A Bükki Nemzeti Park és turistalétesítményei
Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 18/1976-os határozata a
Bükk-hegység nagy részét Bükki Nemzeti Parkká nyilvánította, s ezen belül is
elkülönített szigorúan védett területeket.
"A BNP rendeltetése:
- Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező
természeti tulajdonságait és őrizze meg jelentős természeti értékeit.
- A természetes környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturális
felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
- Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és
idegenforgalmat."
Úgy véljük, a rendelkezés mindannyiunk legmesszebbmenő céljait szolgálja. Védjük
a természetet, ne csak igényeljük tőle a felüdülést, a szépet, a jót!
Néhány jó tanáccsal szolgálnánk a barlangokkal kapcsolatban:
A barlangüregek általában különböző mélységűek. Ennek ellenére a mélység
megállapítására a kődobálás - nem a legjobb módszer. Az aknában tartózkodó
barlangkutatót (még ha nem is látjuk) könnyen halálra kövezhetjük!
A barlangok gyakorlatlanoknak mindig veszélyesek. Ha barlangkutató van jelen, a
veszély az előző esethez képest eltörpül! Komoly barlangba csak szakavatott vezetővel
menjünk!
Ha a barlangokban kő- és csonteszközöket találunk, haladéktalanul jelentsük be
a múzeumnak. Így szakemberek bevonásával folytathatjuk a kutatást, s jelentős
természeti értékeket menthetnek meg együtt barlangkutatók és régészek.
Ne a Bükkben végezzünk olajcserét a gépkocsiban! Egy liter olaj 1 000 000
liter jó minőségű karsztvizet tesz ihatatlanná.
Örökérvényű alapszabály: a Bükk felszínén elszórt mindennemű szennyezés (ételmaradék,
olaj, szennyvíz stb.) a csapadék hatására szinte azonnal lejut a karsztvízbe! S ne
feledjük: a Bükk körüli települések döntő mértékben karsztvizet használnak ivóvízként!