Kutatási terv

A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület az alábbi bükki barlangokban szeretné folytatni és kiegészíteni barlangkutató, dokumentációs, tudományos, műszaki és barlangvédelmi tevékenységét a 2004-2009 években. Az egyes barlangokra vonatkozó alapinformációk, a kutatási igény indoklása és a kutatási tervek a következők: (A feltüntetett kutatásvezetők a tervezett személyek, a tényleges adatok az Összefoglalás c. fejezetben találhatók.)

1. Létrási-Vizes-barlang

    Kutatásvezető: Kovács Zsolt (kut. vez. ig. sz.: 217/2000)
    Kutatásvezető helyettes: Botos Zsolt (az MLBE tagja)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5372/2
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003 között: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Bejárat koordinátái: I. bej.: 569440, 614175, 560 (méter, sztereo, térképről leolvasva).
    Bejáratok helye, jellege: Létrás-tetőn, a Miskolc-Jávorkút műút mentén; az I-II-III. bejárat a Létrási-patak mélybe fejeződésénél, sziklafal aljában található, a bejárattól néhány méterre a további járatok vasajtóval elzárva. A IV. bejárat a műúttól 10 méterre, sziklagerinc oldalában nyíló függőleges akna, vasajtóval lezárva.
    Felfedezés, feltárás: 1952-ben Jakucs László tárta fel, bejárati szakasza korábban is ismert lehetett. Azóta a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület ill. jogelődei kutatták.
    Hossz: kb. 2200 m felmért + 700-800 m becsült az 1960-as, 70-es évek felmérései szerint. Az MLBE 1998-tól kezdve 1300 métert hosszban a főjáratokat mérte fel.
    Mélység: -56 + 3 méter becsült, magasság: 9 m - összes kiterjedés: 68 méter (MLBE 1998-2002).
    Felmérés: a 60-as, 70-es, 80-as években, több fázisban, melyről részletes jegyzőkönyv nincs. Új felmérés: 1998-tól folyamatosan.
    Térképek: vázlatos alaprajz M=1:500 méretarányban, részben 1:200 méretarányban. 1:100 méretarányú helyszínrajzok (1998-)
    Dokumentáció: Számos, főként hidrológiai, klimatológiai, földtani jellegű publikáció, doktori disszertáció (dr. Lénárt L.), bejárási útmutató, áttekintő jellegű leírások, állapotértékelések, könyvrészletek, túraleírások, kutatási jelentések.
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász), Vesszősi Pala alsó, tűzköves, márgás rétegei (karni-júra?).
    Fő jellegzetességek: Több szintes, elágazó, aktív víznyelő patakos barlang labirintusszerű idősebb járatszakaszokkal. Az egyes barlangszinteket termek, aknák kötik össze. A barlang mélypontján szifontó található. Helyenkénti cseppkövesedés jellemző. Földtani jelentősége, hogy feltárja a Fehérkői Mészkő és a Vesszősi Pala érintkezésének rétegeit, a Vesszősi Pala gyűrt rétegeit. Fosszilis üledékkitöltése jelentős.

A kutatás célja, ill. az elérni kívánt eredmény:
    Célunk általában a barlangjáratok pontos geodéziai felmérésének folytatása, 1:200-as végleges méretarányú térképváltozatok elkészítése, a fotódokumentáció kiegészítése, morfológiai, tektonikai és üledékföldtani megfigyelések folytatása, denevérészlelés, hőmérsékletmérések, a barlang állagmegóvásának biztosítása és bontásos kutatás további lehetőségeinek tanulmányozása. A térképezés eredményét atlasz formában fogjuk összefoglalni, az egyéb vizsgálatokat évkönyvünkben ill. jelentésekben, szakcikkekben közöljük.

1. Geodéziai mérés és térképezés
    A barlang újrafelmérését a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület 1998-ban önálló kezdeményezésként megkezdte, s 2002-ig fél méter híján 1300 méternyi szakaszt felmérése történt meg. A mérést az elérhető legnagyobb pontosság igényével végezzük függőkompasz, fokív, mérőszalag igénybevételével. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2002-ben megbízást adott az MLBE részére a barlang 1000 méteres szakaszáról részletes, 1:200 méretarányú alaprajz, oldalnézet és 25 méterenként keresztszelvények készítésére. 2003 végéig 1300 méter járat geodéziai felmérése történt meg. A felmérés jegyzőkönyvét a Környezetvédelmi Minisztérium Barlangtani Osztálya kérésére Polygon programmal készített mérési jegyzőkönyvben átadtuk. Az I. bejárat és a Kapás-ág közötti szakasz, valamint a Vértes-ág alaprajzának 1:100 méretarányú mérethelyes helyszíni alaprajzai elkészültek. A helyszínrajzokat számítógépbe szkennelve archiváltuk, s képernyő digitalizálással dolgozzuk fel, amely biztosítja a sokszorosítás, kiegészítés, generalizálás lehetőségeit.

A tervezett térképezési program:
    2004: A BNP-megbízás alapján vállalt 1000 méter barlangjáratról oldalnézet és keresztszelvények megrajzolása, alaprajz kiegészítése a Háromszög-terem és a Tó-Micimackó-terem szakaszon.
    2005: A barlang alsó szinti járatainak felmérése (Geológus-terem, Twist-terem, Kuszoda), a különböző nézetek megrajzolása, illesztése az egységes térképhez. Ma járhatatlan szakaszok illesztése a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület archívumában őrzött, 1960-as, '70-es évekbeli eredeti térképekről, mérethelyesen, számítógépes technikával.
    2004-2006: tisztázati térképváltozatok folyamatos rajzolása a barlangi helyszínvázlatok alapján.

2. Geológiai mérések, megfigyelések
    A barlangjáratok pontos bemérésére alapozva célszerű a barlangban fellelhető kőzetrések, vetők orientációjának bemérése, térképi rögzítése ill. statisztikai feldolgozása. A morfológiai elemek és üledékes reliktumok rögzítésével, szelvényben való ábrázolásával mód nyílik a barlangjáratok fejlődéstörténetének rekonstruálására, amely hozzájárul a terület földtani, vízföldtani összefüggéseinek pontosításához. A megfigyeléseket, méréseket a térképezéssel egyidejűleg kívánjuk végezni, ahogyan az eddigi térképezés alkalmával rögzítettük.

3. Bontásos és feltáró kutatás
    A bontási lehetőségek pontosítása szintén a térképezéshez kapcsolódik, hiszen ilyenkor a térképész az egész barlangot átvizsgálja, s konkrét mérési eredmények állnak rendelkezésre. Új járatrészek megismerésére elvi lehetőség kínálkozik az Y-ágból kiindulva, ill. a labirintusok, felsőbb járatrészek környékén.
    Az elmúlt kutatási periódusban az Y-ágban történt próbálkozás a járat végpontján bontásos kutatásra, de a szűk járatszelvény és a levegőtlen környezet jelentősebb technikai háttér kiépítését igényelné (főképpen levegőbefúvás).
    2004. január elején a Tó közeli Búvár-ág szifonjának szintje a száraz időjárás következtében jelentősen lecsökkent, ezért megpróbáltuk az ismételt átjutást. Sajnos a kevés víz is megakadályozta az átjutást. Mintegy öt méter továbbjutás történt viszont a szifon feletti, a Felső-tavi-ágból elérhető teremben, egy szűk hasadékból kiindulva, két belógó kőnyelv lekalapálásával. További járattágítással lehetőség nyílhat ezen a ponton a Búvár-ágba jutásra.
    Technikai eszközökkel, kürtőmászásokkal kívánjuk pontosítani az ismereteket a Tavi Felső-ág alulról beláthatatlan magasba nyúló járatszakaszaiban.

4. Hagyományos és digitális rögzítésű fotó és videofilmek készítése
    A barlang fotódokumentációját a nagy szelvényű terek, termek ill. a jellemző morfológiai formaelemek és egyes kőzetváltozatok tematikus fényképezésével célszerű kiegészíteni, s a felvételek készítésének helyét térképen rögzíteni. A térképezéshez kapcsolódóan eddig az I. bejárat ? Agyagfej-terem szakaszán készültek hagyományosan rögzített színes fényképek és diapozitívok. Célunk a barlang jellegzetességeit bemutató nyomtatott és digitális formátumban tárolt albumok létrehozása, kiegészítése. Az elmúlt 5 év kutatási tartama alatt rendszeresen készültek fényképfelvételek a barlang különböző szakaszairól dokumentációs céllal. Az elkészült képek közül a bemutatásra alkalmasak egyesületünk és tagjaink internetes honlapjára is felkerültek. A felvételeket rendszeresen használjuk oktatási célokra és belső kiadványainkban, évkönyveinkben. Az elkövetkező időszakban a barlang képződményeinek, formakincsének álló- és mozgóképen történő rögzítését folytatni kívánjuk, mind pankromatikus mind digitális formátumú adatrögzítőn. A felvételek készítése kis létszámú csoportokban (3-4 fő) történik, a helyszín megvilágításához akkumulátorról működő, kis teljesítményű fényforrásokat használunk.

5. Denevér populáció vizsgálata ehhez kapcsolódó hőmérséklet-mérésekkel
    A 2003-2005 időszakra külön kutatási engedély kérelmet nyújtottak be denevéreket zavaró hatások vizsgálatára Barati Judit és Krajnyák Erika (egyesületünk tagja) egyetemi hallgatók szakdolgozatához kapcsolódóan. A denevérszámlálási és hőmérsékletmérési tevékenység jelenleg is folyik, havonkénti rendszerességgel, Kovács Zsolt kutatásvezető felügyeletével, Gyúró Lehel túravezetői közreműködésével (ig. sz.: V-08/03). A vizsgálatokhoz dr. Lénárt László külső témavezetőként csatlakozott.

6. Állapotértékelés, állagmegóvás, barlangvédelem
    A barlangról rendszeresen csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot, amelyet megbízás esetén frissíteni, kiegészíteni tervezünk. Rendszeresen végezzük a barlangba beépített műtárgyak kisebb javításait. Fenntartjuk, megóvjuk a barlang állapotát, szükség szerint eltávolítjuk a bekerült hulladékot. A barlangról csoportunk tagja, dr. Lénárt László írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét.

2. Szepesi-Láner-barlangrendszer

    Kutatásvezető: Kovács Zsolt (kut. vez. ig. sz.: 217/2000)
    Kutatásvezető helyettes: Vadász István (kut. vez. ig. sz.: 115)

A barlang jellemző adatai:
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Kataszteri száma: 5372/3, 49
    Bejárat koordinátái: 569300, 615290, 548 (Szepesi-bg., sztereo, méter, térképről leolvasva)
    Bejáratok helye, jellege: A Szepesi-barlang aknarendszerének lejárata vasajtóval lezárt függőleges hasadék a létrás-istvánlápai szekérút mentén. A Láner Olivér-barlang lejárata terméskő fallal biztosított ferdén lefelé tartó fosszilis víznyelőszáj, amely a létrási rét déli oldalán, a Fehérkői Mészkő és a nemkarsztos pala- ill. diabáztufa határán, töbörben nyílik.
    Felfedezés, feltárás: A Szepesi-barlang feltárása 1963-ban kezdődött a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület jogelődei (Magyar Hidrológiai Társaság, Zsombolyosok) és a Bányász barlangkutató csoportok együttes munkájával, s kb. 1 km hosszban bejárhatóvá vált. A Láner Olivér-barlang az 50-es évektől 1986-ig 40 méter hosszban volt ismert, ezt követően a nyolcvanas évek végéig további 1 km-nyi járatot tárt fel a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, majd a megismert járatok Szepesi-barlanggal való összekötése is megtörtént a Fofó-ágon keresztül.
    Hossz: 2370 méter felmért (összesen kb. 2500 m)
    Mélység: 158 m
    Felmérés: MLBE, 1985-2003
    Térképek: vázlatos alaprajzok a 60-as évekből, a Láner Olivér-barlang alaprajza és oldalnézetei, térbeli ábrázolása, keresztszelvényei, a Szepesi-barlang aknarendszerének alaprajza és oldalnézete, a Szepesi-barlang Keleti-ág alaprajza (nem publikált), a teljes Nyugati-ág oldalnézete torzított méretarányban, valamint alaprajza a Nagy-baldachinig (részben publikált),. Elkészült a teljes barlang mérethelyes helyszíni alaprajza, oldalnézete és számos keresztszelvény.
    Dokumentáció: bejárási útmutató, állapotfelvételi jelentések, általános ismertetések szakcikkekben, szórványos fotódokumentáció.
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász)
    Fő jellegzetességek: Kétszintes patakos barlang. A barlang mélypontján szifontó található. A Láner-barlang felőli oldal hálózatosan elágazó, lépcsős jellegű, felszín felé tartó kürtőkkel, helyenként cseppkövesedéssel. A Szepesi-barlangi rész időszakosan aktív patakos barlangjárat számos kürtővel, inaktív felső járatszinttel, oldalágakkal, helyenként termekkel. Jellegzetessége a tufagátak sorozata, eróziós formái, dús cseppkőképződményei, márványos rajzolatú mészköve.

A kutatás célja, az elért és az elérni kívánt eredmény:
    Célunk a barlangjáratok 1:200-as méretarányú térképváltozatainak nyomtatott formában történő elkészítése, a barlang bejárási útmutatójának frissítése, a fotódokumentáció kiegészítése, morfológiai, tektonikai és üledékföldtani megfigyelések folytatása, a barlang állagmegóvásának biztosítása és a feltáró kutatás további folytatása.
    A térképezés eredményét atlasz formában készítjük el, az egyéb vizsgálatokat évkönyvünkben ill. jelentésekben, szakcikkekben közöljük. A Ny-i ág végpontján a bontásos kutatás folytatásával a barlangrendszer Fennsík felé való folytatását sikerülhet feltárni.

1. Térképezés, geodéziai mérések
    A 2003. év végére fejeztük be a barlangrendszer részletes térképezését. A barlangban végigvezetett poligonmenet hossza jelenleg 2370 méter. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a 2000. év végén 1550 méter barlangjárat és részletes térképezésével bízta meg a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületet. Egy korábbi KTM BTO megbízás keretében az 1990-es évek második felében a Fofó-ágról adtunk át 500 méternyi szakaszról készült térképdokumentációt. A megbízás időpontjában a Szepesi-Láner-barlangrendszer 2066 méternyi szakaszáról állt rendelkezésre a felmérési poligonhálózat az 1984 óta tartó saját mérések alapján. A poligonhálózatot 300 méternyi szakasszal egészítettük ki, amely döntően technikai eszközökkel, nehezen megvalósítható mászással elérhető kürtők térképezéséből adódott. A térképezés során alaprajz, oldalnézet és keresztszelvények felvétele történt meg, a BNP irányelvei alapján. A Láner-barlangi részen a korábbi kész térképek tartalmán javítani kellett, az azóta elvégzett kiépítések, lezárások miatt. A mintegy 30 A4-es formátumú mérethelyes helyszínrajzot számítógépbe digitalizáltuk, a tisztázati térképváltozatok készítése képernyő vektorizálásos technikával jelenleg még folyamatban van. A barlang atlaszának összeállításakor esetlegesen felmerülő pótlásokhoz, pontosításokhoz szükség lehet barlangtúra beiktatására.

2. Geológiai, morfológiai megfigyelések
    A Létrási-Vizes-barlang kutatásánál leírtakhoz hasonlóan itt is a térképezéssel egyidejűleg szórványos szerkezetföldtani méréseket, a morfológia bélyegek megfigyelését, regisztrálását végeztük a térképezés folyamán, célzott fotódokumentáció készítésével kiegészítve. A szerkezeti elemek irányítottságát geológus kompasszal mértük a Fofó-ágban, a Láner-barlangi részben és a Szepesi-barlang Nyugati-ágában. A mérési adatsort szeretnénk kiegészíteni a Keleti-ágban és az Aknarendszerben mért adatokkal 2004 folyamán. Az adatfeldolgozáshoz számítógépes kiértékelő program áll rendelkezésünkre. Az adatok értelmezését évkönyvünkben tervezzük közreadni.

3. Denevér populáció vizsgálata ehhez kapcsolódó hőmérséklet-mérésekkel
    A 2003-2005 időszakra külön kutatási engedély kérelmet nyújtottak be denevéreket zavaró hatások vizsgálatára Barati Judit és Krajnyák Erika (egyesületünk tagja) egyetemi hallgatók szakdolgozatához kapcsolódóan. A denevérszámlálási és hőmérséklet mérési tevékenység jelenleg is folyik havonkénti rendszerességgel, Kovács Zsolt kutatásvezető felügyeletével, Gyúró Lehel túravezetői közreműködésével (ig. sz.: V-08/03). A vizsgálatokhoz dr. Lénárt László külső témavezetőként csatlakozott.

4. Hagyományos és digitális rögzítésű fotó és videofilmek készítése
    A barlang fotódokumentációját a nagy szelvényű terek, termek ill. a jellemző morfológiai formaelemek tematikus fényképezésével célszerű kiegészíteni, s a felvételek készítésének helyét célszerű a térképen rögzíteni. A térképezéshez kapcsolódóan és ezen felül is készítettünk hagyományosan rögzített színes fényképeket és diapozitívokat. Az elkészült képek közül a bemutatásra alkalmasak egyesületünk és tagjaink internetes honlapjára is felkerültek. A felvételeket rendszeresen használjuk oktatási célokra és belső kiadványainkban, évkönyveinkben. Az elkövetkező időszakban a barlang képződményeinek, formakincsének álló- és mozgóképen történő rögzítését folytatni kívánjuk, mind hagyományos mind digitális formátumú adatrögzítőn. Célunk a barlang jellegzetességeit bemutató nyomtatott és digitális formátumban tárolt albumok létrehozása, kiegészítése.

5. Feltáró kutatás, kürtőmászás
    A barlangrendszer Nyugati-ágának végpontján a feltárás óta folyik bontásos kutatás. 2001-ig a IV. szifon mélypontjáig sikerült lehatolni, azóta a munka szünetel, mert a további előrejutást célzó munkát a szűk járatszelvény, az oxigénszegény levegő és az időszakosan feltörő víz akadályozza. Megfelelő körülmények biztosításával előre lehetne jutni a Speizi-Nagy-mogyorós-barlang rendszere felé.
    A Keleti-ágban a térképezések során újra felfigyeltünk a járatrész magasabb szakaszaiban található termekre, kürtőrendszerekre. Ezek felkutatása, geodéziai mérése két szakasz kivételével megtörtént. A Forrás feletti két szakasz együttes hossza jelenlegi becslésünk szerint 40 méter. Felkutatásához kötéltechnikai kiépítésre, kevés bontásra van szükség.
    A barlang Fofó-ági részén a térképezés során két kürtőt találtunk, amelyek kimászása nem, vagy csak részlegesen történt meg, így a térképanyagban csak a járat egy része van jelölve. Ennek pótlására tervezzük a következő időszakban a járatrészek felderítését, amelyhez kötéltechnikai eszközök használatára lesz szükség.

6. Állapotértékelés, állagmegóvás, barlangvédelem
    A barlangról csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot. A barlangrendszerről csoportunk tagja, Kovács Zsolt írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét. Rendszeresen végezzük a barlangba beépített műtárgyak (főként a rendszeresen feltört vasajtók) kisebb-nagyobb javításait, részben a BNP megbízásai alapján. Fenntartjuk, megóvjuk a barlang állapotát, szükség szerint eltávolítjuk a bekerült hulladékot.

3. Speizi-barlang

    Kutatásvezető: Bátori Károly (kut. vez. ig. sz.: 235)
    Kutatásvezető helyettes: Vadász István (kut. vez. ig. sz.: 115)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5372/47
    Bejárat koordinátái: 569345, 614690, 550 (sztereo, méter, térképről leolvasva).
    Bejárat helye, jellege: Rakott mészkőfalazattal burkolt függőleges akna a létrási rét déli oldalában található víznyelő töbörben, a Fehérkői Mészkő és nemkarsztos kőzetek határán.
    Feltárta: MEAFC Marcel Loubens Barlangkutató Szakcsoport
    Hossz: 460 m
    Mélység: 86 m
    Felmérés: Szabó Zoltán és társai, 2001.
    Dokumentáció: térkép, bejárási útmutató, általános ismertetések, szórványos fotódokumentáció.
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász)
    Fő jellegzetességek: a bejárati akna után egyre szintesebbé váló keskeny, eróziós patakmeder helyenként omladékos szakaszokkal, kürtőkkel. A barlang végpontján szifon található.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    A barlang mélypontján történő továbbjutás a víz szivattyúzásával biztosított bontással lehetséges, csekély vízhozamnál. Tartósan száraz, csapadékszegény időszakban a szükséges bontóeszközök, szivattyúk beszerezhetősége esetén tervezzük a végponti szifon feltáró kutatását.
    A kutatási eredményekről évkönyvünkben, jelentéseinkben számolunk be. A barlangról csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot. A barlangrendszerről csoportunk tagja, Kovács Zsolt írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét.

4. Tuskós-barlang

    Kutatásvezető: Bátori Károly (kut. vez. ig. sz.: 235)
    Kutatásvezető helyettes: File Ferenc (az MLBE tagja)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5372/43
    Bejárat helye, jellege: impozáns inaktív víznyelő barlangszáj a Miskolc-Jávorkút műút mellett Létrástetőn, a Fehérkői Mészkő és nemkarsztos törmelékes kőzetek határán. Bejárata előtt biztonsági vaskorlát van elhelyezve.
    Felfedezés, feltárás: régóta ismert, nyitott barlangszáj, melyben az 50-es évek óta többször bontottak.
    Hossz: kb. 50 m
    Mélység: 16 m
    Felmérés: MLBE, 1997.
    Térkép: alaprajz, oldalnézet
    Dokumentáció: általános ismertetés
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász)
    Fő jellegzetességek: 5 méter magas impozáns víznyelőszáj sziklakibúvásban, oldási csatornákkal, üstökkel. A mélyponton durva homokos patakhordalék.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    Célunk a barlang eddig ismeretlen további részeibe való bejutás bontással, illetve az újonnan megismert járat térképi rögzítése. Az esetleges továbbjutás tisztázná, hogy a járatok a Létrási-Vizes-barlang rendszerébe vezetnek, vagy egy különálló, ÉK-i irányú barlangba. A cél érdekében a barlang alján felhalmozódott kitöltés további kitermelésére van szükség. Ennek érdekében 2003-ban rendszeres bontásokat végeztünk a barlang mélypontján. A bontások során 4-5 m³-nyi laza patakhordalékot deponáltunk a közeli patakmeder oldalába, a barlangszájtól kb. 15 méter távolságra. Bontóeszközeink: kiskapa, csákány, kalapács, vödrök, kötelek. A bontási hely igen reményteljes. A járat 1-2 méter széles, 1-3 m magas, kitöltése patakhordalék. A laza, durva homok frakciójú üledékben a környező lepusztulási terület kavicsanyaga ismerhető fel. A bontási munkálatokat egyszerre 4-5 fő végzi, kézi erővel.

5. Cubákos-barlang

    Kutatásvezető: Vadász István (kut. vez. ig. sz.: 115)
    Kutatásvezető helyettes: Juhász Béla (az MLBE tagja)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5372/37
    Bejárat koordinátái: 569945, 613735, 615 m, sztereo
    Bejárat helye, jellege: a Szárdóka-hegy gerincéről délre, a Létrási-lápa felé vezető völgybevágásban, a Szentistvánhegyi Metaandezit (porfirit) és a Fehérkői Mészkő határán kialakult inaktív víznyelőtöbörben faácsolattal biztosított lejárat.
    Felfedezés, feltárás: 1964., 1970-es évek
    Hossz: kb. 60 m
    Mélység: kb. 20 m
    Felmérés: 1964. (Szabó L., Mezei F.), 2000. (Veres I.)
    Térképek: vázlatos alaprajz és oldalnézet (M=1:200) az 1964-es felmérés alapján
    Dokumentáció: bejárási útmutató, általános ismertetések, szórványos fotódokumentáció, állapotfelvétel.
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász)
    Fő jellegzetességek: cseppköves terem oldási formákkal, néhány szűk oldaljárattal; a mélypont szűkület, omladékkal.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    Célunk a barlang járhatóságának biztosítása, a rendelkezésre álló dokumentáció kiegészítése, digitális fotó- és filmdokumentáció, esetleges újratérképezés.

6. Ikertebri-barlang

    Kutatásvezető: Bátori Károly (kut. vez. ig. sz.: 235)
    Kutatásvezető helyettes: Kovács Zsolt (kut. vez. ig. sz.: 217)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5372/46
    Bejárat koordinátái: 569440, 614530, 555 (sztereo, méter, térképről leolvasva).
    Bejárat helye, jellege: a létrási lápa északi oldalában, töbörsorban inaktív víznyelő.
    Felfedezés, feltárás: 1952-63, Marcel Loubens B. E. jogelődei
    Hossz: 82 m
    Mélység: 34 m
    Felmérés: 1964.
    Térképek: vázlatos alaprajz, oldalnézet M=1:200.
    Dokumentáció: bejárási útmutató, részletes geológiai, morfológiai ismertetések.
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Fehérkői Mészkő (ladini - felső-triász)
    Fő jellegzetességek: kis termek, szűk járatok, agyagos üledékkitöltés, cseppkövek.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    Az eredetileg 1964-ben feltárt, majd a '70-es években ismét eltömődött barlang bejáratát a Marcel Loubens B. E. tagjai az 1999-es nyári táborukon megpróbálták újranyitni. A feltárások ekkor nem vezettek eredményre, azonban 2002-ben, a BNP megbízása alapján, Bátori Károly vezetésével, az egyesület tagjai sikeresen újranyitották a bejáratot. A barlang - bejárathoz közelebbi - mélypontján több alkalommal történt járattágítás a továbbjutás biztosítására. Eddig ez a tevékenység mintegy 5 méter új járatszakasz megismerését tette lehetővé. A bontásos kutatást mindkét mélyponti helyen folytatni szeretnénk.
    Célszerű lenne a járatok újratérképezése, digitális fotódokumentáció készítése, valamint a bontási lehetőségek felülvizsgálata. A leírások alapján felmerül, hogy a további járatok feltárása a nem megfelelő bontási hely kiválasztása miatt hiúsult meg. Tisztázásra szorul, hogy az Ikertebri-barlang melyik nagyobb létrási barlangrendszerhez tartozik.

7. Balekina-barlang

    Kutatásvezető: Vadász István (kut. vez. ig. sz.: 115)
    Kutatásvezető helyettes: Botos Zsolt (az MLBE tagja)

    Kataszteri száma: 5372/95
    Bejárat koordinátái: 570124, 614382, 540 (sztereo, méter, térképről leolvasva).
    Bejárat helye, jellege: a Szárdoka-hegy déli oldalában, az Őskohóhoz levezető völgyben inaktív víznyelőtöbör hasadékában nyílik.
    Felfedezés, feltárás: Miskolci Egyetem TDK Csoportja, 1979-80: 250 méter hosszban a főjáratok, Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület, 1990-93: 600 m-ig, oldalágakkal.
    Hossz: 600 m (felmérve 512 m)
    Mélység: 94 m
    Felmérés: MLBE, 1992-93
    Térképek: M=1:100 alaprajz, oldalnézet (digitális térkép), vázlatos 3D ábrázolás
    Dokumentáció: bejárási útmutató, részletes ismertetések, fotódokumentáció, állapotfelvételek.
    Kutatási engedély birtokosa (1999-2003): Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Hámori Dolomit Formáció Nyavalyási Mészkő ill. Sebesvízi Konglomerátum Tagozat (anizuszi), fekete lemezes mészkő (alsó-triász?)
    Fő jellegzetességek: tágas hasadékbarlang impozáns termekkel, aknákkal, oldási és korróziós formakinccsel, helyenként dús cseppkőképződményekkel. A barlang egyedi földtani feltárás, az itt feltárult kőzetrétegek felszínen nem tanulmányozhatók hasonló profilban.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    Célunk a barlang térképének kiegészítése két fel nem mért oldalággal, a földtani képződmények részletesebb dokumentálása fotókkal is, kőzetrés és kőzetdőlés orientáció mérések. A barlang alján a 2. szifon bontásával lehetőség van további, a Garadna-völgy felé tartó járatok feltárására, amelyhez próbabontásokat tervezünk. 2003-as nyári táborunkon két alkalommal bontottunk a barlang 2. szifonjában, egyelőre kevés előrehaladással.
    A barlangról csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot. A barlangrendszerről csoportunk tagja, Kovács Zsolt írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét.

8. Jáspis-barlang

    Kutatásvezető: Kovács Attila (kut. vez. ig. sz.: 111)
    Kutatásvezető helyettes: László Róbert (az MLBE tagja)

    Kataszteri száma: 5372/100
    A bejárat koordinátái: 570144, 614234, 585 (sztereo, méter, térképről leolvasva).
    Bejárat helye, jellege: a Szárdóka déli oldalában, a nyavalyástetői dolomitbánya déli peremén víznyelőtöbörben függőleges, omladékos lejárat.
    Felfedezés, feltárás: MLBE, 1993-94
    Hossz: 700 m
    Mélység: 190 m
    Felmérés: MLBE, 1994.
    Térképek: vázlatos résztérképek
    Dokumentáció: bejárási útmutató, általános ismertetések, részletes fotódokumentáció.
    Kutatási engedély birtokosa 1999-2003: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Hámori Dolomit Formáció Nyavalyási Mészkő Tagozat (anizuszi)
    Fő jellegzetességek: impozáns, omladékos járatok, termek, rendkívül szép cseppkőképződményekkel.

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    Célunk a barlang feltárásának folytatása oldalkürtők (Vizes-járat kürtője, Gambis-terem kürtői, a Fa-ág agyagos kürtője) kimászásával, az Ében-teremből felfelé induló oldalágából, aknával kezdődő járat, valamint a végpont bontásával, a (fixpontos) felmérés folytatása, a barlang térképének elkészítése, a barlang morfológiai, geológiai vizsgálatainak folytatása és a fotó- és videodokumentáció kiegészítése digitális változatban is.
    A barlang rendkívül szép cseppkőképződményeinek denevér ürülékkel való erős szennyeződése miatt tervezzük a feltárás előtt nyitott bejárattal valószínűleg sohasem rendelkezett barlangból a denevérek kizárását, majd ezt követően "denevér-tömör" lezárás tervezését és kivitelezését.
    A barlangról csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot. A barlangrendszerről csoportunk tagja, Ferenczy Gergely írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét.

9. Lilla-barlang

    Kutatásvezető: Kovács Zsolt (kut. vez. ig. sz.: 217/2000)
    Kutatásvezető helyettesek: Sűrű Péter és Mogyorósi József (az MLBE tagjai)

A barlang jellemző adatai:
    Kataszteri száma: 5363/34
    Bejárat koordinátái: 571665, 671665, 377 (sztereo, méter, térképről leolvasva).
    Bejáratok helye, jellege: töbör oldalában vasajtóval elzárt szintes barlangfolyosó
    Felfedezés, feltárás: Bányász Barlangkutató Csoport, 1978-79
    Hossz: 250 m
    Mélység: 16 m
    Felmérés: MLBE, 2000-2003
    Térképek: alaprajz M=1:100 (Várszegi S.-Szeremley Sz.)
    Dokumentáció: bejárási útmutató, általános ismertetések, fotódokumentáció.
    Jelenlegi kutatási engedély birtokosa: Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület
    Befoglaló kőzet: Kisfennsíki Mészkő (középső-triász)
    Fő jellegzetességek: szép cseppköves barlangterem oldaljáratokkal

A kutatás célja, terve ill. az elérni kívánt eredmény:
    A Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület a BNP megbízása alapján végzi a barlang részletes térképezését. 2000 óta felmértük a barlangot (a felvett poligonhossz 252 méter, a legmélyebb bemért pont 16,5 méter a bejárathoz képest). A barlang döntő részéről elkészültek a mérethelyes alaprajzi helyszínvázlatok. A térképezés befejezéséhez további két túrára van szükség a barlangban. A barlangról szerzett általános ismeretek mellett gyarapítani szeretnénk a morfológiai, földtani ismereteket, a fotódokumentációt is (digitális fotó és videó formájában is).
    A barlangról csoportunk készítette a BNP-nek átadott állapotértékelési törzsanyagot. A barlangrendszerről csoportunk tagja, Kovács Attila írta meg a KTM által szerkesztett Magyarország fokozottan védett barlangjai c. könyv (Mezőgazda Kiadó, 2003) aktuális fejezetét. A barlangra egyéni kutatási engedéllyel rendelkezik Majoros Zsuzsanna tagtársunk, aki a barlang történelmi idők előtti cseppkőpusztulását, az azokra felnőtt fiatal képződmények fejlődését kutatja.

Készítette: Kovács Zsolt, Kovács Attila