Beszámoló az 1996. évi tevékenységeinkről

(Kovács Zsolt)

Egyesületünknek 1996-ban 39 teljes jogú, 11 ifjúsági, 35 pártoló és 7 tiszteleti tagja volt. Tagjelöltjeink száma az év folyamán 17 főre nőtt. Az esetenkénti érdeklődőkkel együtt teljes létszámunk 123 fő volt, melyből 79-en jártak barlangban. A kitöltött kutatási jelentések alapján tagjaink 96 hazai és külföldi barlangban 911 leszállás során 3859 órát töltöttek. (A barlangi aktivitásunkról készült statisztikát Kovács Attila készítette.)

Az év elején a régi vezetőség mandátuma lejárt. Februári közgyűlésünk óta egyesületünk Veres Imre elnök, Kovács Zsolt titkár, Oláh Sándor gazdasági vezető, Bátori Károly, Vadász István, Bóta Nándor és Burdiga Zsolt vezetőségi tagok, Tari Edit pénztáros és File Ferenc ellenőrző bizottsági vezető irányításával dolgozik.

Feltárások

Az évek óta folyamatosan kutatott bontási helyeink közül 1996-ban a lusta-völgyi Nyelesgambi-barlangban dolgoztunk. További hagyományos bontásaink (Szepesi-barlang IV. szifon, Speizi-barlang végponti szifon) a tavaszi-nyári csapadék miatt víz alá kerültek, így terelődött a figyelem a Fenyvesréti-víznyelők újrakutatása és a Motopilpo nevű, a 60-as években felhagyott bontás megindítása felé. További kutatási-feltárási tevékenység a nyavalyástetői dolomitbányában, a Nagymezői-hasadékbarlangban, a Szepesi-barlang Keleti-ágában, a nagykőmázsai mészkőfejtő környékén és külföldön, az egyesület kéthetes albániai expedíciója során folyt.

Sikert hozott a Nyelesgambi-barlang nyári tábori bontása, amikor 30 méter felszín alatti mélységben a lefelé tartó hasadék kitágítása és agyagos mészkőtörmelék kitermelése után két kb. 4-5 méter hosszú cseppköves terem tárult fel. A további járatokat szintén mészkőtörmelék zárja el.

A Motopilpo-bontás a létrási lápa déli oldalán, a Speizi- és a Láner Olivér-barlangok bejárata között, a Fehérkői Mészkő és a Vesszősi Pala határán található eltömődött, inaktív víznyelő, melyet a Szepesi-barlang IV. szifonján túli, ma még ismeretlen, ÉNy-i irányba tartó folytatásába való bejutás reményében kezdtünk meg. Augusztus végéig a bontást -6 méterig mélyítettük, s ki is ácsoltuk. A jelenlegi mélyponton a szálkőfal aláhajlik, a továbbhaladást agyagos mészkőtörmelék zárja el. A bontás során feltárt üledékrétegsor homok és kavicsfrakciója egyértelműen patakhordalékra utal, koptatott agyagpala és zöld metatufa szemcsékkel.

A Fenyvesréti 1.-2.-3. számú víznyelőbarlangok Létrás-tető nyugati peremén nyílnak, ahol a palaösszletről lefutó Disznós-patak a Fehérkői Mészkő határán mélybe fejeződik. A tavaszi nagy csapadék a barlangok bepergett, korhadó szerves anyagait elmosta, az alsó járatokat átöblítette. Egy nyár eleji bejárás során terelődött a figyelem az 1. számú (a legidősebb, a mai nyelési ponttól legtávolabbi) barlang mélyponti hasadékaira. Az év második felében véséses járattágítás után pár méter előrehaladás történt a szűk folyosóban.

A nyavalyás-tetői dolomitbányában, ahol jelenleg a kőtermelés szünetel, a legfelső bányaszinten egy bejárás során, a sima bányaudvaron 80 cm átmérőjű lyukra figyeltek fel a kutatók. Az üreg 5 méter hosszú, 1-1,3 m széles, 3-4 m magas, hasadék jellegű, oldásos formákat mutató falakkal, agyaglerakódással. Alját leszakadt kövek alkotják, bontható, de további munka a bejáráson kívül eddig nem történt.

A Nagymezői-hasadékbarlang addig ismert végpontján sikerült átjutni a szűkületen, s egy 5 méter mély, 1,5 m széles, cseppköves falú akna vált ismertté. Alján a továbbjutást agyagkitöltés zárja el.

A Szepesi-barlang Keleti-ágában a Forrás környékének térképezésekor figyeltünk fel az emeleti szintről felfelé induló négy kürtőre, s azokból induló oldalágakra. Ezek egy része korábban már kétségtelenül ismert volt, de erről semmilyen írásos dokumentáció nem maradt fenn. A járatok kutatása, felmérése folyamatban van.

A nagykőmázsai működő mészkőbányában, a DNy-i fal aljában, a felső nagy bányaudvar szintjében a robbantások során tárult fel egy 15x10x8 m-es barlangterem. A bánya értesítette Majoros Zsuzsanna geológiai felügyelőt (BNP), aki a barlangot megszemlélte, s egyesületünket is értesítette. A későbbiekben Kovács Attila járt a barlangban, s azt továbbkutatásra alkalmatlannak ítélte.

A Nyugati-Mátrában földtani térképezés során figyeltünk fel két kisebb, andezitben kialakult barlangra. A Szurdokpüspöki, Pincepataki kőbányához vivő út jobb oldalán, a patakmeder fölött 1 m-rel, andezitbreccsa és láva határán nyílik egy 3 m-hosszú, 1 m magas üreg, 225 m tszf. magasságban. A másik barlang a Vörös-kő-bérc (739 m) és az Erdész-rét között félúton, 635 m tszf. magasságban, pados, hematitos andezitlávában kialakult, kb. 5 m hosszú, 3-4 m széles, lapos üreg.

Az egyesület nyári, az Észak-Albán-Alpokba szervezett expedícióján 5 olyan barlang bejárása történt meg, ahol feltehetően nem járt még barlangkutató.

Barlangvédelem, barlangkiépítések, lezárások

A Bükki Nemzeti Park megbízásából elkészült a Láner Olivér-barlang bejárati szakaszának beomlás elleni biztosítása. A régi faácsolat helyén rakott kőfal áll, a barlangba 3 m-es létrán történő lemászás után lépcsőn lehet lemenni az első teremig. Ugyancsak BNP megbízás alapján végeztük el a Szepesi-barlang Aknarendszerében a régi, veszélyessé vált vaslétrák cseréjét. A fixen rögzített létrákon a közlekedés kényelmesebb, biztonságosabb.

1996 első felében többször is feltörték a Létrási-Vizes- és a Szepesi-barlang lejárati vasajtóit. A lángvágóval dolgozó személyeket tetten érni nem sikerült (bár alapos gyanúnk van kilétükről), a lezárásokat kijavítottuk.

A Jáspis-barlangban a biztonságos bejárás és a képződmények védelme érdekében járóútvonal kijelölésére tettünk kísérletet.

A denevérek védelme érdekében denevérodúkat készítettünk, s listát állítottunk össze azokról a barlangokról, ahol jelentős számban élnek.

Dokumentációs és tudományos tevékenység

Az 1996. évben is folytattuk a Szepesi-Láner-barlangrendszer geodéziai felmérését és térképezését. A Keleti-ágban a Forrás feletti aknák közül hármat mértünk be, 60 méter hosszban (a barlangrendszer felmért hossza jelenleg 2073 m). A téli tábor végére elkészült a Keleti-ág fő folyosója alaprajzának helyszíni, mérethelyes felvétele, keresztszelvényekkel. Megkezdtük a járatrész oldalnézetének rajzolását is. A térkép közreadását az emeleti járatrészek rajzának kiegészítése után tervezzük.

A Kühne Andor-barlang (a Kühne Andor turistaúttól É-ra 50 m-re, a sebesvízi üdülőtől D-re, a Nagy-Hársas irányában) geodéziai felmérését 1995-ben végeztük, a térkép az idén készült el. A karsztüreg ÉK-i csapású függőleges, gyengén oldott hasadék, gyér cseppkőképződményekkel. Hossza 22, mélysége 19 méter. Aljáról, törmelék közül élénk huzat tör fel. Üledékkitöltése döntően mészkőtörmelék, a barlang alján.

Dokumentációs tevékenységünkben egyre nagyobb szerep jut a videófilmek készítésének. Felvétel készült a Láner Olivér-barlang bejáratának kiépítéséről, a Fekete-barlangról, az ausztriai Bőregér-barlangról. Egyesületi rendezvényeinket is rendszeresen megörökítjük.

Barlangi leszállásainkat rendszeresen kutatási jelentéseken rögzítjük.

Tudományos alapkutatást a csoport 1996-ban nem végzett, azonban számos megfigyelést rögzítettünk a barlangtúrákhoz, térképezésekhez kapcsolódóan. Rendszeresen figyeljük és a kutatási jelentéseken rögzítjük a Speizi- és a Szepesi-barlangok szifonjainak vízszintjét. A Szepesi-barlang térképezésekor feljegyzések készülnek a morfológiai elemekről, az üledékkitöltésről és rendszeresen mérünk kőzetdőlés- és törési felület irányokat geológus kompasszal - az eredmények a térképezés összefoglaló dokumentációjában fognak szerepelni.

Kutatási területünk barlangjaiba (Létrási-Vizes-, Szepesi-Láner-, Speizi-, Balekina-, Jáspis-, Cubákos-, Fecske-lyuk, Fekete-, Bükkös-, Kis-Kőháti-) rendszeresen vezetünk ún. állapotmegfigyelési illetve fotótúrákat.

Eredményeinkről minden évben évkönyvet készítünk. 1995. évi évkönyvünk különdíjat kapott a Cholnoky-pályázaton.

Dokumentációs munkánkat jelentősen segíti és könnyíti az egyesület év elején beszerzett hordozható számítógépe.

Csoportélet

Csoportszervezés

Minden héten csütörtökön este hattól tartjuk gyűlésünket a miskolci Tudomány és Technika Házában. A program-megbeszéléseken kívül a videó- és a diavetítések rendszeresek. Évi rendes közgyűlésünket február 1-én tartottuk. Négy alkalommal tartottunk vezetőségi gyűlést. Munkánkat polgári szolgálatos segíti.

Hazai és külföldi túráink

Hazai túráink döntő része a Bükk-hegységben, főként a létrás-tetői kutatóházból indulva zajlanak. Gyakran járunk a Bükk más területeire és az Alsó-hegy barlangjaiba is. Túráink egy részén vendégeket kalauzolunk. Külföldi kutatókat, a németországi Geislingenből érkezett három barlangi mentőszolgálatost vittünk el tavasszal a Baradla-, a Béke- és a Meteor-barlangba.

Külföldön Európa-szerte sok helyen megfordultunk. Barlangász és hegymászó túráinkon számos barlangot bejártunk Ausztriában, Franciaországban, Romániában, Szlovákiában és Albániában. Négy fő részt vett a zagani (Lengyelország) barlangkutató csoport jubileumi találkozóján. Reusz Géza tagtársunk indiai orvosi szakmai gyakorlatán a Himalájában is járt.

Rendezvények

Nyolc tagunk vett részt a Barlangnapon, a Pilisszentkereszt melletti Klastrompusztán. A Marcel Loubens Kupaversenyen 13. helyezést ért el csapatunk.

Egyesületünk rendezte meg a Night Fever éjszakai tájékozódási futóversenyt a Borsodi Sörgyár megbízásából Miskolc-Tapolca térségében. Közel harminc tagunk zökkenőmentesen bonyolította le a rendezvényt.

Társszervezőként vettünk részt a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóján, Miskolcon.

A Barlangkutatók Szakmai Találkozóján Bátori Károly tartott előadást a Szepesi-barlang aknarendszerében végzett létrabeépítések tapasztalatairól a dunántúli Tapolcán.

Táboraink

Hagyományosan megrendeztük szokásos táborainkat Létrás-tetőn. A nyári tábor július utolsó és augusztus első hetében zajlott, változó 10-35 fős létszámmal. A fő program a Nyelesgambi- és a Motopilpo-bontás illetve a Szepesi-barlang Keleti-ágának térképezése volt. A Láner Olivér Vándorkupát a csoport Bátori Károlynak ítélte meg.

Téli táborunk (Karácsony és Szilveszter között) munkáját nem igazán segítette az esetenként -25 fokos hideg. Ennek ellenére bontás folyt a Fenyvesréti 1. sz. víznyelőbarlangban és folytattuk a szepesi-barlangi térképezést.

Július első két hetében negyedik alkalommal természetismereti gyerektábort szerveztünk Létrás-tetőn.

Versenyek

A Létrás-tetőn megrendezett Hágó Kupán két csapatunk indult, s a 4. ill. a 9. helyet szerezték meg. A Vecsem-forrásnál (Alsó-hegy) rendezett Lakatos Kupán három csapatunk indult, díjazást nem értek el.

Tanfolyamok

Barlangjáró I. tanfolyamunkon 14 fő tett eredményes vizsgát. A Barlang Bizottság által szervezett Barlangjáró II. technikai tanfolyamot három kutatónk végezte el.

A Karszt- és Barlang Alapítvány által Létrás-tetőn szervezett pályázatíró tréningen csoportunkból két fő vett részt, előadásokat F. Nagy Zsuzsanna tartott.

Mentőtevékenység

Csoportunk alkotja a Barlangi Mentők Észak-magyarországi Egyesülete tagságának gerincét. Két mentőgyakorlaton (Szepesi-barlang: Nyugati-ág illetve Fofó-ág: Site-kürtő) kívül az év nagy eseménye Encs Péter eltűnt turista keresése volt augusztus közepén. A fiatalember nem volt ugyan barlangkutató, de ismertük, mivel megfordult néha Létráson, egyszer a Szepesi-barlangba is levittük. A nagy erőkkel folytatott kutatás sem volt eredményes, bár a Bükk keleti részének jónéhány barlangját és turistaösvényét átvizsgálták kutatóink.

Felszerelésbővítés

Legjelentősebb gyarapodásunkat az egyesületi laptop, egy 486-os hordozható számítógép jelenti. Az év során 400 méter kötelet, 1 mázsa karbidot vásároltunk. A kutatóház vendégszobájába új ágyakat csináltattunk (18 férőhely), lecseréltük a ház két elhasználódott bejárati ajtaját. A barlangász-szobába új kályha került a kiszolgált Béla nevű matuzsálem helyébe (azért a Béla mégis jobb volt, mert az új vagy 40 fokot okád, vagy hideg mint a jég).

Barlangász esküvő

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban említjük meg, hogy a lillafüredi Anna-mésztufabarlangban kötött házasságot két tagtársunk, dr. Lénárt László és Cseh Lenke. A szertartás nagyszámú résztvevője között csoporttagjaink is jelen voltak.