1. Össze­foglalás– beszámoló 2008-ról

(Juhász Béla)

 

2008-ban az egyesület teljes jogú tagjainak száma 50 fő volt, ezen felül 1 ifjúsági, 4 pártoló és 9 tiszteletbeli tagot is nyilvántartottunk. A tagjelöltekkel és szimpatizánsokkal együtt 1158fő barlangi leszállásait dokumentáltuk. A nyilvántartás alapján ebben az évben 42 tagunk járt barlangban, összesen 635 leszállás alkalmával, amelyeknek össz ideje 3272 óra volt. A felkeresett barlangok száma (a külföldieket is beleértve) 79 volt. A pontozásos aktivitási mutató alapján az első három legaktívabb tagunk: Sűrű Péter (1082), Juhász Béla (961), Flaskó István Tamás (931ponttal). Ezek a statisztikai adatok 635 leadott kutatási jelentés alapján készültek.

 

Kutatott barlangjainkról.

 

2. Kutatott barlangjainkról és néhány jelentősebb tevékenységünkről

 

 

Balekina-barlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, Juhász Béla)

 

A 2008.évben a barlangban 3 alkalommal volt kutató túra. A túrák az 1. sz. szifon átbontására irányultak, hogy a 2. sz. (végponti) szifon könnyebben megközelíthető legyen. Az év második felében (2008. június 6.-án Pénteken) az 1. szifon sikerült átjárhatóvá tenni Sűrű Péter és Hegedűs Norbert jóvoltából. Így a további bontások a végponton könnyebben kivitelezhetőbbek.

A 2007.-es évben tervezet beépítet kötelek cseréje és a barlang kiépítése anyagi okok miatt elmaradt. A barlangban elhelyezet használaton kívüli műtárgyak továbbra is kihozatalra várnak. 

 

Bíbor-barlang

(Kutatásvezetők:Majoros Zsuzsanna, Galán Mihály)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Bronzika-barlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, Kiss János)

 

Egészévben térképezési munkálatok folytak december 2-ig. Bontás nem történt.

Pár képtérképvázlat stb.

 

Cubákos-barlang

(Kutatásvezetők: Gyurkó Péter, JuhászBéla)

 

A barlangban az év során kutató jellegű tevékenységet nem folytattunk.

Elméletileg térképrzési szándékkal mérték

 
Cubákos 2. sz. barlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Sűrű Péter)

 

A barlangban az év során kutató jellegű tevékenységet nem folytattunk.

 
Ikertebri-víznyelőbarlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, Kovács Zsolt)

 

Az évsorán a barlang eddigi végpontján folytak bontási munkálatok, valamint a barlang poligonozása folyt. A barlang térképezésének elkezdését a 2009.-es évben szeretnénk elkezdeni.

 

Jáspis-barlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, László Róbert)

 

A2008.-as évben a barlangban csak vízszint regisztrációs mérések folytak, valamint egy alkalommal folyt kürtőmászás az évvégén, melynek továbbfolytatása a 2009.-es évben várhatóan folytatódni fog.

 

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

 

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a végponti kavicsos szifon vízhozamát a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Részletesen lentebb.

 

Létrási-Vizes-barlang

(Kutatásvezetők:Kovács Zsolt, Sűrű Péter)

 

Feltárások (témavezetők: Sűrű Péter)

 

Az elmúlt év során a barlangban térképezési kisebb bontási munkálatok és vízszint regisztrációs mérések folytak a tónál.

 

Geodéziai felmérés és térképezés (témavezető: Kovács Zsolt)

 

A barlang újra felmérését a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 1998-ban önálló kezdeményezésként megkezdte és 2007 végéig mintegy 2500 méternyi szakasz felmérése történt meg. A mérést az elérhető legnagyobb pontosság igényével végeztük függőkompasz, fokív, mérőszalag igénybevételével, egyes helyeken Suunto kézi műszerrel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága2002-ben adott megbízást az MLBE részére a barlang 1000 méteres szakaszáról részletes, 1:200 méretarányú alaprajz, oldalnézet és 25 méterenként keresztszelvények készítésére. A felmérési jegyzőkönyv egy példányát a Poligon program cavefájl formátumában már átadtuk a BNP és a Barlangtani Osztály számára. A helyszínrajzokat számítógépbe szkennelve archiváltuk, s képernyő digitalizálással dolgozzuk fel, amely biztosítja a sokszorosítás, kiegészítés, generalizálás lehetőségeit. Az eddigi térképezés során 1500 méternyi szakaszról készültek el a helyszíni mérethelyes alaprajzi lapok 1:100 méretarányban. Oldalnézet az I. bejárat - IV. bejárat közötti szakaszon, a Vértes-ág egy részén és a Micimackó-terem - Tó - Tavi-felső-ágszakaszon készült el, a keresztszelvények felvételét is folytattuk. A térképezési munka során morfológiai, geológiai, karsztvíz megfigyelésekre is sor került, erről előadásokon, szakcikkekben, évkönyvünkben számolunk be.

 

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

 

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a Tó vízszintjét a dr. Lénárt László általbiztosított Dataqua műszerrel. Részletesen lentebb.

 

Denevér-észlelés, hőmérsékletmérés(témavezető: Barati Judit)

 

Részletesen lentebb.

 

Lilla-barlang

(Kutatásvezetők:Majoros Zsuzsanna, Lénárt László)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Picoluca

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, Sűrű Péter)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Rókafarmi-víznyelő

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Kiss János)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Sebes-barlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Kiss János)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Speizi-barlang

(Kutatásvezetők: Bátori Károly, Sűrű Péter)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

A csapadékosabb idő miatt az eddigi végponti szifonon túli rész tovább kutatása lehetetlené vált.

Vízszintmérés(témavezető: Juhász Béla)

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a Tóvízszintjét a dr. Lénárt László által biztosított Dataqua műszerrel. Részletesen lentebb.

 

Szepesi-Láner-barlangrendszer

(Kutatásvezetők:Kovács Zsolt, Sűrű Péter)

 

Az év során a barlangban állagmegőrzési munkák, vízszint regisztrációs és Denevér észlelési megfigyelések folytak.

 

Vízszintmérés (témavezető: Juhász Béla)

 

Megbízásos munkaként folyamatosan regisztráltuk a Tó vízszintjét a dr. Lénárt László általbiztosított Dataqua műszerrel. Részletesen lentebb.

 

Denevér-észlelés, hőmérsékletmérés (Barati Judit)

 

Részletesen lentebb.

 

Tuskós-barlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, File Ferenc)

 

A barlang kutatásában az év esemény nélkül telt el.

 

Egyetem-Tebri-víznyelő-Barlang

(Kutatásvezetők:Bátori Károly, Olasz József, Sűrű Péter)

 

Az év során 26 alkalommal történtek bontásos munkálatok a barlangban, az egykori barlangszakasz teljesen feltöltődött. Az év során az egykori mélységet sikerült elérni és a járatot ideiglenes ácsolattal biztosítani. Terveink szerint a munkálatokat a 2009.-esévben tovább folynak majd.    

 
Denevérvizsgálatok

(Létrási-Vizes-barlang,Láner Olivér-barlang, Kecske-lyuk, Szt.István-barlang)

(Kutatásvezetők:Kovács Zsolt, Barati Judit)

 

A négy barlangban a mérési útvonal az előzőeknek megfelelően alakul, beleértve a páratartalom-mérések meghatározott pontjait is. Mivel ezek a korábbiakkal teljesen megegyeznek, felsorolásukat az alábbiakban mellőzném.

Az idei mérési időszak végén sikerült a CO2-szintmérésére alkalmas műszert használatra igénybe vennem, így az első próbamérés már megtörténhetett. A CO2 rendszeres mérése a következő téli időszakban válhat lehetségessé.

A légáramlásviszonyok megfigyelésére sajnos ebben az időszakban sem kerülhetett sor.

A Láner Olivér-barlang esetében a bejárással problémák adódtak, egyrészt a kulcs hiánya, másrészt az ajtólefagyása miatt, ezért itt az idei ellenőrzések hiányosak.

A bejárások dátuma, és a megfigyelésekben részt vett személyek:

·        Létrási-Vizes-barlang

2007. okt. 20.              13.00-16.30              Bácsi István, Bakos Bettina

2007. dec. 02.              14.00-17.00              Bácsi István

2007. dec. 22.              12.30-15.00              Gyúró Lehel

2008. jan. 27.               13.30-16.00              Krajnyák Erika, Kiss László

2008. márc. 01.            13.30-15.00              Bácsi István

·        Láner Olivér-barlang

2008. jan. 27.               16.30-18.00              Kiss László

2008. márc. 01.            15.30-17.00              Bácsi István

2008. ápr. 05.              13.30-15.00              -

·        Szent István-barlang

2007. okt. 20.              11.30-12.30              Barati Imre, Bakos Bettina

2007. dec. 02.              10.15-11.15              -

2007. dec. 22.              10.15-11.15              Gyúró Lehel

2008. jan. 27.               9.30-10.30                -

2008. márc. 01.            10.30-11.30              -

2008. ápr. 05.              10.30-11.30              -

·        Kecskelyuk

2007. okt. 20.              9.30-10.00                Béres Viktória

2007. dec. 02.              9.00-9.30                  -

2007. dec. 22.              9.15-9.45                  Gyúró Lehel

2008. jan. 27.               8.30-9.00                  -

2008. márc. 01.            9.15-9.45                  -

2008. ápr. 05.              9.30-10.00                -


A hőmérsékletmérések eredményei:

A hőmérséklet alakulásában, és a tél során jelentkező változásokban idén sem találtunk jelentős eltérést az előző évekhez képest. A barlangok a korábban is megállapított átlagos hőmérsékleti értékeket mutatják, de a tél közepén mért legalsó határok az előző évhez képest kicsit alacsonyabbak. Ezek sorrendben: a Létrási-Vizes-barlangban, a Hágcsós teremben mért legalacsonyabb hőmérséklet 3,4 °C; a Láner Olivér-barlangban 4,6 °Ca bejáratot követő szakaszon, de ide a leghidegebb időszakban az ajtó lefagyása miatt nem tudtunk lejutni. Az ajtón kívüli szakaszokon ekkor a hőmérsékletfagypont alatt volt. A Szent István-barlangban 6,2 °Ca mért legalacsonyabb érték a Kutya-lyuknál, míg a Kecskelyukban -0,5 °C a Bejárati csarnokban, de itt a teljes szakaszon alacsonyabb értékeket mértünk a télfolyamán, vagyis a hőmérséklet 4-6 °C között mozgott.

A Létrási-Vizes-barlangban, a Csodaszifon előtt elhelyezett,beépített hőmérő valamikor a tél közepén eltört, így annak eredményei a tél végi méréssorozatból már hiányoznak.


A páratartalom-mérések eredményei:

Azátlagos páratartalom mind a 4 barlangban 90 % felettinek adódott, ettől alacsonyabb értéket csak a Kecskelyukban mértünk, itt a tél közepén volt a legalacsonyabb a páratartalom, 75 %, amely a felszínnel való intenzívkapcsolattal magyarázható.

A többi esetben a tavalyinál magasabb értékeket kaptunk, a páratartalom jellemzően 95 %körülinek, vagy afelettinek adódott. Ebben az esetben a levegő már telítettként viselkedik, a mérés pontossága a megjelenő aeroszolok miatt csökken. Mivel ezek az értékek konstansak a barlangok teljes szakaszára, ill. időben is, és a mértértékek eltéréseit a megjelenő aeroszolok is adhatják, így ebben az esetben a páratartalom hatására történő helyválasztás ill. helyváltoztatás kérdése lezártnak tekinthető. Ezekben a barlangokban a folyamatosan magas páratartalom a denevérek tényleges elhelyezkedését nem befolyásolja. A kérdés abban az esetben válik újra értékelhetővé, ha időben vagy térben erősen változó páratartalmú telelőhelyeket vizsgálunk.

Ezek az eredmények arra késztettek, hogy elgondolkozzunk az aeroszolok esetleges befolyásoló hatásán. A kérdés még átgondolásra szorul a megvalósíthatóság és barlangi körülmények közötti mérhetőség megoldása tekintetében, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy a jövőben ezzel kapcsolatos mérésekre is sor kerüljön.

 

A denevérek megfigyelése:

A téli denevérállomány egyedszámban, fajösszetételben és elhelyezkedésében az eddigiek során is tapasztalt mintázatot mutatja. Fő alkotóként az eddigi négy faj jelenik meg (Myotis myotis, Rhinolophus hipposideros, Rhinolophus ferrumequinum, Myotis oxygnathus), mellettünk más fajok egyedei kis létszámban megtalálhatók.

Ami mindenképpen pozitív, hogy a Kecskelyukban a néhány telelő kispatkóson kívül most is több egyeddel volt jelen a hosszúszárnyú denevér (Miniopterusschreibersii), ill. nagypatkós denevér is előfordult. Emellett a Láner Olivér-barlangban több alkalommal megtaláltuk a csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) egyedeit.

 

Denevéregyedszámok

 

Létrási-Vizes-barlang

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

Myotis myotis

6

6

7

38

27

Myotis oxygnathus

2

2

5

11

12

Rhinolophus ferrumequinum

1

-

4

4

5

Rhinolophus hipposideros

1

37

29

34

27

 

Láner Olivér-barlang

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Myotis myotis

48

77

74

Myotis oxygnathus

8

8

10

Rhinolophus ferrumequinum

7

8

1

Rhinolophus hipposideros

17

23

13

Myotis emarginatus

3

4

5

Plecotus auritus

1

-

-

Myotis daubentoni

-

1

1

 

Szent István-barlang

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Rhinolophus ferrumequinum

155

107

124

68

141

106

Rhinolophus hipposideros

4

7

9

5

8

11

 

Kecskelyuk

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Rhinolophus ferrumequinum

2

2

1

1

1

1

Rhinolophus hipposideros

6

7

4

3

3

10

Miniopterus schreibersii

-

1

1

7

6

3

Pipistrellus pipistrellus

1

-

-

-

-

-

 

Mért adatok

 

T (°C) - Létrási-Vizes-barlang

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

Hágcsós-terem, létra

6.9

6.1

4.7

4.5

4.7

Hágcsós-terem, törmelékkúp

6.4

5.6

4.1

3.8

4.0

Hágcsós-terem, alsó rész

5.4

4.8

4.6

3.4

4.4

Fő-ág

6.1

5.5

5.2

4.1

5.1

Patyolat-ág

7.3

6.9

6.7

6.2

6.6

Sóhajok-hídja

7.5

7.2

7.0

6.9

6.9

Rom-terem

7.1

6.9

6.7

6.6

6.5

Agyagfej-terem

7.3

7.2

7.4

6.4

7.4

Maxi-szűkület

7.3

7.2

7.1

7.3

7.1

Kávézó

7.7

7.6

7.4

7.6

7.8

Z-ág

7.8

7.8

7.8

7.7

7.8

IV. bejárat

8.1

7.8

7.6

7.5

7.7

Háromszög-terem

8.1

8.1

8.0

7.7

8.0

Csodaszifon

7.8

7.7

7.8

-

-

Vértes-terem

7.8

7.8

7.7

7.8

7.8

Lengyel-magyar barátság-szifon

8.5

8.4

8.4

8.3

8.4

Kőhidas-terem

8.4

8.3

8.3

8.2

8.3

Az óriás cseppkő terme

8.3

8.3

8.2

8.2

8.3

Görbecseppköves terem

8.5

8.4

8.4

8.4

8.4

Túltáplált Mici Mackó Kuckója

8.4

8.5

8.4

8.4

8.5

 

T (°C) - Láner Olivér-barlang

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

1. mászás

4.6

5.5

6.0

Falétra

5.3

5.8

6.2

Nagy terem

6.5

6.4

6.6

Sári-kürtő

6.8

6.6

6.8

Jobb kürtő

6.9

6.7

6.8

Omladékos terem

6.8

6.7

6.8

Site-kürtő

6.5

6.6

6.8

Tohos után hátul

7.2

7.2

7.3

Szintes-ág

7.3

7.3

7.4

 

T (°C) - Szent István-barlang

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Kutya-lyuk

8.8

7.4

6.2

6.8

7.7

8.0

Nagy-terem

9.6

8.5

7.6

7.8

8.0

8.3

Tordai hasadék

9.4

8.4

8.4

8.4

8.4

8.6

Meseország

9.8

9.1

8.6

8.2

9.0

9.7

Oszlopok csarnoka

10.0

10.1

10.0

9.9

10.0

10.1

Színpad

10.3

10.3

10.2

10.2

10.3

10.3

Fekete-terem

10.4

10.4

10.3

10.3

10.3

10.4

 

T (°C) - Kecskelyuk

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Bejárati csarnok

5.0

6.2

-0.5

2.3

7.8

7.9

2. pont

6.8

7.1

4.5

6.1

7.8

8.2

3. pont

9.5

7.8

5.3

6.5

7.8

8.9

 

Páratartalom (%)

2007.10.10.

2007.12.02.

2007.12.22.

2008.01.27.

2008.03.01.

2008.04.05.

Vizes – Hágcsós-terem

98

92

96

98

99

-

Vizes – Agyagfej-terem

95

95

95

98

98

-

Vizes – Vértes-terem

98

98

98

98

98

-

Láner – Site-kürtő

-

-

-

97

97

98

 

-

-

-

98

98

98

Szent István – Kutya-lyuk

94

97

94

95

95

94

Szent István – Meseország

95

98

98

98

93

98

Kecskelyuk – 2. pont

87

86

75

92

89

92

 

Térképek

Az alábbi barlang-alaprajzokon jelöltem a denevérek, egyes barlangokban tapasztalt előfordulási mintázatát. Az ábrázolás a teljes téli időszakra vonatkozik, így átlagos előfordulási számokkal dolgoztam.

Egy berajzolt pont 3 denevéregyedet jelent. A fajok különböző színekkel vannak feltűntetve, ezek a következők: piros – Myotis myotis, narancs – Myotis oxygnathus, kék – Rhinolophus ferrumequinum, zöld –Rhinolophus hipposideros,lila – Myotis emarginatus,türkiz – Miniopterus schreibersii.

 

 

 

 
Vízszintregisztráció

(Kutatásvezető: Lénárt László)

 

2008-bana dr. Lénárt László megbízásából telepített vízszintregisztráló műszerek leolvasására(adatkinyerésére) induló túráinkon a következő 9 barlangot látogattuk rendszeresen: Szt. István-, István-lápai, Szepesi, Láner, Speizi,Vizes, Jáspis, Fekete, és a Soltész-akna. Az adatokat dr. Lénárt László számára gyűjtjük, aki a feldolgozást végzi. A 9 barlangban 27 alkalommal voltunk lent adatot kinyerni, műszert javítani.

Az évben, a még mindig csapadékszegény idő miatt a mérésre kiszemelt barlangok nem éppen aktív oldalukat mutatták. A barlangok patakos járatai, szifonjai, tavai, alacsony vízszinten voltak, vagy régen látott mélyponton. A vizes állapot visszaállása csak az év utolsó hónapjaiban kezdődött meg.

A használt műszerekkel továbbra is sok a gond a barlangi klímát nem igazán bírják. Meghibásodás miatt az István-lápai-barlangból,a Vizesből és a Soltész-aknából kellett a műszereket kihozni, és a javításidejére ideiglenes műszerekkel pótolni azokat.

A2009.-es évben a megbízásos adatgyűjtést tovább folytatjuk de előre láthatólag pár nem éppen intenzív vízhozamú helyen meg fog szűnni a mérés.

 

A MÉRÉSEK FOLYTATÁSI LEHETŐSÉGE

 

A címben jelzett projekt előírása, hogy a méréseket – vagy annak legalább egy részét – folytatni kell. A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület segítségével 8-10 helyen fogjuk a méréseket folytatni. (Mivel erre már nincs támogatás, ezért azt szakmai érdeklődésből és a műszerek állapotától függően tudjuk elvégezni.)

 

ÖSSZEFOGLALÁS

 

 

· A barlangi mérések jól beilleszthetők a BKÉR mérőrendszerbe, azokkal sok esetben pontosító információk nyerhetők.

· Mivel a barlangban a vízmozgás sokkal erőteljesebb, mint a karsztvízfigyelő kutakban, a vízhőmérsékletnek és a vízvezetőképességnek a vízszinttel való összefüggése lényegesen jobban vizsgálható.

· Több esetben sikerült árvízcsúcsok „lefejezését” is kimérni, ami további barlangjáratok feltárhatóságát is jelzi.

· A nyílt víznyelővel rendelkező barlangok esetén az árvízcsúcs kialakulásának jellege erősen eltérő a nyílt víznyelővel nem rendelkező barlangokhoz képest.

A mérések folytatása néhány barlangi mérőhelyen feltétlenül indokolt.

 

 

 

Barlangi vizsgálatokban való részvétel

 

A Miskolci Egyetem folytatta a barlangi vízszintméréseket az István, az István-lápai,a létrási Vizes, a Speiziés a Soltész-kerti barlangokban, valamint a Szepesi-Láner-barlangrendszer mindkét részében.Tájékoztatásul két görbét mellékelünk az idei mérésekből:

 

 

 

 

Állapotfelmérés,Hordalék mintavétel.

 

 

A Karsztvízgazda Bt. 2008-ban is elvégezte a „szokásos” barlangi állapotfelmérő, tisztító, fotó dokumentáció készítő, mintavételt segítő munkáját a Mivíz megbízásából.

A 2008. évben a miskolctapolcai vízműforrások védőidomán található barlangok és víznyelők (töbrök) szennyezettségi állapotának ellenőrzése már a 7.-ik volta vizsgálatok sorában.

A vizsgálatok során kiemelkedő jelentőségű volt, hogy egyes barlangok (István-lápai, Mexikó-völgyi, Pénz-pataki,Viktória) recens üledékeinek felderítő szintű mikrobiológiai, agyagásványtani,szerves és szervetlen alkotókra vonatkozó elemzéséhez is mintákat gyűjtöttünk –előzetes üledékmozgási vizsgálatok alapján –, majd a minták egy részét megvizsgáltattuk, az eredményeket kiértékeltük és a megbízók rendelkezésére bocsátottuk. (Az eredmények ellenőrzésére az idén hasonló vizsgálatokra került sor.)

A terepi munkálatokat mindkét vizsgálat sorozatban mindenkor a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület barlangkutatói végezték és a továbbiakban is ők fogják végezni.

 

 25 barlangot látogattunk meg, egy-egy alkalommal, állapot felmérése miatt. Az ellenőrzést az alább felsorolt barlangokban végeztük:

 

Bolhási-Jávor-kúti barlangrendszer bolhási bejárat

Bolhási-Jávor-kúti barlangrendszer jávorkúti bejárat

Fekete-barlang

István-lápai-barlang

Jáspis-barlang

Kis-mogyorós-víznyelőbarlang

Létrási Vizes-barlang

Mexikó-völgyi-víznyelőbarlang

Speizi 1. sz. víznyelőbarlang

Szepesi-Láner-barlangrendszer Láner bejárat

Szepesi-Láner-barlangrendszer Szepesi bejárat

Soltész akna

Borókás-tebri 2. sz. víznyelőbarlang

Borókás-tebri 4. sz. víznyelőbarlang

Bronzika-barlang

Cserba-réti-zsomboly

Fecske-lyuk

Felső-barlang

Kecske-lyuk

Király-kúti-zsomboly

Nagykőmázsa-völgyi 1. sz. víznyelőbarlang

Pénzpataki-víznyelőbarlang

Vár-tetői-barlang

Vesszős-alji-zsomboly

Viktória-barlang

 

 

 

Vissza

Vissza Főoldalra