SZIRÉN 2. SZ. BARLANG
(Jávorkúti III. barlang)
5372/17
Megközelítés, helyszín
A barlang az Újmassa - Jávorkút - Nagymező irányában haladó erdészeti műút felől közelíthető meg legkönnyebben. A jávorkúti üdülő derítőjénél dél felé induló jelzett turistaúton indulva kb. 200 méter után tágas, töbrökkel tagolt irtásrétre juthatunk. A réten dél felé mély vízmosás vezet, mely a Szirén 1. számú víznyelőbarlang kövekkel kirakott lejáratába vezet időszakosan vízfolyást. A Szirén 2. sz. barlang bejárata ettől a helytől délkeletre kb. 20 méterre található, kb. 2x1 m-es bontott felszakadás. Tengerszint feletti magassága 660 méter.
Kutatástörténet
A barlangot a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport tárta fel 1971-ben. Téli terepbejárás közben tapasztalták, hogy a hó egy hasadék környezetében teljesen elolvadt. Több napos bontással sikerült lejutni a barlangba, az akkori leírások szerint 35 méter mélységig, ahol omladék zárta el a továbbjutást. 1974-ben a Herman Ottó Barlangkutató Csoport vizsgálta át a Szirén-barlangokat és mindkét barlangban geodéziai méréseket végeztek. A Szirén-barlang ekkor kb. 300 méter hosszban vált ismertté, viszont a feltárást állandó omlások nehezítették. Ezért mind a Szirén, mind a jelentéktelenebbnek tűnő Szirén 2. sz. barlang kutatása alábbhagyott.
A barlangjáratok kiterjedése, jellemző méretei, a barlang térképei
A barlangot a Bányász Barlangkutató Csoport a feltárás után vázlatosan lemérte és mélységét 35 méterben adták meg. Részletes térkép a Herman Ottó Barlangkutató Csoport 1974-es felmérése után sem készült. Jelenleg (2003-ban) befejezéséhez közeledik a budapesti barlangkutatók által végzett térképezés mind a Szirén, mind a Szirén 2. számú barlangban. A térképezés bizonyította a korábbi feltételezést, hogy a két barlang járatai összefüggenek, egységes rendszert képeznek, bár egyelőre nem átjárható a két barlang közötti repedés.
A barlang földtani és morfogenetikai jellemzői
A barlang befoglaló kőzete világosszürke, tömör, kristályos mészkő, amelyet a Bükkfennsíki Mészkő Formációba (középső-felső-triász, ladini - karni - nóri? emelet) sorolnak.
Genetika jellemzőit tekintve a barlang posztgenetikus, preformáló tényezője a területre jellemző erős tektonika. A járatok morfológiai jellemzői alapján a barlang kialakulása korróziós üregtágulással indult meg a járatokat indukáló hasadék mentén. Később a nemkarsztos térszínen összegyűlő vizek jutottak a járatrendszerbe, annak eróziós tágulását előidézve. A járatrendszert több helyen omlások alakították. A Szirén-barlang ma időszakosan aktív patakos barlang, járatait az erózió és kis mértékben csepegő, szivárgó vizek oldó hatása alakítja. A Szirén 2. sz. barlang bejárati szakasza a téli fagyok aprózó hatásának nyomait is magán viseli.
A Szirén-barlangok járatrendszere hálózatos alaprajzú, többszintes barlangrendszer.
Nagyformák közül az akna és a kürtő jellemző a barlangra. Tört-omlott felületek foltokban előfordulnak. Morfológiai kisformák közül főként az eróziós formák dominálnak, alárendelten néhány helyen a kezdeti korróziós fejlődés formái is megjelennek. Gömbüst és mennyezeti csatorna, csorga, ujjbegykarr alárendelten fordul elő. A befoglaló kőzethez kapcsolható formakincs között a törésekkel átjárt felületek észlelhetők. Törések mentén kipreparálódott felületek, sziklabordák is jellemzőek a barlangra. Az üledékkitöltés morfológiai elemei között lokálisan agyagos kitöltés maradványai említhetők.
Szilárd kitöltés
A Szirén 2. sz. barlang ásványkitöltésben szegényes. Kevés bekérgezés, cseppkőkezdemények, kisméretű típusos borsókő említhető meg. A barlangi törmelékes üledék döntő része helyben keletkezett omladék, mészkőtörmelék, a barlangkörnyéki lepusztulási területről származó mészkőtörmelék. Csekély agyagpala törmelék, helyenként finomhomok és helyenként agyaglerakódás megemlíthető.
A bejárati szakaszban a járattalpon talaj, bepergett ág és levéldarabok, avar fordulnak elő.
Fosszilizálódott állati maradványok nincsenek a barlangban.
A barlang élővilága gyér. Nem fosszilis denevércsont, a bejárati szakasz rovarvilága, bepergő barlangi vendégek említhetők meg.
Hidrológia, klimatológia
Csepegő vizek állandóan észlelhetők a barlangban a külszíni csapadék függvényében. A beszivárgó víz inkább korrodál, néhány helyen cseppkőkiválás figyelhető meg.
A Szirén 2. sz. barlang állandó vízfolyást nem vezet, viszont a vele egy rendszert alkotó Szirén-barlang időszakosan aktív patakos barlang, időnként igen jelentős mennyiségű vizet vezet a karsztba. A barlang a Szinva-források vízgyűjtő területén fekszik. A helyi összefüggő karsztvízszint mélyen a jelenleg ismert végpontok alatt feltételezhető.
Klímamérések a barlangban nem történtek. A hőmérséklet a külszíni átlaghőmérsékletnek megfelelően alakul. Enyhe légáramlás érzékelhető a barlangban, széndioxid feldúsulása nem jellemző.
Mesterséges létesítmények
A barlangban műszaki létesítmények nincsenek. A víznyelő töbör alján nyíló főbejárat felett a töbör oldala kb. 5 m magasságig betonkötéssel ellátott terméskő támfallal van biztosítva, amely 1997-ben készült, állapota megfelelő.
A Szirén- és a Szirén 2. sz. barlang és környezete természeti állapota, veszélyeztetettsége
A barlang vízgyűjtő területének nagyobb részén erdő tarvágása nyomán kialakult, magas fűvel jellemezhető rét alakult ki. Kisebb részén telepített fenyves erdő található. A barlang víznyelő töbréhez észak felől, a Vesszősi Pala (f.-triász-júra? szericites agyagpala, márgapala) felszínén mintegy 200 méter hosszban kialakult meredek oldalú, vizet csapadékos időben vezető patakmeder tart. A barlangot magába foglaló mészkőösszlet felszíne töbrökkel tagolt. Antropogén létesítmény a patakmedertől kb. 50 méterre keletre ill. a barlangbejárattól északra ugyanennyire található földutakon kívül nincs. A közelben található jávorkúti szennyvízderítő a palasáv északi oldalán létesült, a Szirén-barlangot magába foglaló mészkőösszletet nem veszélyezteti. Veszélyeztető tényező a barlangra nézve az erdőművelésből adódhat.
Ez egyrészt a tarvágást kísérő fokozott eróziót és talajpusztulást, másrészt az új erdőtelepítéseknél használt kemikáliákat ill. a gépesített művelést kísérő elfolyt üzemanyagot, elszórt hulladékot (olajoshordó, gumiabroncs) jelenti.
A barlangrészek természeti állapota a szirén-barlangi bejárati szakasz kivételével a feltárás óta keveset változott. Lényegi beavatkozás történt a bejárat terméskő fallal történő biztosításával és a bejárat alatti kb. 30 méteres szakaszon az omladékkitöltés részbeni kiszedésével, betonozással történő megtámasztásával. Képződmények rongálása nem észlelhető, a taposás, sarazás okozta károsodás elhanyagolható.
A barlang jelenleg is aktív fejlődő, csapadékos időben jelentős vízmennyiséget vezet, szivárgó vizek, csepegés állandóan tapasztalható. Cseppkőképződményei fejlődő állapotban vannak, a szivárgó vizek pedig helyenként (természetes, nem környezeti szennyezés okozta módon) az oldalfalakat korrodálva csipkés, karos formákat alakítanak ki illetve feltárják a barlangot magába foglaló Bükkfennsíki Mészkő márványos rajzolatát.
A barlang bejárása
A barlang alapfelszereléssel járható. A lejtős bejárati szakasz alatt kis aknához jutunk, melyen lemászva jobbra és balra is nyílik járat. A bal oldali rész rövidebb, kissé felfelé tart, több kis szűk hasadék ágazik ki belőle, melyből az egyik (nem járható) átvezet a Szirén-barlangi részbe. Jobbra indulva a járat lépcsősen lefelé tart, majd hasadékszerű, omladékos elvégződésű teremben ér véget a bejárható szakasz. A járat vége itt is igen közel van a Szirén-barlang egyik oldalágához. A barlang bejárásának időtartama kb. 1 óra.
Javasolható tudományos kutatási témák a barlangban
A Szirén és a Szirén 2. sz. barlangban a mai napig nem folyt számottevő tudományos kutatás. Javasolható az egész rendszerre: