberként, családjától és barátaitól elhagyva érte a halál egy öregotthonban. Végső napjaira csupán egykori barlangász társa, Leskó Péter maradt mellette. Nevéhez fűződik az egyesület létrehozása 1979-ben, a barlangi mentőszolgálat felélesztése, valamint a létrási ház "megszerzése" és berendezése.

máj. 9. A Zöld Akció Egyesület kérésére felajánlottunk a Tájsebészet program egyik (2.) díjaként egy barlangtúrát a Létrási-Vizes-barlangban. A díjat a Bánhorváti Tisztaságáért Baráti Kör nyerte, de nem tudjuk miért nem éltek ezzel a lehetőséggel.

máj. 31. Feljelentés ismeretlen tettes ellen: a május 26-án déltől 27-én délig terjedő időszakban a kutatóházból ismeretlen tettesek eltulajdonítottak kb. 200 m hosszúságú, három darabból álló, 10,5 mm-es, fehér színű, fekete beszövésű, Lanex márkájú speleo kötelet, valamint egy STIHL 021-es típusú benzinmotoros láncfűrészt.

Az eset kapcsán Feigel Lóránd felhívást tett közzé az MKBT Tájékoztatóban, hogy támogasson bennünket az, aki szereti Létrást. Ő, mint a nyíregyházi Denevéresek vezetője, rögtön élen is járt ebben 60 m kötél felajánlásával. Ezt június 2-án Csomós János át is adta nekünk.

jún. 22. Újabb túra a Mamet-szakadékba. A felszínről hatalmas szádával nyíló 200 méteres egytagú aknába való leereszkedés kalandja ismét két mikrobusznyi embert (18 főt) csábított Horvátország kopár karsztjára.

júl. 5. Eddig a napig lett volna esélyünk arra, hogy a jubileumi kiadvány megjelenhessen a találkozóra. A nézeteltérések, amelyek az ezt megelőző héten a szerkesztőbizottságban felmerültek a kiadvány tartalmával és formájával kapcsolatban, végül megakadályozták, hogy időre nyomdakész állapotba lehessen hozni. Ettől kezdve minden energiánkat másra, a találkozó szervezésére fordítottuk.

júl. 13. A mindig nagy létszámú aggteleki barlangnapon ebben az évben mi csak néhány fővel voltunk jelen. A nagy hőség miatt többen gyorsan távoztunk is.

Valamennyiünket meglepett ezért aug. 2-án az Aggteleki Nemzeti Park felszólító levele, amely renitens viselkedéssel és illegális túravezetéssel vádolta Galán Mihályt illetve az egyesületet, egy barlangnapi "fordított" Béke-túra kapcsán. Az igazságtalan vádakat és félreértéseket is tartalmazó ügy végül szabálysértési eljárás lefolytatása nélkül csendesedett le.

aug. 3-5. Készül az emlékmű a Láner-barlang töbrében. Az évek óta tervezgetett emlékhely megvalósítását nem lehetett tovább halogatni. File Ferenc gyors és határozott döntései eredményeként sikerült kitűzni a végleges helyet és elfogadtatni egy új, gyorsan kivitelezhető emlékműtervet. Néhány nap alatt Galán Mihály (mű)vezetésével el is készült az emlékmű, amely három márványtábla elhelyezésére lett alkalmas. Az F. Nagy Zsuzsanna által elkészíttetett első táblára 34 név került fel, de már a találkozón újabb kutatótársaink haláláról szereztünk tudomást. Terveink szerint kb. ötévenként újítjuk majd fel a márványtáblát a névsorral.

aug. 9-11. 50 éves találkozó. Sokan az egész hetet Létráson töltötték, és az előkészítésen dolgoztak: segítettek az emlékműnél, építették a büfét, további mellékhelyiséget, asztalt, padokat ácsoltak ... Az eső szinte állandóan esett és ez így maradt a hét végére is, bár a szombat váratlanul szinte teljesen esőmentes lett. A kellemetlen időjárás az eddigi összesen 450 egyesületi tag közül sokakat visszariasztott a részvételtől. Eljöttek azonban rimaszombati barátaink közül ketten (a Pászer testvérek), valamint lengyel barátaink a zagani Bobry klubtól, illetve a kielcei Swietokrzyski klub tagjai is. Ők ekkor (korábbi közös túráik emlékére) tiszteletbeli taggá választották Gyúró Lehelt. Megtartottuk a Maxi Kupa barlangász versenyt: a győztes ez alkalommal Ferenczy Gergely és Oláh Tamás kétfős csapata lett 17´ 55" idővel. A versenyen lengyel vendégeink is részt vettek - barlangi eltévedés miatt szerényebb eredménnyel. Az eltévedést egy kisebb baleset okozta, ugyanis a barlangban útbaigazító őrséget vállaló Csomós Jánost a szokatlanul erős vízfolyás elsodorta. Szerencsére csak kisebb sérülést szenvedett, de az őrhelyét el kellett hagynia. Délután felavattuk az emlékművet. Ezen az eseményen a helyi tévé is forgatott. Az esti tábortűzhöz már jelentős létszámmal gyűltünk össze. A Láner Kupát Kovács Attilának szavazták meg a jelenlevő tagok. A tábortűzi szokásos dalolásba a lengyelek is besegítettek. Közben meg lehetett nézni Ónodi László videofelvételeit az aznapi eseményekről, illetve az idei Mamet-túráról. A tábortűz végét jókora zápor mosta el.

aug. 12. A kiadványhoz az adatgyűjtést lezártuk.


[1] A "Miskolci" vagy "Nagymiskolci" elnevezés a hivatalos dokumentumokban sem egységes. A szövegben igyekeztünk a forrásanyagban talált változatot használni.

[2] Ez a név nem ment át a köztudatba, maradt a Szepesi-barlang.

[3] Tagjaink emlékezete és a forrásanyagként felhasznált könyv is különbözőképpen ítéli meg az eseményeket.

[4] Keresztnevét nem sikerült kideríteni.

[5] Az 1984 előtti szabályok szerint a névben a "megyei"-t kisbetűvel kell írni, 1984 után pedig naggyal. A szövegben ennek megfelelően fordul elő.

Az MLBE jubileumi évkönyve Kovács Attila - 2005.